Idén eddig 36 119 határsértőt fogtak el a magyar hatóságok, míg tavaly ugyanezen időszakban 9877-et. Az elfogott embercsempészek számában is háromszoros növekedés látható – mondta Bakondi György az Origónak. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója közölte, a technikai és jogi feltételek továbbra is adottak a sikeres magyar határvédelemhez. Az uniós migrációs politika tekintetében egyelőre nem lehet nagy változásról beszélni, így újra vannak olyan hangok, hogy a migránsok munkaerőt biztosíthatnának, miközben a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt több millió európai vesztette el állását az elmúlt évben - hangsúlyozta Bakondi György.

A számadatokat és a különféle cselekményeket vizsgálva egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a migráció ismételten felerősödött Európában – mondta Bakondi György az Origónak. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint ennek egyik oka, hogy májustól javul az időjárás, ezért megnő a migráció.  A világjárvány miatt korábban bevezetett nagyon komoly szigorítások enyhítése miatt is tapasztalható a migrációs nyomás emelkedése. A korlátozó intézkedések egyik eleme a határellenőrzés jelentős szigorítása volt, amihez a hadsereget is igénybe vették, így pedig az embercsempészek mozgástere nagyban beszűkült - tette hozzá. Fontos, hogy ennek hatására az embercsempészek elfogása miatt ennek a „szolgáltatásnak" az ára is jelentősen megnőtt.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint erősödik a migrációForrás: MTI/Máthé Zoltán

Tovább erőltetnék a kötelező kvótát

Egy másik szempont, hogy a politikai vitákat kiterjesztik a migrációra is. Ennek egyik legjobb példája a marokkói-spanyol vita, és mivel nem lett klasszikus, diplomáciai síkon megoldás, így közel 10 ezer migránst engedtek el a marokkóiak. Ez a helyzet több szempontból is nehéz, ezek egyike, hogy a marokkóiak csak a marokkói állampolgárokat fogadják vissza – tette hozzá Bakondi. Hasonló a helyzet az olasz tengeri határon, ahová a hatékonyabb görög határvédelem miatt irányult nagyobb forgalom. Bakondi szerint a migrációs helyzet miatt egyes országok továbbra is azt szeretnék, hogy valamilyen kötelező mechanizmus keretében osszák szét a migránsokat. Magyarország álláspontja 2015 óta világos és változatlan, semmilyen elosztást nem támogatunk. Bakondi szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy a kötelező kvóta esetleges bevezetését összekötik-e majd a jogállamisági eljárásokkal. Ami most látszik, hogy a kötelező kvóta elutasítottsága lényegesen nagyobb az Európai Unióban, mint 2015-ben, tehát mindenféle jogi trükközés nélkül nem tudják áterőltetni - hangoztatta.

Ez teljesen alkalmatlan

A belbiztonsági főtanácsadó szerint a mostani helyzet megértéséhez fontos tudni, hogy mára a gyakorlatban elavult lett a török-EU megállapodás, és ezt szeretnék a felek megváltoztatni. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy ehhez Törökország milyen feltételeket támaszt majd – tette hozzá. Mindezzel párhuzamosan készült egy uniós migrációs stratégia is, amelynek azonban több elemével nem értünk egyet. Az egyik legfőbb támadás most amiatt tapasztalható Magyarország ellen, hogy miért csak a határon kívül lehet beadni a menekültkérelmeket – mondta Bakondi.

Brüsszel tovább erőlteti a kötelező kvótátForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A belbiztonsági főtanácsadó arról is beszélt, hogy  a kötelező kvóták esetében már korábban bebizonyosodott, hogy az egy teljesen alkalmatlan eszköz az illegális migráció kezelésére. Azok, akiket valamelyik országba szétosztottak, azok előbb-utóbb ismételten döntően Németország felé vették az irányt. Éppen ezért a magyar álláspont abban a tekintetben is következetes, hogy a migráció megoldása a problémák importálása helyett csak a helyben való segítésnyújtás lehet. Ennek egyik legjobb és nemzetközileg is elismert példája a Hungary Helps program – tette hozzá.

