Ismét felbukkant Gerald Knaus, a Nyílt Társadalom Alapítvány egykori ösztöndíjasa, a Soros Györgyhöz köthető European Stability Initiative (ESI) elnöke, aki a migrációs kérdésben a Magyarországot érő támadások egyik fő stratégája volt - írja a Magyar Nemzet. A spekuláns lobbistája kedden nyilvános Twitter-bejegyzésben kelt ki az UFEA ellen, mivel az megtiltotta, hogy a müncheni aréna politikai okokból szivárványszínű kivilágítást kapjon a német-magyar focimeccs idején. Knaus friss bejegyzésében az Európai Labdarúgó Szövetséggel szembeni civil bojkottra szólított fel, majd a szövetség igazgatósági tagjairól is kirakott egy képet, amit az alábbi, sokat mondó hozzászólással látott el: „Ki fél tőlük?”

Gerald Knaus három, láthatóan kapkodva és indulatosan megírt bejegyzést tett közzé kedden a Twitter-fiókján. Mint köztudott, ekkor döntött úgy az UEFA vezetősége, hogy a müncheni stadion a városvezetés döntésének ellenére nem kaphat szivárványos kivilágítást a tegnapi német-magyar Eb-meccsen, mivel annak politikai motivációja nem összeegyeztethető az Európai Labdarúgó Szövetség alapelveivel.

A döntés általános botrányt kavart az európai liberális körökben, sorra jelentek meg a közösségi felületeken olyan hozzászólások baloldali politikusoktól, megmondóemberektől és újságíróktól, amelyek elítélik az UEFA döntését.

Soros intézetének vezetője, aki a migráció kapcsán már egyszer az élére állt a  Magyarország ellen irányuló támadásoknak, saját bejegyzésében – egyébként Soros-szervezeteitől nem távol álló módon – a törvényes keretek áthágására buzdít, mi több az UEFA elnökségi tagjaival szemben is agitál

- írja a Magyar Nemzet.

Gerald KnausForrás: ©Council of Europe/Picasa

Első bejegyzésében ugyanis így ír: „Mindenkit megünneplünk, aki szembeszegül, vagy ignorálja az UEFA-t. Ki irányítja a lámpákat Münchenben? Civil engedetlenség, valaki? Meglátjuk, megpróbál-e majd megbüntetni bárkit is az UEFA…” Ezt egy – ismételjük: a Soros szervezetek működésére jellemző – érvelés követi, miszerint bizonyos kérdésekről a viták úgy haladnak előre, hogy ellenállást fejtenek ki „igazságtalan” döntésekkel szemben. Knaus mindezek után egy képet is feltöltött közösségi felületére, melyen az UEFA elnökségi tagjai találhatóak. A kép mellé a következő megjegyzést írta: „Ki fél tőlük Németországban?”

Az említett kép és a hozzáfűzött megjegyzés sokaknak ismerős lehet: hasonló stílusban szokták a rendvédelmi szervek a bűnözőket, vagy az ukrán Mirotvorec oldal az általa vezetett halállistáján az országban nem kívánatos, ezért likvidálandó személyeket feltüntetni. Knaus már a Magyarország elleni migráció miatt indított támadássorozat után is a Twittert használta, hogy az általa megszabott kommunikációs stratégiát, mellyel hazánkat támadni kell, megossza az uniós politikusokkal. Mindezt Soros karmestere úgy teszi, hogy bejegyzései alatt megjelöli azokat a személyeket, intézeteket, akiknek az adott üzenet szól - írja a Magyar Nemzet.

Az előbb említett bejegyzés alatt feltűnnek többek között a német politika olyan prominens személyei, mint Markus Söder Bajorország miniszterelnöke, illetve Annalena Baerbock, a német Grüne kancellárjelöltje is. Mint ismeretes, mindketten elítélték az UEFA döntését.

Knaus a német média legfőbb képviselőit sem hagyta ki: a megjelöltek között van a német közszolgálati televízió elfogultságáról híres műsorvezetője, Anne Will, a Spiegel publicistája, Maximilian Popp, a Zeit újságírója, Joerg Laus, a Süddeutsche Zeitung publicistája Thomas Kirchner, valamint a 2019-es EP-választáson a zöldek győzelméhez jelentősen hozzájáruló német influenszer, a liberális Die Zeit publicistája, Rezo és köztük szerepel, Greta Thunbergen kívül, még Pilou Asbaek dán színész, az Euróvíziós Dalfesztivál házigazdája is. De szintén a megjelöltek között láthatjuk a Soros-szervezet, Human Rights Watch vezérigazgatóját, Ken Roth-ot, valamint magát a szervezetet is, továbbá ott található az Amnesty International egykori európai igazgatója John Dalhuisen, mi több a magyar Helsinki Bizottság és annak társigazgatója, Pardavi Márta is külön meg van jelölve Gerald Knaus bejegyzésében.

