„Az egyenlő méltóság elve megköveteli, hogy három vagy négy ember frigye éppen olyan házasságnak tekintessék, mint bármely más házasság", írta néhány éve Kőszeg Ferenc, az SZDSZ alapítója Soros egyik blogján, a Cinken. Az oldal mára már elérhetetlen, de a Mandiner archívuma megőrizte az írást. Jól látható:  a liberális felfogás egyértelmű: mindent támogatnak, ami szembemegy a normalitással.

„A házasságon kívüli szerelem integrálásának két fő akadálya van. Az egyik a féltékenység", írta Kőszeg Ferenc SZDSZ-alapító az egykori cink.hu-n megjelent írásában 2015-ben. A volt politikus ebben részletesen kifejti, mik az előnyei a többnejűségnek (ebben az esetben a három feleségnek), kezdve attól, hogy

a legidősebb feleség a férfi valódi társa, a legfiatalabb „szerelmi boldogságot nyújt", míg a negyvenes feleség vezeti a háztartást.

Kőszeg szerint „hiába állapodik meg egy pár a nyitott kapcsolatban, ez a megállapodás addig működik, amíg a párhuzamos kapcsolat nem mélyül szerelemmé. A szerelem révén – és ez az integrálás második, a féltékenységgel összefüggő, de annál is súlyosabb akadálya – a másik élete áttekinthetetlenné válik számunkra. Durván szólva: elveszítjük fölényünket a másik felett. Erre persze könnyű azt válaszolni: ne is akarjunk uralkodni a társunk felett. Csakhogy a külső szerelem megjelenésével kiszolgáltatottá válunk egy harmadik személlyel szemben, a társunk életét nem a kettőnk összetartozása, ha tetszik, cinkossága határozza meg, hanem a kettejük számunkra rejtélyes szövetsége."

A nyitott kapcsolat érdekében tanácsot is adott az SZDSZ alapító tagja. Mint írta, „ha el akarjuk kerülni a válást (és meggyilkolni se akarjuk a harmadikat), ezt a helyzetet kezelni csak kétféle módon tudjuk. Vagy kivetjük magunkból a féltékenységet, de ezzel elveszítjük azt az összetett függőségi rendszert is, amely a párunkkal összekötött. Vagy pedig

a házasságon kívüli szerelemmel együtt a szerelem tárgyát, a harmadik személyt is integráljuk a kapcsolatunkba.

Kockázatos próbálkozás, de fényes eredményt is hozhat."

A világ a hibás, nem te

„A féltékenységnek persze mély lelki alapjai vannak, de létrejöttében, megnyilvánulásaiban nagy szerepe van a társadalmi normáknak. Ha a külső kapcsolat a világ szemében lejáratja, felszarvazott férjjé, megcsalt feleséggé teszi a házastársat, az őrületté fokozhatja a »normál« féltékenységet", írja Kőszeg, aki régi európai utazók elbeszélésére is hivatkozik.

E szerint egy jómódú hatvanéves arab férfinak három felesége volt. Mint írja, „a férfivel egykorú asszony a férj régi társa, gondjainak ismerője. A negyvenéves asszony vezeti a háztartást, a húszéves pedig szerelmi boldogságot nyújt a férfinak, és még egy utolsó gyermekkel is megajándékozza."

Forrás: Thinkstock

Ezek után még azt is kifejti, hogy „teljesen önkényes módon" úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy „az együttélést házasságnak lehessen nevezni, az együtt élők száma aligha lehet négynél több. A négy fő ideális, együtt jár azonban azzal a veszéllyel, hogy a közösség két párrá esik szét. Ezért talán jobb, ha a csoport háromtagú; heteroszexuális személyeket tételezve fel az összetétel egy férfi, két nő, vagy fordítva: két férfi, egy nő."

Hozzáteszi, hogy a gyerekek jogait és jogállását természetesen szabályozni kell, az együttélés módját azonban nem szabályozhatja a jog, azt azonban törvénynek kell kimondania, hogy kettőnél több személy is köthet házasságot. Szerinte

az egyenlő méltóság elve megköveteli, hogy három vagy négy ember frigye éppen olyan házasságnak

tekintessék, mint bármely más házasság.

Jól látható tehát: a baloldal és a liberálisok minden oldalról támadják a normalitást: most már a többnejűség is napirenden van.