Demeter Szilárd válasza Nagy Zsolt színésznek

Budapest, 2019. március 5. Demeter Szilárd író, publicista, filozófus, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a múzeum épületében 2019. március 5-én. MTI/Illyés Tibor

Nagy Zsolt a Magyar Hangnak adott interjúja alapján Demeter Szilárdnak is megmondaná szemtől-szemben, hogy „megbízatást kaptál, hogy irányítsd, egyébként nem te találod ki a programokat, ülsz az irodádban, egy igazgató vagy, neked reprezentálni kell. Csinálod a hülyét, baromságokat beszélsz, ráadásul kihívod az embereket bunyózni. Tedd le először a cigit, tényleg menj el egy edzőterembe, gyorsulj föl, és utána lehet". Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Mandineren közzétett írásában reagált Nagy Zsolt színész szavaira. 

Demeter Szilárd úgy fogalmaz, Nagy Zsoltnak vannak szövegértési problémái (épp arról beszéltem többször, hogy mivel erőszakos környezetben nőttem fel, ezért tudom, hogy az erőszak nem megoldás), de gondolom, nem az eszéért kérdezték pont őt. (Zárójel: Nagy Zsolt ezzel nincs egyedül, a szövegértési nehézség általános ellenzéki probléma, mintha Gyurcsány Ferenc köré egy rakás funkcionális analfabéta gyűlt volna össze. Legyen az ő bajuk, aktivistaként nem is kell pengének lenni, de mondjuk, egy médium tulajdonosaként azért aggodalommal töltene el, hogy az újságíróim nem értik a leírt szöveget, zárójel bezárva.)

Ami miatt egyáltalán érdemes Nagy Zsolt szavaira reagálni, az az igazgatói munkáról alkotott tévképzete. Mert ezzel sincs egyedül, és mintha kormányra készülnének.

Ha azt csináltam volna, amit ő javasol, akkor a PIM ugyanott tartana, ahol 2018 végén átvettem.

Ha csak reprezentáltam volna, akkor nem lenne muzeológusi életpályamodell, sem Digitális Bölcsészeti Központ, sem posztumusz DIA100, sem Térey-ösztöndíj, nem vásároltunk volna többszáz millió forintra hagyatékokat, nem fejlesztenénk az ingatlanjainkat, nem nyitnánk össze a Károlyi-palota udvarát a Károlyi-kerttel, nem született volna meg könnyűzenei stratégia, sem milliárdos folyóirattámogatási program, nem kapnának a vidéki múzeumok 3 milliárd forintot, nem tudnánk megújítani az irodalmi emlékházakat és emlékhelyeket további 3 milliárd forintból, nem kezdtük volna el az Országos Széchényi Könyvtár új épületének előkészítő munkálatait, nem vásárolnánk többszáz millió forintra könyveket a magyar könyvkiadóktól, amiket a nagycsaládosoknak, iskolai- és közkönyvtárakba juttatunk el, és még sorolhatnám.

Mindez azért történik, kedves Zsolt, mert nem csak reprezentáltam, hanem „csináltam a hülyét, baromságokat beszéltem".

De az igazán érdekes az, hogy te sem csak színészkedsz, hanem változtatni akarsz. Ha ezt teszed, és szerintem ehhez jogod van, akkor miért vitatnád el tőlem (bármelyik kulturális intézmény vezetőjétől) a cselekvés lehetőségét?

Ja, és a cigit nem teszem le. Ez az egyetlen káros szenvedélyem maradt, muszáj megtartanom, nehogy tökéletes legyek. Na meg persze szeretek cigizni.