Felére csökken a kriptodevizák adóterhe Magyarországon

Hazánkban még óvatos becslések szerint is több mint 300 milliárd forintnyi lakossági befektetést tartanak kriptoeszközökben. A magyar kormány célja az ország kriptopénzpiacának láthatóbbá tétele és az adóelkerülés minimalizálása: az alacsonyabb adókulcs az átlátható szabályokkal együtt várhatóan több milliárd forintos költségvetési többletbevételt is hozhat. 

Háttér

A kriptovaluták már több mint egy évtizede jelentek meg és az elmúlt 5 évben 1 Bitcoin ára 750 amerikai dollárról 35.000 dollárra emelkedett. A kriptotranzakciókból származó jelentős bevételek azonban többnyire a szürke zónában, adózatlanul maradtak.

Az Európai Uniós közösségi jogban találhatóak általános iránymutatások és előírások kriptovalutákra vonatkozóan, a tényleges szabályozás és ezáltal az adóztatás továbbra is az egyes országok hatáskörébe tartozik. Még 2014-ben az Európai Unió Bírósága egy egyedi ügyben úgy döntött, hogy – hozzáadott érték adó szempontjából - a kriptoeszközök fizetőeszköznek, azaz pénznek minősülnek. Azóta az EU előkészítette a kriptoeszközök piacáról szóló rendeletjavaslatot és az egyes tagállamok is sorra úgy egészítik ki az adórendszerüket, hogy azok a kriptovalutákat is magukban foglalják.

Magyarországon a kriptoeszközök fogalma sem került rendezésre jogszabályi szinten ezidáig, és a kriptoügyletekből származó jövedelmek – jobb híján - „egyéb jövedelemnek” minősültek. Ennek következtében az ilyen befektetésből származó jövedelem adózása kedvezőtlen volt (más tőkejövedelmekhez képest), 15%-os személyi jövedelemadó mellett 15,5%-os szociális hozzájárulási adó (felső korlát nélkül) is terhelte:

*Az adóalap a bevétel 87%-a

Új fogalom, új adómérték, új szabályok

• A módosítás - meglehetősen tág – fogalmi meghatározást ad: kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
• Az új szabályok egyaránt vonatkoznak a kriptokereskedelemre és a -bányászatra is.
• Az adóztatás a „fekete doboz” szemléleten alapul: az adókötelezettség csak akkor keletkezik, amikor a kriptoeszközöket „kiveszik”, azaz „normál” pénznemben utalják át a bankszámlára. Amíg a kriptoeszközöket a kriptovilágban tárolják vagy cserélik, addig adómentes marad az ügylet.
• A kriptoeszközök adóztatását az ügyleti nyereség keretében szabályozzák. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez hasonlóan a jövedelmet az adóévben elért ügyleti nyereség után kell meghatározni, ha az meghaladja az ügyleti veszteségek és az ügyletek megkötéséhez kapcsolódó egyéb díjak és jutalékok összegét.
• Adókiegyenlítésre is lehetőséget teremt a módosítás: az adóévre és az azt megelőző két adóévre vonatkozó korábbi kriptoveszteségek figyelembe vehetők és beszámíthatók az egyes adóévek kriptobevételeibe.
• A minimálbér 10%-a alatti jövedelem - a jelenlegi értékhatár 16.740 forint lenne - nem adóköteles (feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg).
• A kriptobevételek nem tartoznak majd a szociális hozzájárulási adó hatálya alá, így az effektív adókulcs a felére csökken.
• A kriptobevételeket önadózás keretében bevallani a magyar adóhatóságnak, vagy a személyi jövedelemadó-bevallási tervezetet (amit az adóhivatal elkészített) ennek megfelelően kell kiegészíteni.
• Az utolsó pillanatban benyújtott módosítás értelmében a fenti szabályok már a 2021-es adóévre is választhatók, és a korábbi be nem vallott jövedelmek visszamenőlegesen is figyelembe vehetők (kifehéríthetők) a 2022-es személyi jövedelemadó-bevallásban.

A fenti szabályoknak kedvező adózási és adminisztratív környezetet hívatottak teremteni a kriptoeszközök kereskedelméhez, és a magyar digitális gazdaság fehérítését célozzák. Egyelőre még önbevalláson alapul a kriptojövedelmek adóztatása, de várhatóan egyre több adat áll majd az adóhatóságok rendelkezésére a pénzügyi szolgáltatóktól az ilyen ügyletekről is.