A kormány 2010 óta rendszeresen alkalmazza két országgyűlési választás között a nemzeti konzultációt mint politikai egyeztetési lehetőséget. A konzultációk révén a kormányzat számos stratégiai, hazánk jövője szempontjából meghatározó kérdésben kérte már ki a választók véleményét – mint például a migráció, az Alaptörvény, vagy éppen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések – és cselekedett a válaszoknak, vagyis a választói akaratnak megfelelően. A nemzeti konzultáció mára nem csupán hazánkban, de számos európai országban – így például Franciaországban, vagy éppen az Egyesült Királyságban – sikeresen alkalmazott politikai egyeztetési műfaj. A Századvég elemzése.

Nemzeti konzultáció: mikor és miért?

A nemzeti konzultáció már több mint egy évtizede bevált egyeztetési forma a választók és a kormányzat között, célja pedig hogy egyetértési pontokat teremtsen a legfontosabb nemzeti kérdéseket illetően. A konzultáció mint műfaj lehetővé teszi, hogy a választók kinyilvánítsák a véleményüket két választás között, illetve különleges helyzetekben (ilyen volt például a járványhelyzet) lehetővé teszi az egyeztetést arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben. A nemzeti konzultáció a részvételi demokrácia egy olyan intézménye, amely azokat is megmozgatja, akik nem küldik vissza a kérdőíveket, vagy nem töltik ki azt az interneten.

Az ellenzéki politikusok mellett a média és a civil társadalom képviselői is kifejtik véleményüket a konzultáció kérdéseiben, így ezek a vélemények és alternatívák is beépülnek a döntések előkészítésébe. A kormányzati elgondolás, ami a konzultáció hátterében áll, elsősorban a demokratikus vita és legitimitás fontossága, vagyis annak felismerése és alkalmazása, hogy a jelentős és hazánk jövője szempontjából meghatározó kérdéseket közösen kell eldönteni, és a gyakorlat is azt mutatja, hogy a kormányzati cselekvés minden konzultációt követően a választók akaratának megfelelő volt.

A járvány alatt hazánkban ezért sem voltak olyan tömeges és erőszakos tüntetések, mint Nyugat-Európa számos államában.

A nemzeti konzultáció intézményét hiába érték baloldali támadások mind a kezdeti években, mind a legutóbbi alkalmakkor, a kitöltők magas számából egyértelműen látszik, az egyeztetési műfaj társadalmi támogatottsága töretlenül erős. Politikai jelentősége és sikeressége pedig éppen ebben áll, vagyis a kormányzati döntéshozatal minden ilyen alkalommal a választók véleményének kikérése után, az alternatívák ütköztetése mellett történik, ami különösen akkor mutatkozik kulcsfontosságúnak, mikor olyan kérdések, problémák vetődnek fel, amelyekre korábban példa sem volt – mint például az illegális migráció, vagy éppen a koronavírus-járvány miatti leállás vagy nyitás kérdése.

Nemzeti konzultációFotó: Polyák Attila - Origo

Ragadós a nemzeti konzultáció példája

A konzultáció mint politikai egyeztetési műfaj működőképességét mutatja, hogy mára már több országban – ha kisebb módosításokkal is, de – alkalmazzák. Így például Franciaországban legutóbb idén tartottak konzultációt az ápolók bérfejlesztéséről, az Egyesült Királyságban pedig szintén egy konzultáció során megkérdezték az emberek véleményét a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban, de Írországban is most indul egy konzultáció a Nemzeti Kutatási és Innovációs Stratégia kidolgozása kapcsán.

Az intézménnyel szemben megfogalmazott kritika ellenére a hazai baloldal is több konzultációt tartott, legutóbb a világ 34. legrangosabb egyetemének Budapestre tervezett kampuszának kérdésében. Miközben Brüsszel csak az óraátállításról kérdezi az európaiak véleményét és a Minority Safe Pack kezdeményezést lesöpörte asztaláról, a magyar kormány immáron tíz alkalommal kérdezte meg a magyarok véleményét, és az EU Jövője konferenciasorozathoz, illetve a magyar nemzetgazdaság újraindításához kapcsolódó sorsdöntő kérdésekben újra erre készül.