A Paks II. Atomerőmű megépítésének hazai ellenzői ugyanazt mantrázzák évek óta az atomenergiáról, mondván „az nem olcsó, nem zöld és nem biztonságos..." Mint az ütött-kopott bakeliten, amelyen mindig ugyanoda ugrik a tű... Azt gondolják, ha következetesen ismétlik ezeket a valótlan állításokat, és mint legutóbb, a miniszterelnököt bombázzák vele, az emberek előbb vagy utóbb elhiszik nekik. Nos, nem! Sokadjára írom le az üres zöldszólamokkal ellentétben a makacs tényekre alapozott válaszaimat: az atomenergia olcsó, ellentétben a megújulókkal, amelyek állami támogatás nélkül, piaci viszonyok között nem életképesek. A teljes életciklusára vetítve kisebb az atomenergia szén-dioxid-kibocsátása, mint például a naperőműveké, a biztonságuk pedig ma már eleve nem kérdés. Vegyük sorra a makacs tényeket!

Keresztes László Lóránt, az LMP „atomszakértője” – már a kérdés sem igazForrás: YouTube/LMP

Az atomenergia olcsó

A Paks II. projekt ellenzői által olcsónak beállítani próbált megújuló energiaforrások valójában az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatosan hatalmas támogatásban részesülnek, amelyek nélkül nem életképesek! Tavaly októberben az Európai Bizottság Energiaköltségek, adók és a kormányzati beavatkozás hatása a beruházásokra című kiadványa sokkoló adatokat közölt a megújuló energiaforrások 2008-2018 közötti támogatásairól. Ebben az időszakban Európában, a megújulók támogatására csillagászati összegeket, összesen 612 (!) milliárd eurót költöttek. Ebből az összegből csaknem ötven Paks II. Atomerőművet lehetne építeni, amelynek rendelkezésre állása több mint 90 százalék, ami többszöröse bármelyik időjárástól függő megújuló energiával működő technológiának.

A Paks II. projekt megtérülését a részrehajlással egyáltalán nem vádolható Európai Bizottság lezárult vizsgálata is megerősítette, hiszen az eredmények szerint a két új blokk visszahozza a befektetett pénzt, és jelentős profitot is fog termelni. Előnyös, hogy biztonsági védőhálóként fennáll az orosz hitel mindenféle egyéb költség nélküli előtörlesztésének lehetősége. Sőt, az atomenergia gazdaságosságát a NAÜ és az OECD NEA közös tanulmánya is megállapította. Az ellenzéki politikusok arról is hallgatnak, hogy a projekt megrendeléseinek akár 40 százalékát is hazai cégek kaphatják, ami mintegy 5 milliárd eurós megrendelést jelenthet számukra. Nemzeti érdekként pedig az a legfontosabb, hogy az orosz hitelkonstrukció révén a két új blokk a beüzemelésük után legalább 60 éven keresztül 100 százalékos állami tulajdonban maradhat, és nem lesz az ország kiszolgáltatva az idegen érdekeknek és az importnak, amit a baloldali ellenzéki politikusok szívfájdalom nélkül elfogadhatónak tartanak, és aminek tanúbizonyságát adták, amikor kormányon voltak.

Az atomenergia zöld

Nemrég az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja szakmai, tudományos alapon arra a következtetésre jutott, hogy az atomenergia zöld, hiszen az atomerőművek és szélerőművek teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid egyenérték-kibocsátása szinte megegyező, csak 28, illetve 26 g/kWh, miközben a naperőműveké ennek a háromszorosa – 85 g/kWh! A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a naperőművek vagy a szélerőművek leszerelésekor annyi veszélyes, illetve újrahasznosításra alkalmatlan hulladék keletkezik, ami miatt környezetbarátnak aligha nevezhető ez a technológia, nem beszélve arról a pusztításról, amit ezek a monstrumok a madarak lekaszabolásával okoznak. Az atomenergia megkerülhetetlen szerepét korábban már az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete is megállapította. Nyilván a teljes képhez hozzátartozik a nukleáris hulladék kérdése is, amelyre a technológia – a transzmutáció és az üzemanyagciklus zárása – már rendelkezésre áll. Oroszország – a világon elsőként – öles léptekkel halad ebbe az irányba, ugyanakkor másutt is ígéretes kutatás-fejlesztés zajlik.

