Kedden folytatódott a bíróságon az Alstrom-ügy tárgyalása. 

Kedden folytatódott az Alstom-ügy tárgyalása. 

A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben 2011-ben indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte.

A KNYF 2019. április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsítottat hallgatott ki, végül öt ember ellen emelt vádat. Köztük volt Terner Géza is, aki az ügyészség szerint a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója volt, és aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre.

Terner GézaForrás: Origo

A vád szerint az Alstom a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására nyolc és félmillió eurót (azaz, körülbelül hárommilliárd forintot!) fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek. A vádiratból egyértelműen kiderült: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, homályban maradt, így a balliberális politikai oldal szereplői elkerülték a felelősségre vonást, annak ellenére, hogy a beruházás egyetlen fontosabb lépéséről sem dönthettek a BKV-nál az akkori nagypolitika és a Demszky-vezette városvezetés nélkül.