Tényleg van annak egy diszkrét politikai sármja, amikor a magányos softpornó világából óvatosan visszaszivárgó Gréczy Zsolt - DK szóvivő - vádolja azzal a Fideszt és a kormányt, hogy elvtelenül, kommunistákkal barátkozik. Mondja ezt éppen ő, az Apró-Dobrev-Gyurcsány klán takarásában, írja Rákay Philip közösségi oldalán.

Jó tollú Zsolti láthatóan örömét leli abban, hogy elvtársaival kórusban gyalázhatnak mindent, ami Kínából érkezik, legyen az életmentő vakcina, nemzetstratégiai szempontból kiemelt fontosságú, Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy akár a világ egyik legjobb egyeteme, a Fudan.

Úgy csinálnak, mintha nem értenék a keleti nyitás valódi, nemzetgazdasági értelmét, ami nem más, mint előnyünkre fordítani a Magyarország kiváló geopolitikai helyzetéből fakadó, komoly üzleti lehetőségeket. 

Kínával éppúgy, mint a keleti országok bármelyikével. 

Te ne tudnád, Zsolt? Főnököd, Gyurcsány - miniszterelnökként - háromszor is turnézott Kínában, majd miután megbukott, 2009-ben megalapította a BudaShen Kereskedőház Kft.-t, amely az Altus kínai terjeszkedését segítette volna.

Gréczy ZsoltForrás: MTI/Mti Fotószerkesztőség/Krizsán Csaba

Ferenc még 2010-ben is dicsérte az Orbán-kormány kínai politikáját, eképpen: „A Fidesz Kína-politikájának átfogalmazása, és ennek első sikere, Ven Csia-pao látványos budapesti látogatása dicséretet és gratulációt érdemel."

S milyen különös az is, hogy Gréczy kedvenc miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára, 2004-ben, Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetfőnökeként sem látott a Kínai Kommunista Párt által megkomponált, bűnös, gyarmatosító törekvést a Magyar-Kínai Két Tanítású Nyelvű Általános Iskola, vagy épp a Konfuciusz Intézet budapesti megalapításában. 

Sőt, azzal sem volt semmi baja, hogy a kormányzásuk idején kínai befektetők vették meg a BorsodChemet, és itt épült meg a Huawei logisztikai központja és gyártóbázisa is. 

Na, ennyit erről. Tudom én persze, hogy az ember politikai emlékezete nem túl hosszútávú, s ti folyamatosan ezzel próbáltok operálni, felajzva, hergelve az erre fogékonyakat. De hidd el, Zsolt, sokan vagyunk, akik remek memóriával bírunk, s nem felejtjük el a viselt dolgaitokat.

Bár - őszintén szólva - akadnak olyan „emlékképek", amelyeket legszívesebben örökre kitörölnénk közéleti emlékezetünkből. Ha érted, mire gondolok...