Szilágyi Péter: A székelyek otthonra találtak Bátaszéken

Bátaszék, 2021. augusztus 14. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa köszöntőt mond a Székelyek Háza átadásán Bátaszéken 2021. augusztus 14-én. A 320 négyzetméteres épületet a Bátaszéki Székelyek Baráti Köre a nemzetpolitikai államtitkárság 50 millió, az önkormányzat 2,5 millió forintos támogatásával és mintegy 40 millió forint értékű, önkéntes munkával hozta létre. MTI/Kiss Dániel

A székelyek azután, hogy nyolcvan évvel ezelőtt elindultak Bukovinából, otthonra találtak Bátaszéken - jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa szombaton Bátaszéken, a Székelyek Háza átadásán.

Szilágyi Péter emlékeztetett: a bukovinai székelyek áttelepítését 1941-ben határozták el, és valósították meg.

Ha nyolcvan év után is él egy közösség, akkor az otthonteremtés receptje birtokukban van: az önszerveződés, a hagyományok megélése, a közösség fenntartása, a család értékének őrzése és a következő nemzedék felnevelése.

- tette hozzá.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa köszöntőt mond a Székelyek Háza átadásán Bátaszéken Forrás: MTI/Kiss Dániel

Hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság számára kiemelten fontos az ilyen közösségek létezése.

A Székely Házat a Bátaszéken negyedik alkalommal megrendezett józseffalvai búcsú alkalmából avatták fel.

A 320 négyzetméteres épületet a Bátaszéki Székelyek Baráti Köre a nemzetpolitikai államtitkárság 50 millió, az önkormányzat 2,5 millió forintos támogatásával és mintegy 40 millió forint értékű, önkéntes munkával hozta létre - mondta Molnár Péter, a szervezet elnöke az MTI-nek.Kiemelte, hogy az elmúlt években számos olyan kezdeményezés indult Tolnában - Hőgyészen, Szekszárdon, Kismányokon, Bonyhádon -, amely a bukovinai székelyek egyben tartását segítette.Megemlítette, hogy emellett az Al-Duna menti Hertelendyfalva székely közössége is gyarapodott közösségi házzal és székelykapuval.

Horváth István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta: a közösségi házban "benne van" a bukovinai székelyek öröme, szenvedése és reménye is.

Szavai szerint a nemzetpolitikai államtitkárság támogatásához az is kellett, hogy a helyi székely közösség megdolgozzon a sikerért. "Ha küzdünk, reménykedünk, összefogunk, akkor igazi értéket tudunk teremteni nemzetben és közösségben egyaránt" - jelentette ki.

Horváth István, a Fidesz országgyűlési képviselője Forrás: MTI/Kiss Dániel

A közösségi házban székely tájszobákban mutatják be a bukovinai székelyek néprajzi örökségét, egy új építésű közösségi teremben előadásokat, filmvetítéseket tartanak majd, és itt próbálhat a helyi székely néptáncegyüttes és az 51 éves népdalkör.

A teremben helyezték el a 14 stációból álló székely golgotát, amely a székelyek történetét mutatja be. A faragott fatáblák 1943-ban, a székelyek vándorlása idején, a Bácskában készültek.
A bukovinai székelyek az 1764-es madéfalvi veszedelem után Csíkból menekültek Bukovinába. Itt 1775 és 1786 között öt faluban: Istensegítsen, Fogadjistenben, Andrásfalván, Józseffalván és Hadikfalván telepedtek le. Egy részük az 1880-as években Déva és az Al-Duna mellé vándorolt, 1941-ben pedig román-magyar egyezmény alapján 4500 embernek el kellett hagynia szülőföldjét. Őket a Bácskában telepítették le, ahonnan 1944-ben menekültek Magyarországra. Az anyaországban 1945-ben - részben a kitelepített németség helyén - Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében találtak új otthonra. Bátaszéken a Józseffalváról érkezettek telepedtek le.