101 évvel Trianon után is erős a magyar nemzettudat

ertekrend_savos

A magyarok 83 százaléka szerint fontos, hogy legyenek nemzetek a jövőben is, 92 százalékuk pedig elsősorban magyarnak vallja magát és nem európainak – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából, amely aktualitását a 101 évvel ezelőtt megkötött trianoni békediktátum évfordulója adja.

A felnőtt magyar társadalom véleményét bemutató, országosan reprezentatív mintán végzett felmérés alapján kijelenthető, hogy

a magyar emberek nemzeti identitástudata roppant erős a 21. században is.

Tízből nyolc megkérdezett szerint ugyanis fontos az, hogy a globalizáció modernkori hatásai ellenére is legyenek nemzetek a jövőben, és mindösszesen a válaszadók 5 százaléka helyezkedett ezzel ellentétes álláspontra. Bár hazánk elveszítette területének és lakosságának kétharmadát, és több mint hárommillió magyar a csonkaország határain kívül rekedt, mégis, 101 évvel Trianon után is érvényes az a megállapítás, mely szerint csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs.

Forrás: Alapjogokért Központ

A kutatás arra is rámutat, hogy a nemzet iránti elköteleződés mellett a magyarságtudat is megmaradt, amin az európai uniós tagság sem változtatott.

A 18 évnél idősebb lakosok 92 százaléka ma is elsősorban magyarnak vallja magát,

míg 6 százalékuk európainak.

Forrás: Alapjogokért Központ

Az erős nemzettudat fontos legitimációs pont: az európai integrációról szóló vitákban, így a most zajló, az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozaton is társadalmi felhatalmazást biztosít a magyar érdekek minél hatékonyabb képviseletére, a szuverén államok közötti együttműködés fenntartására a szupranacionális, nemzetek feletti Európa koncepcióját képviselő erőkkel szemben.