Orbán Viktor pártelnökként kijelölte a fő irányokat, amelyek a legfontosabb kérdések lesznek az elkövetkezendő időszakban, illetve a választási kampányban – így értékelte Deák Dániel, hogy a kormányfő szerdán este Debrecenben azt mondta, hogy a járvány és a bevándorlás mellett a legnagyobb veszély, ami fenyegeti az országot, az az, ha Gyurcsány újra a hatalom közelébe kerül. A XXI. Század Intézet elemzője szerint az Unió határaihoz érkező illegális migránsok száma alapján könnyen elképzelhető, hogy hamarosan megismétlődik a 2015-ös migrációs hullám, de 2015-höz képest szerencsére több partnere is lett Magyarországnak ebben a kérdésben. Szólt arról is, hogy a baloldal vezetője egyértelműen Gyurcsány Ferenc, aki előretolt bábként tekint Karácsony Gergelyre, ez pedig komoly veszélyt jelent az országra nézve, hiszen Gyurcsány Ferenc és a mögötte álló szakmai stáb kiegészülve a többi balliberális párttal adóemelésekre és megszorításokra készül. 

Orbán Viktor a Fidesz-KDNP frakció kihelyezett ülésén Debrecenben azt mondta: a járvány és a bevándorlás mellett a legnagyobb veszély, ami fenyegeti az országot, az az, ha Gyurcsány újra a hatalom közelébe kerül. A Magyar Nemzet tudósítása szerint a képviselők minden eddiginél jobban várták a miniszterelnök beszédét, aki az egyik legszenvedélyesebb előadását tartotta.

Orbán Viktor: Az elmúlt egy évben súlyos nemzetközi válság volt, nem csak egészségügyi de gazdasági isForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor összegzése szerint az elmúlt egy évben súlyos nemzetközi válság volt, nem csak egészségügyi de gazdasági is, mely súlyosan érintette a családokat, szétzúzta a hagyományos emberi kapcsolatokat. Egyszerre volt tehát egészségügyi, gazdasági és szociális válság. Orbán beszédének egyik legpikánsabb része a résztvevők szerint az volt, amikor a Fidesz elnöke a közelgő választások kapcsán útba igazította a képviselőket és harcra szólította társait - írja a Magyar Nemzet. A miniszterelnök szerint a kampányban
ELÉG, HA AZ IGAZAT MONDJÁK A JELÖLTEK, AMI NEM MÁS, MINT HOGY VALÓJÁBAN A GYURCSÁNY A FŐNÖK, Ő AZ IGAZI ELLENFÉL, KARÁCSONY ÉS A TÖBBIEK CSAK EPIZÓDSZEREPLŐK.

„Gyurcsány osztja a szerepeket, az ő kezében van minden, ezt ne felejtsétek el! Mi tudjuk az igazságot, de azt mindenkinek meg kell tudnia! – idézte a mondatot a Magyar Nemzet egyik forrása.

Fő irányok

Miután vége a tavaszi parlamenti ülésszaknak, a Fidesz frakció értékelte a mögöttük hagyott időszakot, illetve Orbán Viktor pártelnökként kijelölte a fő irányokat, amelyek a legfontosabb kérdések lesznek az elkövetkezendő időszakban, illetve a választási kampányban 

- minderről már Deák Dániel beszélt az Origónak. A XXI. Század Intézet elemzője szerint a 2022-es parlamenti választás közeledtével a nyár idén sem számít majd politikai uborkaszezonnak, ősszel pedig már mindenképpen intenzív kampányra lehet majd számítani, amelynek fő témái az illegális migráció, a járvány időszakában fontos gazdasági válságállóság és a Gyurcsány Ferenc jelentette veszélyek lesznek.

A kormány továbbá több fontos kérdésben is megkérdezi a magyarok véleményét a legújabb nemzeti konzultáció során, így a nyár során több ügyben is dönthetnek az emberek.

Nyáron lehet majd dönteni a nemzeti konzultáció legújabb kérdéseiről /illusztrációFotó: Polyák Attila - Origo

Megismétlődik a 2015-ös migránsinvázió? 

Deák Dániel szerint az egyik fontos kérdés az illegális bevándorlás. Az Unió határaihoz érkező illegális migránsok száma alapján könnyen elképzelhető, hogy hamarosan megismétlődik a 2015-ös migrációs hullám, hiszen utoljára 2014-ben volt ekkora nyomás Európa, így Magyarország határainál. Ennek hatására a dél-európai országok, amelyek közül többnek is bevándorláspárti kormánya van, ismét felvetik majd az uniós viták során a kötelező kvóták ötletét, így megindulnak a már 2015 óta megszokott bevándorlásügyi viták is az Európai Unióban. Magyarország álláspontja világos ebben a kérdésben: nem szabad beengedni az illegális bevándorlókat a kontinensre, hiszen ha egyszer bejönnek, akkor már nagyon nehéz később őket kitoloncolni – tette hozzá. Ezt támasztja alá az is, hogy Ylva Johansson belügyi uniós biztos áprilisban például elismerte: megbukott az EU illegális migránsok kitoloncolására vonatkozó eddigi terve, hiszen mindössze egyharmada tér vissza a származási országába azoknak a migránsoknak, akiknek a tagállami hatóságok visszautasítják a menedékkérelmét, és nekik is kevesebb mint egyharmaduk teszi ezt önszántából.