Az atomenergia biztonságos

Az is elmondható, hogy az atomenergetikai iparban a nukleáris biztonság elsőbbséget élvez bármilyen más politikai vagy gazdasági szempont előtt. Oroszország, a Roszatom is ezt tartja elsőrendűnek és folyamatosan fejleszti a technológiát a biztonság maximalizálása érdekében. Ma elmondható, hogy az orosz VVER-1200 típusú blokk világszínvonalú technológiát képvisel, ezt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mellett például már az Európai Bizottság is megállapította. A Paks II. projekt részletes vizsgálata során írásba foglalták, hogy a két új blokk a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek is megfelel. Globálisan megfigyelhető, hogy egyre több ország kíván új és biztonságos atomerőművet építeni a versenyképességi, ellátásbiztonsági és klímavédelmi célok egyidejű teljesítése mellett.

Most pedig vegyük szemügyre, hogy milyen érdekek mentén politizálnak a Párbeszéd és az LMP „atomszakértői", mint a történész-szociológus Kocsis-Cake Olivio vagy Keresztes László Lóránt humánszervező-közgazdász és az olyan, szakmainak kevéssé nevezhető holdudvaruk, mint amilyen az Energiaklub.

Az Energiaklub osztrák pénzen kampányol

Nyilvános adatok alapján először a 2018. évi pénzügyi és éves beszámolójuk alapján 2019-ben tártam fel azt, hogy az osztrák Szövetségi Fenntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztérium azért támogatja az Energiaklubot, hogy Paks II. ellen jogi eljárásokat indítson. A 2019. évi pénzügyi beszámolójuk szintén ezt támasztotta alá: „Figyelemmel követjük a Paks II beruházással kapcsolatos ügyeket. Partnereinkkel közösen azon dolgozunk, hogy a Paks II-vel szemben további jogi lépéseket tudjunk meglépni." A legújabb, 2020. évre vonatkozó beszámolóikból szintén (itt és itt) kiderül, hogy az osztrák minisztérium továbbra is támogatja az atomellenes tevékenységüket, bár különös módon már konkrétan nem, csak burkoltan szerepel benne a Paks II. ellen jogi eljárások indítása. Nyilván újabban jobban odafigyelnek a részletekre, de ez mit sem változtat a lényegen.

Fordítsuk le a fentieket magyarra: az Energiaklub egy Magyarországon bejegyzett, magát itthon függetlenként és szakmaiként beállítani próbáló szervezet, azért kapja a pénzt az osztrák kormánytól, hogy támadja Magyarország szuverén döntését és a magyar energiamix meghatározó részét képező és az ellátásbiztonság szempontjából kulcsfontosságú atomenergia ellen hangolja a magyar közvéleményt. Merthogy ez történik – osztrák pénzen. És itt merül fel a Párbeszéd és az LMP politikusainak szerepvállalása. Lényegében egy idegen érdekeket szolgáló álláspont védelmében politizálnak.

Forrás: Energiaklub éves szakmai jelentése

 

Nézzük tovább! Az is kiderül, hogy a pécsi és a kiégett üzemanyag-kazettákkal kapcsolatos hangulatkeltés mögött megint csak – nem túl meglepő módon – a németországi Grassroots Foundation szervezet áll (éves szakmai jelentés 16. oldala). Érdemes lenne az LMP frakcióvezetőjét ezzel kapcsolatban egy viszontkérdés erejéig kifaggatni a parlamentben. Hogy is van ez, tisztelt Keresztes László Lóránt képviselő úr?

Az igazi függőség másról szól

Előszeretettel hozakodnak elő Paks II. ellenzői az orosz technológiai vagy a nukleáris üzemanyag-függőséggel. Nézzük meg, hogy a politikai hátterű hangulatkeltés mögött mi áll!  Oroszország folyamatosan teljesítette, teljesíti a nemzetközi kötelezettségeit, így a friss üzemanyag-kazetták szállításaival és a szükséges technológiai rendszerek fejlesztésével, gyártásával kapcsolatban sohasem volt probléma. Másrészről a nukleáris üzemanyag egy nagyon speciális termék, amelynek egyik legjobb tulajdonsága, hogy nagyon könnyen készletezhető. A Paksi Atomerőmű jelenleg is kétéves tartalékkal rendelkezik. Ráadásul a vonatkozó szerződés alapján más gyártótól is be lehet szerezni majd Paks II üzemeltetéséhez a szükséges üzemanyagot. Ebből a szempontból függőségről beszélni szakmailag komolytalan.  