Durva növekedés

Amit most tudunk, hogy Törökországban közel 4 millió migráns tartózkodik. A görög határőrizeti rendszerben megtörtént változások miatt már nagyon csekély számú ember érkezik az égei-tengeri szigetekre, és inkább Olaszországot választják – húzta alá ebben a tekintetben is Bakondi. Mindezek ellenére a nyugat-balkáni útvonalon is jelentősen megerősödött a migráció. Mindennek az eredménye, hogy idén eddig 36 119 határsértőt fogtak el a magyar hatóságok, míg tavaly ugyanezen időszakban 9877-et. Az elfogott embercsempészek számában is háromszoros növekedés látható - emelte ki Bakondi.

Négyszeresére nőtt az érkező migránsok száma a déli magyar határszakaszon 2021-ben a tavalyi évhez képestForrás: MTI/Molnár Edvárd

Bakondi elmondta, hogy a technikai és jogi feltételek továbbra is adottak a sikeres magyar határvédelemhez. A kerítés és a hozzárendelt technikai eszközök jól működnek, míg a határvédelmi erők létszáma az adott műveleti helyzethez igazodik, megfelelő létszámban vannak jelen a honvédek és a rendőrök is. Bakondi egyelőre  kizárta annak a lehetőségét, hogy a magyar-román határszakaszon kerítést kelljen építeni, mivel az eddig elfogott migránsok közel 100 százaléka a szerb határon kísérli meg a határátlépést.  A román határőrség nagyon eredményesen védi a szerb-román határt – tette hozzá.

A kormányfő belbiztonsági főtanácsadója arról is beszélt, hogy határőrizet szempontjából a kerítés távoltartó és terelő ereje jól látszik. Határőrizeti szempontból a kerítéses határőrizet egy különleges válfaj.

Brüsszel egyelőre nem változtat

Bakondi szerint az uniós migrációs politika tekintetében egyelőre nem lehet nagy változásról beszélni, így újra vannak olyan hangok, hogy a migránsok munkaerőt biztosíthatnának, miközben a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt több millió európai vesztette el állását az elmúlt évben. Szólt arról is, hogy az egyes európai országokban azért már tapasztalható elmozdulás a korábbi álláspontokról. Dániában kijelentették, hogy senkit sem akarnak befogadni, míg Svédországban is voltak szigorítások. Brüsszel hozzáállásában viszont sajnos nem lehet ilyen változásokról beszélni, mert ők nem függenek attól, hogy az egyes nemzetállami választásokon milyen eredmény születik majd. Mi továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarok döntsék el, kit akarnak befogadni, kivel akarnak együtt élni – mondta a főtanácsadó.

Az uniós visszatoloncolásokról azt mondta, hogy nagyjából a jogtalanul tartózkodók 15 százalékát tudják sikeresen visszaküldeni, bár közülük sokan újra útnak indulnak. A legfontosabb, hogy csak azok jöhessenek, akik politikai menekültek. Bakondi közölte, hogy a jövőben nem várható a migrációs helyzet javulása, mivel a kibocsátó országokban semmilyen stabilizálódás nem tapasztalható. Afganisztánban, Szíriában továbbra is nagyon súlyos állapotok vannak, tehát a migrációval hosszabb távon számolni kell – tette hozzá.

Bakondi a nemzetközi helyzet után hazai szempontokra tért át. A baloldali pártok terveiről semmit nem lehet olvasni, de a nyilatkozataikban vannak olyan vélekedések, amelyek az európai elgondolások minden áron való elfogadására utalnak.  Mivel az unió folyamatosan támadja a magyar határőrizeti rendszert, tehát az ellenzék minden bizonnyal változtatna ezen. Az, hogy a kampányban a baloldal erről beszélni fog-e, azt majd meglátjuk – zárta Bakondi.