Ráadásul a kiutasítások komoly összegekbe kerülnek: az Európai Parlament kutatószolgálatának számításai szerint a kitoloncolás – vagyis mikor a visszautasított menedékkérőt akarata ellenére visznek vissza a származási országába – átlagosan 3414 euróba kerül, ha az EU területéről, és körülbelül 2500 euróba, ha egy tranzitországból hajtják végre. 2015-höz képest szerencsére több partnere is lett Magyarországban ebben a kérdésben, így a nemzeti konzultáción kapott újabb felhatalmazás mellett az uniós szövetségesekre is számíthat a kormány a bevándorlásügyi viták során – tette hozzá. 

Tovább súlyosbodhat a migrációs helyzet Európában (Képünk illusztráció)Forrás: AFP/JENS NOERGAARD LARSEN/Jens Nrgaard Larsen

Már idén visszatérünk a válság előtti szintre

A koronavírus-járvány komoly egészségügyi, gazdasági és társadalmi problémákat eredményezett Európában, a magyar gazdaság ugyanakkor válságállónak bizonyult, a kormány célja az, hogy a helyreállítási versenyben Magyarország javítani tudjon a pozícióján a nagy nyugat-európai országokhoz képest. Erre minden esély megvan, hiszen már idén visszatér a magyar gazdaság a válság előtti szintre. Fontos, hogy a helyreállítással és az újraindítással kapcsolatos kérdésekről is megkérdezik az emberek véleményét a nemzeti konzultáció során, így ezek mögött az adócsökkentő lépések mögött is komoly társadalmi támogatottság állhat majd – mondta az elemző. A jobboldal adócsökkentéseivel szemben a baloldal megszorításokat és adóemeléseket szeretne. Gyurcsány Ferenc például ésszerűtlenségnek nevezte a kormány adócsökkentéseit, egy DK-közeli közgazdász pedig egyenesen arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltást követően azonnal nagyszabású megszorítást kell végrehajtani. De nem csak a szavak, hanem a tettek szintjén is az adóemelések és megszorítások politikáját képviselik a balliberális politikusok: a 2010 előtti balliberális kormányok számtalan adóemelést hajtottak végre, emellett a most körvonalazódó választási ígéreteikben is több adóemelési terv jelenik meg – mutatott rá a XXI. Század Intézet elemzője. 

Orbán Viktor ezzel szemben már ellenzékben is folyamatosan adócsökkentést követelt, az elmúlt 11 évben pedig jelentősen csökkent a lakosság adóterhelése. Egyebek mellett ennek hatására csökkent a szegénység Magyarországon, nőtt az ország mozgástere, fehéredett és válságállóvá vált a gazdaság. Ennek köszönhetően a magyar gazdaság készen állhat a járványok korszakára, amely több szakértő szerint is jellemezni fogja az előttünk álló időszakot.

Gyurcsányék brutális adóemelésre készülnekForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Gyurcsányi megszorítások jöhetnek

A baloldal vezetője egyértelműen Gyurcsány Ferenc, aki előretolt bábként tekint Karácsony Gergelyre. A balliberális háttértárgyalások eredményei is a DK erős szerepét igazolják: várhatóan a legtöbb mandátumot szerző egyéni jelöltje a DK-nak lesz majd. Ez komoly veszélyt jelent az országra nézve, hiszen Gyurcsány Ferenc és a mögötte álló szakmai stáb kiegészülve a többi balliberális párttal adóemelésekre és megszorításokra készül. Emlékezetes, a kormányzásuk idején, a 2008-as gazdasági világválság során a már eleve legyengült állapotban lévő hazánk elsőként szorult nemzetközi hitelezők segítségére, és a mostani válságkezeléssel ellentétben nem támogatták a munkahelyteremtést, hanem megszorítócsomagok tucatjait vezették be, tovább mélyítve ezzel a gazdasági és társadalmi problémákon – mondta Deák Dániel. 

2002 és 2010 között például nem volt egyetlen olyan év sem, amikor csökkent volna a munkanélküliség Magyarországon. 2002-ben csaknem 6 százalék volt az álláskeresők aránya, a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évben már majdnem 8 százalék, 2010-ben pedig már jóval 10 százalék fölé nőtt az álláskeresők aránya. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is elkeserítően alakult: a 2010 előtti időszakban a magyaroknak kevesebb mint 60 százaléka dolgozott csupán. Ezzel az adattal egyébként Európa szégyenpadjára kerültünk, hiszen még a kelet-európai országokban is alacsonynak számított ez a foglalkoztatottsági szint. Szintén jól mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején rossz állapotban volt Magyarország, hogy a GDP-növekedés 2007-re gyakorlatilag megállt, majd a 2008-as világválság leginkább Magyarországot ütötte meg Európában: 7 százalékponttal esett vissza a gazdaság teljesítménye 2009-ben. Hazánk tehát már legyengült állapotban szembesült a válsággal, ráadásul ezt a rossz gazdasági teljesítményt is csak a kiugróan magas eladósodottsággal, államháztartási hiánnyal tudta a balliberális kormány fenntartani.

A baloldal valódi vezetői csak tovább mélyítették a korábbi válságokatForrás: MTI/Kovács Attila

Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon így nem a veszteségeket minimalizálta, hanem a megszorítócsomagok sorozatával tovább mélyített a válságon. Ekkor szüntették meg például a 13. havi nyugdíjat, amelyet a hétfői bejelentés nyomán az Orbán-kormány fokozatosan ismét visszahoz. Emellett emelkedett a szegények aránya, számos szociális támogatás, juttatás megszűnt vagy csökkent. Ráadásul a politikai érdekérvényesítő képessége is igen gyenge volt az országnak, az IMF és az Európai Unió gyakorlatilag mindenféle ellenállás nélkül képes volt érvényesíteni akaratát az országgal szemben – zárta szavait az elemző.