Az Orbán-kormány 2016-ban egy szinte teljesen hasonló helyzetben és kérdésben egyszer már jól és sikeresen döntött, amikor a népszavazás eszközéhez nyúlt. Öt évvel ezelőtt Magyarországot azért állították pellengére az Unióban, mert ellent mert állni a migránsok korlátok nélküli befogadásának. Most azért támadják dühödten a kormányt, mert nem akarja, hogy Magyarországon is döntő áttörést érjen el a Nyugaton már megállíthatatlannak tűnő LMBTQ-propaganda. Magyarország nem akarja beengedni az LMBTQ-propagandát az óvodákba, iskolákba, vagy, hogy gyerekeknek nem-átalakító műtéteket ajánlgassanak. Öt évvel ezelőtt is, a migránsválság idején, először elméleti vitával kezdődött Brüsszel részéről, aztán a kötelezettségi eljárás jött. Akkor soha nem látott tömeg sorakozott fel az illegális bevándorlással szemben a népszavazáson, ezért nem is kellett illegális bevándorlókat befogadni, majd a kormány a sikeres népszavazást követően, sorozatban harmadszor is kétharmaddal nyerte a választást. 

A kormány által szerdán kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazás arról szól, hogy a magyar emberek maguk dönthessenek a gyermekeik neveléséről és megvédhessék őket. Orbán Viktor bejelentése szerint öt kérdésről lesz referendum, mindegyik rendkívül fontos.

A népszavazás kiírásának egyik legfőbb oka, hogy az elmúlt hetekben példátlan méretű nemzetközi támadássorozat érte Magyarországot, hasonlóan a 2015-ös migrációs válsághoz. Akkor is fel akarták függeszteni az uniós források kifizetését, és egyéb durva intézkedéseket helyeztek kilátásba azért, hogy Magyarország megváltoztassa a bevándorlásügyi álláspontját. 

Így telepítették volna be a migránsokat Magyarországra

A hat évvel ezelőtti népszavazást azért kellett kiírni, mert 2015. szeptember 9-én az Európai Bizottság javaslata az volt, hogy összesen 120 ezer Görögországba, Olaszországba és Magyarországra érkezett regisztrált menekültet helyezzenek át más tagállamokba. Ezt a javaslatot Magyarország elutasította. Az EU belügyminisztereinek tanácsa 2015. szeptember 22-én minősített többséggel elfogadta az Európai Bizottság által korábban elfogadott szövegezésű javaslatait, azaz 120 ezer migráns Görög- és Olaszországból más EU-tagországokba való áttelepítése mellett döntött. 2016. január 15-én Magyarország és Szlovákia a belügyminiszteri tanácsi döntés miatt az Európai Bírósághoz fordult.

Illegális bevándorlók sétálnak a síneken a Horgos-Szeged vasútvonalon, Röszke határában 2015. szeptember 7-én. Korlátlan mennyiságű migránst kellett volna befogadnia Magyarországnak, ha nem lett volna az öt évvel ezelőtti népszavazásForrás: MTI/Molnár Edvárd

Orbán Viktor 2016. február 24-én rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen bejelentette, hogy kormánya népszavazást kezdeményez az Európai Bizottság által javasolt betelepítési kvóta ellen. A lépésre azért volt szükség, mert addig nem látott nyomást helyeztek  Magyarországra, hogy minél több illegális bevándorlót fogadjon be. A kötelező kvótával egyébként az volt az unió célja, hogy az végül egy felülről nyitott szám legyen, tehát végülis korlátlan mennyiségű migránst kellett volna befogadnia az országnak. Természetesen az Európai Bizottság akkor azt állította, hogy erről szó sincsen, de  2016 szeptemberében világosan kiderült, hogy az Európai Bizottság dolgozik a betelepítési kvóta előkészítésén, amely nem tartalmazna felső korlátot. Az elsősorban Soros György bevándorlási tervéhez köthető betelepítést Magyarország elutasította.

Soha nem látott sikert hozott a referendum

Öt évvel ezelőtt Brüsszel nem meglepő módon kötelezettségszegési eljárást is indított, mert hazánk nem teljesítette az uniós belügyminiszterek döntését a migránsok beengedéséről. Tehát hasonló a helyzet a gyermekvédelmi törvényhez. Akkor is, és most is különösebb vizsgálat nélkül indította el az eljárást Brüsszel. Az uniós diktátumoknak az öt évvel ezelőtti sikeres népszavazás vetett véget.  

2016. október 2-án 3 362 224 szavazó mondott nemet a migránskvótára. A magyarországi népszavazások történetében még egyszer sem volt példa arra, hogy ennyi ember azonos véleményt nyílvánítson.

Soha nem látott tömeg sorakozott fel a kvótákkal szembenForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Még az uniós csatlakozásunkra is kevesebben voksoltak, nem is beszélve a NATO-tagságról. Arra pedig 1990 óta egyszer sem volt példa, hogy bármelyik párt ennyi szavazatot kapjon. A hatalmas felhatalmazás miatt Brüsszel leállt a kötelező kvóták nyílt erőltetésével. Bár azóta többször előkerült valamilyen szétosztási javaslat, de egyikből sem lett semmi köszönhetően a magyar népszavazási eredménynek. A népszavazási eredmény abban is segített, hogy a déli határkerítést lebontani szándékozó erők is felhagytak a kampányukkal, bár azt biztosra lehet venni, ha a baloldal kerülne hatalomra azonnal lebontaná a kerítést. Vagyis, a népszavazással az országot (és természetesen egész Európát) védő kerítést is meg tudtuk védeni.

Migránskvóta helyett ma LMBTQ-őrület van - akkor is, most is a Soros-hálózat a háttérben

Az öt évvel ezelőtti helyzet annyiban hasonló a mostanihoz, hogy napjainkban a genderideológia körüli politikai vita mára olyan ideológiai harccá terebélyesedett, amely egyértelmű választóvonalat képez a józan ész hívei és a magukat progresszívnek nevező, a legalapvetőbb európai értékeket elhagyó csoportok között. A genderideológia mára egész fennálló társadalmi rendünket, illetve az annak alapját képező családot is veszélyezteti, ezért a gyermekeket külön védelemnek kell megilletnie, hogy megfelelő testi, szellemi és erkölcsi gondoskodáshoz való joguk biztosítva legyen.

Most a genderőrület veszélyezteti a magyar gyermekek jövőjétForrás: Hans Lucas via AFP/Xose Bouzas

A gyermekvédelmi törvény jogalkotóit is az a szándék vezérelte, hogy védelmezzék az egyre agresszívabbá váló genderpropagandával szemben leginkább védtelen korosztályokat, valamint törvényi szinten garantálják a szülők jogát, hogy megválaszthassák, gyermekük mikor, hol és milyen formában ismerkedik meg a különböző szexuális irányultságokkal.

A gyermekvédelmi törvényt még dühödtebb támadások érték a változatlanul a Soros-hálózat által befolyásolt Európai Bizottság, több nyugati kormány és az LMBTQ-propaganda részéről, mint a magyar kormány kvótaellenes álláspontját. A forgatókönyv teljes mértékben hasonló a 2015-16-oshoz. Éppen ezért, ahogyan öt évvel ezelőtt jó és logikus döntést hozott az Orbán-kormány azzal, hogy népszavazást írt ki egy sorsdöntő ügyben, úgy most sem volt más lehetősége, hogy a genderpropagandával szemben a választói felhatalmazás erejével vegye fel a harcot a nemzetközi színtéren.