A Pénzügyminiszter május közepén jelentette be, hogy 50 százalékkal csökkentik a kriptokereskedésből származó jövedelmek adóját annak érdekében, hogy a befektetőket a digitális tokenekkel, például a Bitcoinnal való kereskedésből származó jövedelmük bevallására ösztönözzék. A magyar parlament 2021. június 9-én el is fogadta a 2022-es adócsomagot, amely - többek között - jelentős egyszerűsítést és adócsökkentést tartalmaz a kriptovaluták tekintetében. A KCG Partners jogi szakértői megosztják, hogy mit kell tudni az adózás szabályairól.

Hazánkban még óvatos becslések szerint is több mint 300 milliárd forintnyi lakossági befektetést tartanak kriptoeszközökben. A magyar kormány célja az ország kriptopénzpiacának láthatóbbá tétele és az adóelkerülés minimalizálása: az alacsonyabb adókulcs az átlátható szabályokkal együtt várhatóan több milliárd forintos költségvetési többletbevételt is hozhat. 

A kriptovaluták már több mint egy évtizede jelentek megForrás: pixabay.com

Háttér

A kriptovaluták már több mint egy évtizede jelentek meg és az elmúlt 5 évben 1 Bitcoin ára 750 amerikai dollárról 35.000 dollárra emelkedett. A kriptotranzakciókból származó jelentős bevételek azonban többnyire a szürke zónában, adózatlanul maradtak.

Az Európai Uniós közösségi jogban találhatóak általános iránymutatások és előírások kriptovalutákra vonatkozóan, a tényleges szabályozás és ezáltal az adóztatás továbbra is az egyes országok hatáskörébe tartozik. Még 2014-ben az Európai Unió Bírósága egy egyedi ügyben úgy döntött, hogy – hozzáadott érték adó szempontjából - a kriptoeszközök fizetőeszköznek, azaz pénznek minősülnek. Azóta az EU előkészítette a kriptoeszközök piacáról szóló rendeletjavaslatot és az egyes tagállamok is sorra úgy egészítik ki az adórendszerüket, hogy azok a kriptovalutákat is magukban foglalják.

Magyarországon a kriptoeszközök fogalma sem került rendezésre jogszabályi szinten ezidáig, és a kriptoügyletekből származó jövedelmek – jobb híján - „egyéb jövedelemnek” minősültek. Ennek következtében az ilyen befektetésből származó jövedelem adózása kedvezőtlen volt (más tőkejövedelmekhez képest), 15%-os személyi jövedelemadó mellett 15,5%-os szociális hozzájárulási adó (felső korlát nélkül) is terhelte:

Kriptoeszközök kereskedelme

2021. előtt

 2022-től

 Magyar forrás 

Külföldi forrás*

 Bevétel

100 000 Ft

100 000 Ft

100 000 Ft

 SZJA

15 000 Ft

13 050 Ft

15 000 Ft

 Szochó

15 500 Ft

13 485 Ft

-

 Nettó jövedelem

69 500 Ft

73 465 Ft

85 000 Ft

 Adóteher

30,5%

26,5%

15,0%

*Az adóalap a bevétel 87%-a

Új fogalom, új adómérték, új szabályok

  • A módosítás - meglehetősen tág – fogalmi meghatározást ad: kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
  • Az új szabályok egyaránt vonatkoznak a kriptokereskedelemre és a -bányászatra is.
  • Az adóztatás a „fekete doboz” szemléleten alapul: az adókötelezettség csak akkor keletkezik, amikor a kriptoeszközöket „kiveszik”, azaz „normál” pénznemben utalják át a bankszámlára. Amíg a kriptoeszközöket a kriptovilágban tárolják vagy cserélik, addig adómentes marad az ügylet.
  • A kriptoeszközök adóztatását az ügyleti nyereség keretében szabályozzák. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez hasonlóan a jövedelmet az adóévben elért ügyleti nyereség után kell meghatározni, ha az meghaladja az ügyleti veszteségek és az ügyletek megkötéséhez kapcsolódó egyéb díjak és jutalékok összegét.
  • Adókiegyenlítésre is lehetőséget teremt a módosítás: az adóévre és az azt megelőző két adóévre vonatkozó korábbi kriptoveszteségek figyelembe vehetők és beszámíthatók az egyes adóévek kriptobevételeibe.
  • A minimálbér 10%-a alatti jövedelem - a jelenlegi értékhatár 16.740 forint lenne - nem adóköteles (feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg).
  • A kriptobevételek nem tartoznak majd a szociális hozzájárulási adó hatálya alá, így az effektív adókulcs a felére csökken.
  • A kriptobevételeket önadózás keretében bevallani a magyar adóhatóságnak, vagy a személyi jövedelemadó-bevallási tervezetet (amit az adóhivatal elkészített) ennek megfelelően kell kiegészíteni.
  • Az utolsó pillanatban benyújtott módosítás értelmében a fenti szabályok már a 2021-es adóévre is választhatók, és a korábbi be nem vallott jövedelmek visszamenőlegesen is figyelembe vehetők (kifehéríthetők) a 2022-es személyi jövedelemadó-bevallásban.

A fenti szabályoknak kedvező adózási és adminisztratív környezetet hívatottak teremteni a kriptoeszközök kereskedelméhez, és a magyar digitális gazdaság fehérítését célozzák. Egyelőre még önbevalláson alapul a kriptojövedelmek adóztatása, de várhatóan egyre több adat áll majd az adóhatóságok rendelkezésére a pénzügyi szolgáltatóktól az ilyen ügyletekről is.