Az elmúlt 20 év egyik legnagyobb korrupciós botránya volt az Eclipse-ügy a 2000-es években. Az ügy középpontjában az Eclipse Informatikai Zrt. állt, mely a Gyurcsány-kormányok alatt titkosszolgálati és baloldali politikai kapcsolatokkal is rendelkezett, és vitatott körülmények között jutott sokmilliárd forintos állami megbízásokhoz. A hatóságok később nagy értékű adócsalással vádolták meg a cég vezetőit.

Az Eclipse Zrt. 2003-as alapítása után 2005 és 2009 között a Gyurcsány-kormány idején tízmilliárd forint nagyságrendű állami megrendeléseket kapott különböző informatikai fejlesztésekre. Többek között őket bízták meg az autók kötelező eredetiségvizsgálatához szükséges szoftver kifejlesztésével, és kaptak megrendelést az új típusú, biometrikus útlevelek bevezetése kapcsán is.

A sokmilliárdos állami megrendeléseket ráadásul nem nyílt versenyben, hanem titkosított közbeszerzésekkel nyerte meg az Eclipse, amit az állami szervek azzal indokoltak, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentett volna, ha nyílt pályázatot írnak ki. A valóság ezzel szemben valószínűleg az, hogy eleve az Eclipse-nek kellett nyernie.

A cég vezetői a tízmilliárdos nagyságrendű árbevételük után fizetendő áfa mértékének csökkentéséért 2006 után fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen továbbutalták és készpénzben felvették.

Így több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be az Eclipse a költségvetésbe.

Az Eclipse ügyében akkoriban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagyértékű adócsalást és pénzmosást, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pedig indokolatlan versenykorlátozást és túlárazást vizsgált. A büntetőper 2012 márciusában kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken, végül 2016-ban a Törvényszék a 12 vádlott közül nyolcat letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet pedig felmentett. A bíróság az Eclipse Zrt.-t 850 milliós vagyonelkobzással és 425 milliós pénzbírsággal sújtotta, valamint elkobozta a cég egyik korábbi vezetőjének Aston Martin típusú luxusautóját Az elsőfokú ítélet szinte változatlan tartalommal aztán jogerőre is emelkedett.

A vádiratban többször az egyik alvállalkozó cég ügyvezetőjeként említették a meggyilkolt focistát, Katzenbach Imrét, akkor még, mint ismeretlen helyen tartózkodó személyt.

Gyilkosság a háttérben

Katzenbach Imre 1964-ben született Kiskunhalason, Soltvadkerten kezdett el focizni, ahonnan hamar felkerült az MTK-hoz, később pedig játszott két görög csapatnál is. Visszavonulása után is a foci közelében maradt, Pest megyei kis csapatoknál dolgozott, többek között Tápiószecsőn is edzősködött, ahol különböző vállalkozások tulajdonosa is lett, épp úgy, mint Sülysápon. Környezete elmondása szerint Katzenbach jómódúnak tűnt, mindig feltűnő autói voltak, de ezt akkor még azzal magyarázták, hogy külföldön is focizott, ahol jól keresett.

Katzenbach ImreForrás: nso.hu

Később derült csak fény vállalkozói tevékenységére, amikor kiderült, hogy a NAV különböző adóslistáin szerepel, és az is világossá vált, hogy Katzenbach sülysápi és építőipari cégei

valóságos számlagyárként működnek.

Ezek az építőipari és mezőgazdasági profilú fantomcégek számlákat állítottak ki az Eclipse-nek is, a gyanú szerint pedig a továbbutalások után maga Katzenbach vette fel a készpénzt.

A NAV adóslistáiról az is kiderült, hogy Katzenbach és még egy tucatnyi sülysápi vállalkozó is több mint tízmillió forint adótartozást halmozott fel. A százmilliónál is nagyobb tartozást felhalmozó cégek között pedig megjelent Katzenbach és sülysápi társainak Arany-Konda nevű vállalkozása is.

Az is beszédes egybeesés volt, hogy az Eclipse-csoport egyik cége, az Eclipse Asset Management nevű társaság is Tápiószecsőn, az Ipar utca 5-ben volt utoljára bejegyezve. Mindez csak azért érdekes, mert az Ipar utca 4-ben a hatóságok által felszámoltatott Mező-Unió Kft nevű Katzenbach-érdekeltség központja volt, míg az Ipar utca 6-7-ben egy másik Katzenbach-társaság, az említett Arany-Konda Kft elnevezésű, és szintén felszámolás alatt álló cég központja volt. A kettő közé ékelődött az Eclipse AM.

A fontosabb Katzenbach-cégek, így az építőipari Egon-Bau Kft, illetve Intrex Kft, valamint a mezőgazdasági profillal alapított Mező-Unió Kft és Arany-Konda Kft tulajdonosai Katzenbach mellett egyébként magyar, ukrán és görög magánszemélyek voltak. Akit a hatóságok akkor elértek, szintén előzetes letartóztatásba helyeztek.