Ezzel szemben az igazi függőséget a villamosenergia-import rendkívül magas részaránya okozza, amely egyes időszakokban már eléri a több mint 50 (!) százalékos értéket is. Ez súlyos ellátási, sőt nemzetbiztonsági kockázatokat is hordoz. Hiszen egyik pillanatról a másikra bármely okból kifolyólag csökkenhet, vagy meg is szűnhet az import lehetősége. Különösen azért, mert a jövőben jelentős kapacitáshiány lehet Európában a klímavédelmi okok miatt leállítandó szénerőművek és egyes országok politikai döntéseinek eredményeként leálló atomerőművek miatt. A hiánynak már most is súlyos következményei vannak. Gondoljunk csak a január 8-i eseményre (erről itt és itt olvasható), vagy éppen az áramhiány okozta svéd porszívólázadásra!

A nap- és szélerőművek égető kérdései

A naperőművek rendszerszintű kérdéseiről egy korábbi cikkemben már írtam. Május 9-én a Paksi Atomerőművet azért kellett „tervezett menetrendtartásként” több órán keresztül 340 MW-tal visszaterhelni, mert éppen az időjárás kedvező volt a nap- és szélerőművek számára, ezért az általuk termelt áramot kötelezően át kellett venni. Ennek azonban számos negatív következménye van. Ezek közül most a gazdasági oldalt elemzem.

Kép: Hárfás Zsolt

 2020-ban a Paksi Atomerőműnek az 1 kWh-ra jutó egységköltsége a hivatalos adatok szerint 11,4 Ft/kWh-volt, tehát ennyiért termelt az atomerőmű. Ebben már benne van a Paksi Atomerőmű által a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba a majdani leszerelésre befizetett 25,5 milliárd (közel 1,6 Ft/kWh) forint is. 2021-ben a nap- és szélerőművek átlagos kötelező átvételi átlagára (KÁT) mintegy 37 Ft/kWh.

Május 9-én a 340 MW-os visszaterhelés azt jelentette, hogy aznap mintegy 5 millió kWh villamos energiát nem tudott megtermelni Paks, ami a fenti paksi termelési értékkel számolva 57 millió forinttal kevesebb bevételt jelentett a Paksi Atomerőműnek, tehát ennyi vesztesége keletkezett. Rendszerszinten pedig még nagyobb, közel 128 millió forint volt ez az érték, hiszen az olcsó atomerőművet (11,4 Ft/kWh) azért kellett visszaterhelni, mert a drágább nap- és szélerőművek által termelt villamos energiát (37 Ft/kWh) kötelezően át kellett venni.

Egy ilyen esemény pár nappal ezelőtt újra megismétlődött. Június 13-án a Paksi Atomerőmű hármas blokkjának teljesítményét több órán keresztül, összességében csak azért kellett 250 MW-tal kellett csökkenteni, mert a nap- és szélerőművek számára ideálisabbak voltak az időjárási viszonyok és az általuk termelt villamos energiát ismételten kötelezően át kellett venni…

Nemzetgazdasági szinten kell gondolkozni, ezért feltétlenül és mihamarabb változtatni kell azon a rendszeren, hogy egy olcsóbb termelőt azért szabályozzunk vissza, mert a sokkal drágább megújulókat kötelezően át kell venni. A klímavédelmi aspektusokról nem is beszélve, lásd a fent már említett kibocsátási adatokat! Aki ma azon ujjong, hogy a napelemek beépített teljesítménye meghaladja a paksi blokkokét, nem tudja, hogy miről beszél. A németországi megújulok nyakló nélküli rendszerbe állításának következményeiről itt és itt már részletesen írtam.

Magyarországon a Paks II. Atomerőmű a legmodernebb technológiával, a legbiztonságosabb módon fog megépülni és kereskedelmi üzembe állni, szolgálva az összes magyar villamosenergia-fogyasztó és az ország érdekét. Aki ez ellen beszél, Magyarország érdekeivel megy szembe.

Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője