Gyurcsány Ferenc 15 éve, 2006. május 26-án mondta el zárt ajtók mögött az őszödi beszédét, amelynek későbbi kiszivárgása leleplezte a hazugságokra alapozott kormányzását. A hangfelvételt szeptemberben küldték el ismeretlenek a magyar sajtónak, azt követően, hogy a Gyurcsány-kormány történelmi megszorításokat vezetett be. Gyurcsány sem akkor, sem azóta nem kért bocsánatot az elhangzottakért, azért, hogy becsapta a választókat. A beszéd miatt tüntetéshullám tört ki, Gyurcsány utasítására pedig a rendőri vezetők az 1956-os forradalom évfordulóján lovasrohamot vezényeltek a békés megemlékezők ellen, és több ember szemét kilőtték. Az őszödi beszéd a hazugságbeszéd jelképe lett. 

A 2006-os országgyűlési választásokon a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP egy hajszállal győzött, a 386 képviselői helynek kevesebb mint a felét,186-ot szereztek meg Gyurcsányék, a többségük csak az SZDSZ-szel együtt lett meg.

A választások megnyerését követően, de még a kormányalakítás előtt az MSZP-frakció zárt ülést tartott a balatonőszödi kormányüdülőben. Itt került sor május 26-án Gyurcsány Ferenc záróbeszédére.  A miniszterelnök többek között ezt mondta:  

Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.  Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?"

Gyurcsány azt is mondta: "majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel meg este. 

A trágárságoktól hemzsegő beszédben ("elkúrtuk", "kurva ország", bassza meg") a választókat mélyen lenézve arról is beszélt, hogy Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek 

Mivel Gyurcsány és a kormány vezető tagjai végighazudták a kampányt, sok szocialista frakciótag számára is csak itt vált világossá, hogy óriási bajban van Magyarország. Több százmilliárd forint hiányzik a költségvetésből. 

A második Gyurcsány-kormány 2006. június 9-én tette le a hivatali esküt, majd nem sokkal később brutális megszorításokat tartalmazó csomagot jelentettek be.

Gyurcsány FerencForrás: AFP/Attila Kisbenedek

A megszorításokat Gyurcsány azzal a cinikus kommentárral jelentette be, hogy "nem kell félni, nem fog fájni".  Átlagosan 30 százalékkal emelkedett a gáz ára, növelték a villamos energia árát, emelték az áfakulcsot, a jövedéki adót és a munkáltatói járulékot is. Az intézkedéseknek viszont itt még nem volt vége. Szintén bejelentették, hogy 2008-tól tandíjat kell fizetni, és 2007-ben bevezetik a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is. 

Amikor pedig a munkaadók az adóemelést kritizálták, Gyurcsány őrjöngve ezt mondta: "El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!." 

Az őszödi beszéd azonban nem maradt a zárt ajtók között. 2006. szeptember 17-én ismeretlenek eljuttatták az őszödi beszéd hangfelvételét több szerkesztőségbe. Miután a hangfelvétel egyes részletei nyilvánosságra kerültek, Gyurcsány kénytelen volt elismerni, hogy valóban ő van a felvételeken. 

Viszont nem kért bocsánatot, sőt, azt mondta, büszke a beszédre, és nem kíván lemondani, pedig ez lett volna az elvárható minimum.

Gyurcsány FerencForrás: MTI/Illyés Tibor

Sőt, a baloldali hátország segítségével megpróbálta az őszödi hazugságbeszédet igazságbeszédnek hazudni. Mindössze annyit ismert el, hogy "egynémely jelző" elhagyásával kellett volna elmondania a beszédet.

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően nem sokkal megkezdődtek a tüntetések is. A kezdetekben pár ezer ember, másnap már tízezren gyűltek össze Gyurcsány és a kormánya lemondását követelve. A tüntetők szeptember 18-án elfoglalták a Magyar Televízió székházát.

A demonstrációk a következő napokban is folytatódtak. Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján és 17 nappal azt követően, hogy a baloldali parlamenti többség bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek, elérkezett a rendszerváltást követő időszak legsötétebb napja. A Fidesz az Astoriánál tartott nagygyűlést, a rendőrség pedig megvárva a rendezvény végét, lovasrohamot vezényelt a nagygyűlésről távozó békés megemlékezők közé. Rengetegen megsérültek, köztük Révész Máriusz országgyűlési képviselő is. 

Ezt követően gumilövedékekkel kezdték el lőni az embereket, sokszor nem a testüket és a lábukat célozták, hanem a szemüket. Két embernek is kilőtték a szemét, közülük az egyik megvakult, néhány évvel később pedig öngyilkos lett. A rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt sem, síkmaszkban voltak, így lehetetlen volt azonosítani őket.

Gyurcsány végül csak 2009-ben mondott le, miután gazdaságpolitikájával majdnem csődbe vitte az országot. Az őszödi beszéd máig a hazugságbeszéd jelképe.