Katzenbach Imre 2009-ban tűnt el egyik napról a másikra, személyes iratait és autóját sem vitte magával. Eltünése kapcsán két lehetőséget emlegettek focis körökben. Voltak, akik szerint egyszerűen meglépett a hozzá került félmilliárd forinttal, és voltak, akik szerint olyan emberekkel került összetűzésbe, akikkel nem kellett volna.

Holttestét 11 évvel később, 2020. decemberében találták meg Baranyajenőnél elásva.

Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy meggyilkolták, koponyáján több erre utaló sérülést is találtak.

A holttest előkerülése után, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi osztálya arról tájékoztatott, hogy munkatársaik a jelenleg is büntetés-végrehajtási intézetben lévő H. Attilát hallgatták ki gyanúsítottként emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanújával. Az MTI információi szerint H. Attila vádlottja volt az Eclipse-ügynek, és az ügyben kiszabott jogerős ítéletét tölti jelenleg is a büntetés-végrehajtási intézetben.

A múlt héten, május 11-én a rendőrség egy összehangolt akcióban három embert fogott el Budapesten és Gyömrőn, akiket Katzenbach meggyilkolásával és felbujtással gyanúsítanak.

A 49 éves Széki Lajost, az ismert rapper, Curtis testvérét, és az 51 éves Lajtos Istvánt, az újpesti éjszakai élet bizonyos körökben Jampi becenéven ismert figuráját gyilkossággal, a szintén 51 éves H. Lászlót felbujtással gyanúsítják. Mindhárom férfit őrizetbe vették a rendőrök, és szökés, elrejtőzés veszélye, valamint a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának akadályozása miatt letartóztatták őket.

H. Lászlót Zamecsnik Péter ügyvéd védi, míg fia, Zamecsnik Tamás a másik két gyanúsítottat. A Curtis testvérét is védő Zamecsnik Tamás a sajtónak nyilatkozott az ügyről, és azt mondta, hogy az eljárás egyetlen ember, H. Attila vallomásán alapszik, mivel az ő szavai alapján gyanúsítják az ügyfeleit, holott arra nincsenek bizonyítékok. Szerinte H. Attila vádalkut kötött azért, hogy kiszabaduljon.

Nemzetbiztonsági kockázat és kémügy

Az Eclipse-nyomozás során feltűnt a Zömök Kft. neve is alvállalkozóként, melynek tulajdonosa, az édesanyja révén orosz származású Püski László, aki akkor titkosszolgálati és baloldali kormányközeli kapcsolatai miatt került be a hírekbe.

2011-ben a Heti Válasz írt arról, hogy Szilvásy György, egykori polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter Püski Lászlóval és az általa alapított Zömök Kft.-vel szűrette volna ki az Nemzetbiztonsági Hivatalba (NBH) állítólag beépült "fideszeseket". Az orosz érdekeltségű cég (Püski üzlettársa orosz volt) titkosszolgálati adatok mellett kormányzati, rendőrségi és repülőtéri információkhoz is hozzáfért.

A Zömök-céget már az Eclipse-nyomozás indulásakor nemzetbiztonsági kockázatként emlegette a lap, lévén, hogy az idősebb Püski a kijevi Repülőmérnöki Egyetemen végzett, felesége is a volt Szovjetunióból származik, és a cégben társtulajdonos Varga Rezsőné szintén orosz anyanyelvű. Püski ráadásul hosszú évek óta bizalmas viszonyt ápolt a magyar titkosszolgálatok alapembereivel, köztük a volt miniszterelnök, Medgyessy Péter által kinevezett Galambos Lajossal. A volt NBH-főigazgató Zömökékhez fűződő kapcsolatát bizonyítja, hogy az akkor legelterjedtebb közösségi portálon, az iWIW-en a Galambos és a Püski család tagjai egykor oda-vissza bejelölték egymást (még a gyerekek is).

Galambos azonban nem csak családi barátként tekintett Püskire. 2007-ben az NBH-hoz is bevitte külsős humánerő-átvilágítónak. A Heti Válasznak nyilatkozó egyik érintett bevallása szerint a Zömök-csapat feladata az volt, hogy hazugságvizsgálatokkal szűrje ki, „milyen útvonalon szivárognak titkosszolgálati információk" az akkor ellenzéki Fideszhez.

A Zömök-NBH-összedolgozás tényét kémkedésnek minősítette az ügyészség, mivel egyértelművá vált a nyomozás során, hogy a Gyurcsány-kormány által felügyelt nemzetbiztonsági szolgálat külföldi hatalomnak juttatta ki a szolgálatok személyi adatait, a Heti Válasz arra is felhívta a figyelmet, hogy Püski kémgyanús cége szinte a teljes magyar államot behálózta.

Dolgozott a Gyurcsány-kormány belügyi és a honvédelmi minisztériumának, a Magyar Nemzeti Banknak, a Miniszterelnöki Hivatalnak, a Köztársasági Őrezrednek és a rendőrségnek.

Sőt, a repteret működtető Budapest Airport 2004-ben, még köztulajdonú vállalatként megbízta a Zömököt a kültéri kerítésvédelmi rendszer karbantartásával. Majd Püski magánvállalkozása a ferihegyi biztonsági őrség szupertitkos szobájában - a legérzékenyebb információk közelében - foglalhatott irodarészt, mint szívességi társbérlő.