Érdemes felidézni, hogy tavaly a Magyar Nemzet hosszas kutatómunka során éppen Gerald Knaus személyében azonosította be azt a személyt, aki – a Soros-hálózat tagjaként – a hazánk elleni lejárató akciók irányítójaként, illetve végrehajtójaként bukkant fel. A Magyar Nemzet ezt követően, 2020 szeptemberében cikksorozatban számolt be a European Stability Initiative (ESI) elnökének ténykedéséről, aki ekkor kapta a Soros karmestere elnevezést.

Mint azt közölték, Knaus tevékenységének nyilvános részét a European Stability Initiative színeiben fejti ki, amelyet 1999-ben alapított többedmagával. Az Oxfordban, Bolognában és Brüsszelben is tanulmányokat végző osztrák aktivista az intézmény megalapítása ellenére feltűnően gyakran váltogatta állomáshelyeit. Tanított Ukrajnában, öt évig dolgozott Bulgáriában és Boszniában különböző NGO-knak, 2004-től Isztambulban élt, 2007-től pedig a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány ösztöndíjasa volt. Utóbbi évben, szintén a milliárdos spekulánssal közösen, részt vett a European Council on Foreign Relations (ECFR) megalapításában Londonban. Ennek a szervezetnek később még jelentősége lesz.

Az igazi világpolgárként mozgó Knaus azonban nem ekkoriban működött együtt első alkalommal az Európa jövőjének – mindenféle társadalmi felhatalmazás nélküli – alakítását évtizedek óta személyes ügyének tekintő tőzsdespekulánssal. 2004-ben ugyanis Soros New Yorkban fogadta Knaust, és az ESI korábbi honlapja szerint abban állapodtak meg, hogy „a Nyílt Társadalom Intézet és az Európai Stabilitási Kezdeményezés közötti nagyon jó együttműködést továbbra is elősegítik, illetve a jövőben ki is terjesztik, továbbá számos új projekt ügyében eszmét cseréltek”. 2011-ben pedig közösen jegyeztek – 94 másik befolyásos emberrel, köztük Bajnai Gordon volt kormányfővel együtt – egy felhívást az eurózóna megmentésére, a pénzügyi elit lapjában, a Financial Timesban. 

A Magyar Nemzet korábban bemutatta, hogy a European Stability Initiative (ESI) 2020 áprilisában, a koronavírus-járvány idején sem fogta vissza magát, és ekkoriban is Magyarországot támadta.

 Az idő tájt éppen „az ellenzék elnyomásával” és azzal, hogy Magyarország túl sok uniós pénzt kapott. A Magyar Nemzet által közzétett sajtómegjelenési lista egyértelműen bizonyította, hogy Soros György hálózatának kulcsemberei néhány nap alatt képesek telekürtölni vádjaikkal – kis túlzással – a fél világsajtót.

Tavalyi cikkksorozatában a Magyar Nemzet megvizsgálta, hogy miképpen jár el az osztrák politikai elemző, migrációkutató, migrációs szakértő a spekuláns érdekei szerint. Knaus intézménye, az ESI komoly pénzeket kap. Mindezért a nyilvánosság előtt és lobbiszervezetként is képviseli a nyílt társadalom eszméjét.

Írásaikban bemutatták a háttérlobbi működését, amelyet nagyban segít, hogy Knausnak és embereinek láthatóan minden fontos európai intézménybe bejárásuk van. Mint azt megírták az ESI úgynevezett „árnyékjelentéseket”, tehát politikai jellegű háttéranyagokat is készít a hálózat tagjainak. 

Forrásaik szerint például a hazánk elleni európai parlamenti jelentést megfogalmazó Judith Sargentini felkészítése is részben ezen módszerrel történt, részben pedig a hálózat más tagjainak személyes felvilágosító tevékenységével. Sargentini egyébként korábban – a bevándorlókért aggódva – osztotta meg a Twitter-oldalán a tőzsdespekuláns emberének egy hollandiai tévészereplését is.

A Magyar Nemzet feltárta továbbá, hogy az anyagi mellett milyen ideológiai motivációk miatt teszi, amit tesz, miként hamisítja meg Orbán Viktor mondatait, és próbálja a miniszterelnököt náci-szélsőjobbos karakterként bemutatni. Mindennek érdekében Knaus semmitől nem riad vissza, számára a magyar miniszterelnök kiemelt célpont. Láthatóan tudatos narratívaépítésről van szó. Soros lobbistája szerint Orbán „veszélyes”, hiszen eltörölné az emberi jogokat, neki és a nemzetközi közösségnek pedig meg kell állítaniuk a szélsőjobboldalinak titulált magyar miniszterelnököt. 

Bemutatta a Magyar Nemzet azt is, hogy mi látható a hálózat működéséből. Például kiderült: Knaus nyilvános megszólalásaiban is szokott kérkedni azzal, hogy európai vezetőkkel egyeztet. A Fidesz ügyében például Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke mellett Von der Leyen bizottsági elnök, Micotakisz görög kormányfő és Jean-Claude Juncker is szerepelt a meggyőzendő vezetők listáján.