Gyurcsány emberei külföldre viszik a Facebook-felhasználók adatait - erre kell a botrányos chatbot

Vágólapra másolva!
Gyurcsány Ferencék csúcsra járatják a chatbotokat a labdarúgó Európa-bajnokság idején is bár a jelek szerint a rendszer még korántsem működik kifogástalanul. Ahogy azt megírtuk, a robot a kora hajnali órákban érdeklődött arról, hogy a szóban forgó Facebook felhasználó nézi-e a mai meccset. Ment is a válasz, hogy persze. Nem késlekedett a következő kérdés sem, aminek a lényege az volt, hogy miként végződhet a magyar portugál. Amikor az illető jelezte, hogy ezt a meccset már lejátszották a chatbot összezavarodott, majd azt tanácsolta a felhasználónak: forduljon a Demokratikus Koalíció ügyfélszolgálatához.
Vágólapra másolva!

Gyurcsány Ferenc már az európai parlamenti választási kampány előtt is azzal dicsekedett, hogy több százezer embert képes elérni a program segítségével. A baloldali adatbázis azóta már jelentősen bővült, a készülődés 2022-re pedig gőzerővel folyik. A recept nem túl bonyolult. A cél,

minél több adat begyűjtése a közösségi média felhasználóiról.

A megszerzett információk segítségével képesek megrajzolni az illetők profilját, akiket ezt követően személyre szóló üzenetekkel, hirdetésekkel lehet terelgetni, politikai célokból befolyásolni. A folyamatban központi szerepet játszik az Észtországban gyökerező DatAdat céghálózat, amely gyakorlatilag az országgyűlési választási kampány agyaként funkciónál majd.

A DatAdat jól ismert baloldali politikusok vállalkozása, egyik tulajdonosa Bajnai Gordon volt kormányfő. A cég ügyvezetője Ficsor Ádám korábbi, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, de szintén felelős pozícióban van a vállalkozásban Szigetvári Viktor korábbi államtitkár, MSZP-s kommunikációs stratéga.

Mellettük Gyurcsányék agytrösztjét, a Demost korábban irányító Dessewffy Tibor és tanítványai is részt vesznek a cég munkájában. A szociológus jelenleg az ELTE TÁTK oktatója, akinek egyetemi kutatásai feltűnően összecsengenek a vállalkozás profiljával, hiszen ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője.

A DatAdat-csoport egyik tagja, a DatAdat OÜ nevű cég, amelyet 2019. március 12. óta korlátolt felelősségű társaságként tartanak nyilván Észtországban, és amely ugyanazt a nevet viseli, mint a Gyurcsány–Bajnai-adathálózat központi hazai cége. A számítógépes programozással foglalkozó vállalat 2019 második negyedévében közel 400 ezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több száz milliós forgalmat bonyolított le. Gyurcsány pártja is ott van a megbízóik között, hiszen a DK honlapján szereplő adatkezelési információk alapján „szoftverfejlesztési szolgáltatást" nyújt számukra a vállalkozás.

Szigetvári és Ficsor ügyvezetésével egyébként bejegyeztek egy az eddig elérhető adatok alapján bevételeket nem termelő észtországi céget, a hét vezérre utaló nevű Seven Chieftains and Partners Kft.-t. A balti országban történő cégalapítást magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai cégek adózása szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít.

A legfontosabb azonban a harmadik észtországi adatbizniszben utazó cég, a Datapraxis lehet, amelyet Szigetvári Viktor a közösségimédia-oldalán alapítóként jegyez.

Ebben a vállalkozásban felbukkan a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője, Paul Hilder, aki az ezredfordulón társalapítója volt a Nyílt Társadalom-elképzelésre utaló Opendemocracy.net elnevezésű internetes felületnek.

Hilder négy évet dolgozott kampányigazgatóként a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018-ban célzott internetes hirdetésekkel a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán.

A Datapraxis honlapja alapján a cég célja elsősorban az, hogy masszív adatgyűjtéssel, az ő megfogalmazásuk szerint „választói törzsek" meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket. A magyar ügyvezetők személyéből (Ficsor, Szigetvári), a cég nyilvános bemutatkozásának a célzásaiból, és abból, hogy Hilder egy 2015-ös könyvbe írt tanulmányát egy Soros György-idézettel indítja, sok kétségünk nem lehet afelől, hogy a magyar ellenzék is feltűnik a kliensek sorában. Ez pedig azt jelentheti, hogy Soros emberei kezébe kerülhetnek akár gyanútlan magyar választók adatai is, és ők profilozhatják a magyar „választói törzseket".

A DatAdat egy ideje együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának a tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségikampány-fejlesztő vállalkozással. Horowitz vállalkozását (Andreessen Horowitz) tavaly nyáron látogatta meg Barack Obama. A DatAdat és a Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot használ Gyurcsány Ferenc is, aki saját bevallása szerint több százezer embert érnek majd el vele az európai parlamenti választási kampányban. Gyurcsányék a tavalyi kampány idejére leszerződtek a Smoot Tewes Group nevű amerikai tanácsadó céggel, amelyet Obama kampánycsapatának a tagjai alapítottak.

Nem csoda, hogy Gyurcsány és Bajnai emberei ekkora energiát fektetnek az adatbizniszbe. A módszer működőképes, mint azt számos külföldi példa bizonyítja. Sőt nemcsak működőképes, hanem egyenesen ijesztő jövőképet vetít előre

. Itt kell megemlíteni Michal Kosinskit, az adatalapú pszichológia egyik legismertebb alakját. Az ő nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amellyel szinte valós időben lehet profilozni és elemezni az embereket a Facebook-aktivitásuk alapján. A modell szerint alig hetven like elemzése szükséges ahhoz, hogy az adott felhasználó viselkedését jobban kiismerjük, mint az illető közeli barátja, százötven like-nál már annyit tudunk az adott személy viselkedéséről, mint a saját szülei, háromszáz like felett pedig már többet, mint az illető élettársa. Pusztán a like-ok alapján nagy pontossággal megmondható a felhasználó bőrszíne, szexuális irányultsága, pártpolitikai szimpátiája, kimutathatók összefüggések az alkoholfogyasztásra vagy a vallásra vonatkozóan, de még az is könnyen kideríthető, hogy az illető szülei elváltak-e.

Kosinski viselkedésalapú kutatása mögött egy tudományos módszer áll, a „nagy ötös" néven emlegetett személyiségvonások – extrovertáltság, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, kultúra/intellektus – elemzése, amelyek alapján olyan felhasználói profilt lehet alkotni, amit nemcsak kereskedelmi, hanem politikai célokra is lehet használni. Bár az alapmodell az 1980-as években ismert volt, az egyének viselkedésének pontos előrejelzéséhez rendkívül sok adatot kell összegyűjteni és elemezni. Az internet, még inkább a közösségi média megjelenésével, az egyes felhasználók digitális lábnyomának az elemzésével ma már semmi akadálya, hogy egyre jobb és jobb modelleket lehessen kialakítani a várható viselkedés (esetünkben épp szavazási preferencia) előrejelzésére, a közvélemény befolyásolására.