Korszakváltás közepén vagyunk éppen, a világ kifordult magából: a koronavírus továbbra is tombol, most épp egy új variánssal, a rasszizmus ügye egyre égetőbb probléma a társadalomban, Afganisztánban pedig középkori idők várnak az emberekre a tálibok újonnan megszerzett uralma alatt. Ilyen időkben fontos, hogy az emberek el tudják mondani a véleményüket a hazájukban fontos kérdésekben, a magyar kormány pedig éppen erre ad lehetőséget a nemzeti konzultációval.

Augusztus végéig lehet kitölteni a legújabb nemzeti konzultációt, amely a koronavírus-járvány utáni újraindítással kapcsolatos kérdésekben kérdezi a magyarok véleményét. A kérdések között olyan fontos témák kapnak helyet, mint a migráció, az adók vagy a családtámogatás. A nemzeti konzultáció egy rendkívül fontos és jó eszköz Magyarországon, hiszen ezáltal a kormány ki tudja kérni az állampolgárok véleményét az érintett kérdésekben, és egy komplex társadalmi vita tud kialakulni a témák mentén. Ezen kívül a konzultáció egyfajta felhatalmazás is a kormány részére a későbbi törvényhozás tekintetében.

Brüsszel és Soros György tervei kapcsán a magyar állampolgárokat kérdezik a migráció ügyében is, az úgynevezett migráns STOP!-pal kapcsolatban. A konzultáció egyik kérdése arról szól, vannak, akik szerint teljesen le kell zárni a határokat a migránsok előtt a járvány utáni két évben, mert újabb vírusmutációkat hurcolhatnak be. Az aggodalom megalapozott és valós, ám nem csak a járványügyi szempontot kell figyelembe venni, ha a bevándorlásról van szó. Ez a kérdés azért is bír fokozott jelentőséggel most, mert hatalmas méretű migránshullám várható Afganisztán és a térség felől. A napokban lehetetlen volt nem találkozni a médiában az afganisztáni helyzetről szóló jelentésekkel. A tálibok a vártnál is korábban foglalták el a fővárost, Kabult, és várhatóan az iszlám saría jogrendszer lesz az uralkodó az országban. Az utóbbi időszakban már nyugati szokásokat mutató Afganisztánból az események hatására tömegével kezdtek el menekülni az emberek, akár életveszélyes módon, felszálló repülőgépre kapaszkodva. Miközben jelenleg főleg a nyugati erőket támogató afgánok és a segítők kimenekítése folyik, a mainstream média már kezdi összemosni ezt a csoportot azokkal, akik csak el akarnak menni az országból, és elindulni Nyugat felé, ami további veszélyeket rejt magában.

Tálib fegyvereseket Kabulban 2021. augusztus 18-án. Három nappal korábban a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került AfganisztánForrás: MTI/AP/Rahmat Gul

Időközben a tálib vezetés megtartotta az első sajtótájékoztatóját, ahol Zabihullah Mudzsahid, a tálibok szóvivője azt mondta, hogy elkötelezettek a nők jogai iránt a saría jogrendszere alatt – ami bár elsőre jól hangzik, valójában nem fest túl fényes jövőt az afgán nők számára. Emiatt a nemzetközi közösség is aggódik, egyesek szerint középkori sorba kerülhetnek ismét a nők Afganisztánban a tálibok uralma alatt.

A probléma pedig nem áll meg az ország határainál, hiszen ahogyan azt a napvilágra került számos felvétel is mutatja, az emberek tömegesen menekülnek az országból. Hogy kinek mi az úti célja, azt nem lehet tudni pontosan, azt azonban lehet sejteni, hogy rengetegen veszik az irányt Európa felé, ami egy újabb menekülthullámmal fenyegeti a kontinenst. De vajon mi lesz a válasza erre Európának és az Európai Uniónak? Azt már tudhatjuk, hogy mit gondolnak a témában a németországi politikusok. A zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock szerint segíteni kell mindenkinek, aki most Afganisztánból menekül, ami azt a képet vetíti előre szinte, ami már egyszer megtörtént a 2015-ös migrációs válság során: jöjjön mindenki, ők mindenkit befogadnak, a következményekkel pedig majd ráérnek később foglalkozni.

Közben Angela Merkel már az ENSZ menekültügyi szervezetének a vezetőjével tárgyalt, ami után azt mondta, hogy elsőként az Afganisztánnal szomszédos országok támogatásáról kell tárgyalni, de második lépésként már el lehet gondolkodni arról, hogy a különösen veszélyeztetett afgán menekültek Európába jöjjenek, ellenőrzött módon. Hogy a végén ez a mód mennyire lesz ellenőrzött és mennyire fog csak a veszélyben lévő afgánokra korlátozódni, az még a jövő zenéje.

Jól látszik tehát, hogy a jövőnk a tét, és végső soron az, hogy milyen világban akarunk élni. Aki szeretné kifejezni a véleményét az ország jövőjével kapcsolatban, annak mindenképpen ajánlott a kérdőív kitöltése. Érdemes az embereknek erre buzdítaniuk a társaikat is, hiszen minél többen válaszolják meg a nemzeti konzultáció kérdéseit, annál inkább átlátja a kormány, hogy mit akarnak a magyar emberek.

Szerző: Bene Barbara, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány junior elemzője