Mádl Ferenc magáénak tudhatta az ország nagyrabecsülését - emelte ki Áder János köztársasági elnök a Mádl Ferenc néhai államfő halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzási ünnepségen szombaton, Budapesten.

Mádl Ferenc sosem vágyott a látványos sikerekkel elérhető halhatatlanságra. Nem az örökkévalóságnak, hanem az örökkévalónak dolgozott. Ezért az ő értékrendjében tökéletes rend volt. Pontosan tudta, csak sziklára érdemes építeni. Ezzel az erkölcsi szilárdsággal, ezzel a hivalkodástól mentes helytállással vívta ki az emberek szeretetét, tiszteletét - mondta az államfő.

A Fiumei úti sírkertben, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök sírjánál, a Nemzeti Örökség Intézete által szervezett rendezvényen Áder János azt hangsúlyozta: Mádl Ferenc úgy tudta szolgálni a közjót, "mint a reformkor, vagy a kiegyezést követő időszak legnagyobbjai". Ezért vállalta, amire mások alkalmasnak gondolták, "köztársasági elnökként ő lett a nemzet lelkiismerete" - fogalmazott az államfő.

Mádl Ferenc 2005-benForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Áder János kiemelte: "Mádl Ferenc tudta, mi a fontos, mi a lényeges", hol a hangsúly, minek kell a középpontba kerülnie. Az ő válasza: "legelőször is talpig embernek lenni". Egyenesnek, hitelesnek. "Csak így lesz belőle jó diák, jó tanár, jó jogász, hiteles tudós, hiteles miniszter, vagy éppen jó és hiteles köztársasági elnök" - fogalmazott.

"Mádl Ferenc tudta, hogy a látszatnál fontosabb az igazság, hogy az embert csak tettei igazolják. Mindenek előtt a morális tartás" - folytatta Áder János, hozzátéve: "és egyáltalán nem kell megfelelni a gyorsan változó közízlésnek".

Az államfő szerint Mádl Ferenc alkalmas és alkalmatlan időben is ugyanaz maradt, aki mindig is volt: "művelt polgár, megbecsült tanár, szilárd jellem. Akkor is, amikor a jog nem az embert és a közösséget védelmezte, hanem egy velejéig romlott, igazságtalan rendszert, és később is, amikor meg kellett küzdeni a nagy átalakulás keserveivel, és újrateremteni a jogbiztonságot, és akkor is, amikor vállalni kellett a nyilvánvaló vereséget, mert ez akkor fontosabb volt, mint a kívülállás kényelmét választani" - fejtette ki, megjegyezve: az egyetemi tudósi munkára hivatkozva könnyebb lett volna a köz szolgálatát elhárítania, mint elfogadni, vállalni azt.

Áder János kiemelte: Mádl Ferencnek a tudományos pálya minden sikert, minden személyes jót megadott, "amit alkotó ember csak kívánhat magának". Neki nem volt szüksége arra, nem neki volt szüksége arra, hogy politikusnak álljon, hogy vállalja a "közélet gyakran durva nyilvánosságát is".
"Mádl Ferenc bölcs ember volt, jó és nemes lélek, a legnagyobbak közül való" - jelentette ki az államfő.

Áder János felidézte, Mádl Ferenc mindig büszkén mesélt arról, hogy mit kapott a családjától, és csak nagyon szerényen szólt arról, amit önmaga tett hozzá. "A jellem szilárdságát, az életszervező elveket nem csak örökli az ember" - jelentette ki az államfő, hozzátéve: hivatástudatot, emberszeretetet, jóakaratot Mádl Ferenc is maga gyűjtött hozzá".

"Így lett a kétkezi munka erejét ismerő, falun született emberként a tudományban világpolgár. Magyarként európai. Erős közösségben szabad ember. A törvényben az erkölcsöt érvényre juttató jogász. Politikusként is a lényeghez hű tudós. Elnökként is udvarias, figyelmes ember" - méltatta Mádl Ferencet az államfő.

Áder János emlékeztetett, hogy 21 évvel ezelőtt, amikor Mádl Ferenc köztársasági elnök lett, beiktatási beszédében olyan, látszólag egyszerű dolgokat kívánt a magyaroknak, mint "mosoly, nagyobb és jobb kenyér, könnyű álom".

"Mádl Ferencből elnökké avatása emelkedett pillanataiban is az örök tanárember szólt hozzánk" - fogalmazott Áder János, kifejtve: "meg akarta mutatni, hogy van remény, hogy minden új nemzedék joggal bízik a saját erejében, hogy csodát tenni nem is olyan lehetetlen. Mert ha magunkon segítünk, Isten is megsegít minket".

Sütő András író szavait idézve Áder János azt mondta: A történelem, bármennyire is a tömegek műve, - mégis - egy-egy kiemelkedő személyiség karján sétál be az emlékezet házába. Mádl Ferenc épp ilyen kiemelkedő személyiség volt - jelentette ki az államfő, hozzáfűzve: "tíz éve már, hogy nélkülözzük megtisztelő jelenlétét, de szeretett személyének örök helye van emlékezetünk házában".

A Fiumei úti sírkertben tartott koszorúzási ünnepségen mások mellett részt vett Herczegh Anita, Áder János felesége és Mádl Dalma, Mádl Ferenc özvegye, továbbá Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Boross Péter volt miniszterelnök, Varga Judit igazságügyi miniszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Vízkelety Mariann miniszterelnöki biztos, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete megbízott főigazgatója. Az emlékezőket Vékás Lajos, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára köszöntette.

Az ünnepség után a Nemzeti Emlékezet Múzeumában szűk körű rendezvényen megnyitották "A megjelenés és a gondolkodás eleganciája" című Mádl Ferenc-emlékkiállítást. A tárlatot - az érvényben lévő járványügyi szabályok betartásával - augusztus 20-ig lehet megtekinteni.

Mádl Ferenc 1931-ben született. A Széchenyi-díjas jogász, akadémikus, 2000 és 2005 között Magyarország rendszerváltás utáni második államfője volt. Mádl Ferenc 2011. május 29-én hunyt el Budapesten.