Összesen négy alkalommal juthatnak idén extra állami juttatáshoz a nyugdíjasok – ennek okai között a gazdaság jó teljesítménye mellett az infláció alakulása és érdekes módon a pandémia is megtalálható. Két kifizetést már kézhez is kaptak az érintettek, a másik kettő novemberben fut be a több mint 2,5 millió címzetthez. A Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva a pénzügyminiszter helyettese a számok kapcsán azt mondta: akárhogy is drukkolt a baloldal a járványnak, a pusztulásnak, Magyarország az egyik győztese lehet a kilábalás időszakának. Tállai András megjegyezte: a gazdasági sikerekből a nyugdíjasok is kellően részesülnek. Miközben a jelenlegi kormány az elmúlt években többször is extra juttatásokat adott a nyugdíjasoknak, addig a baloldal legfrissebb tervei szerint eltörölnék a rezsicsökkentést, és átalakítanák a nyugdíjemelési rendszert is. Tervük lényege, hogy több tízmilliárd forintot vennének ki az idősek zsebéből is. 

A Fidesz–KDNP-kormány a koronavírus-járvány kitörése után határozott arról, hogy négy lépcsőben visszaállítja a kifizetést, nem utolsósorban amiatt, hogy a pandémia időszakát könnyebben vészeljék át az érintettek 

- mondta Tállai András államtitkár. Az első utalásra idén februárban sor is került, akkor a havi nyugdíj egynegyed részét kapták meg a nyugdíjasok, ami a költségvetésnek mintegy 87 milliárd forintos kiadást jelentett – s értelemszerűen ennyi bevételt a több mint két és fél millió jogosultnak. Jövőre a havi nyugdíj fele, egy évvel később a háromnegyede érkezik majd meg, 2024-ben és azt követően pedig már a teljes összeggel számolhatnak az érintettek.

Idén négyszer kapnak extra juttatást a nyugdíjasokFotó: Koncz Márton - Origo

Nyári nyugdíjemelés

A következő soron kívüli juttatást nyáron folyósította az állam, akkor az infláció adott okot az extra kifizetésre. Ehhez érdemes felidézni, hogy a törvény szerint a nyugdíjak rendszerint az infláció tervezett mértékével emelkednek januárban. Ennek menete, hogy a pénzügyi kormányzat az előző évben megbecsüli, mennyi lehet idehaza a pénzromlás, s ezzel egyezik meg a következő évi rendes nyugdíjemelés mértéke. Ha pedig az infláció utóbb mégis magasabb lenne, akkor novemberben – az év elejére visszamenőleg – kiegészítő nyugdíjemelés kompenzálja a hiányt.  Ez azt is jelenti, hogy az idősek egy összegben megkapják az emelést. Tavaly, a pandémia előtt a kabinet úgy számolt, hogy idén háromszázalékos lehet az infláció, így ennyivel nőttek az év elején az idősek járandóságai. Azonban a világjárvány itt is közbeszólt, a mérték nagyobb lett. 

A kormány a nyáron szokatlan intézkedést hozott: nem várta meg a novembert, hanem évközi kiegészítő nyugdíjemelésről rendelkezett - idézte fel a miniszterhelyettes. Ennek nyomán a nyugdíjakat júniusban 0,6 százalékkal felemelték, a januártól járó emelést pedig egy összegben kifizették a jogosultaknak. A juttatás összesen 26 milliárd forintot jelentett.

Novemberi kiegészítés

A külön összegek sora novemberben bizonyosan folytatódik, mindenképpen számítani lehet például újabb kiegészítő emelésre, az infláció ugyanis magasabb lehet, mint 3,6 százalék. Erről Varga Mihály az Origónak még a júliusban adott interjúban beszélt részletesen. A pénzügyminiszter akkor kifejtette, hogy a drágulásnak nemzetközi mozgatórugói is vannak.

Idén novemberben ismét lesz nyugdíjprémiumFotó: Hirling Bálint - Origo

A koronavírus miatti leállások után most indítják újra a gazdaságokat szerte a világban, a kínálat azonban több esetben ezzel nem tud lépést tartani, emiatt bizonyos árucikkekből, alapanyagokból átmeneti hiány alakul ki. Ez emeli az árakat – magyarázta a miniszter, majd leszögezte: a nyugdíjasok nem lehetnek a koronavírus okozta globális válság kárvallottjai. Közölte azt is, hogy a tárca számításai szerint idén 4,2 százalék lehet idehaza az infláció. Ha a kormányzatnak ezt a számot kell alapul vennie,  akkor novemberben újabb 0,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés jöhet, amely ismét 26 milliárd forint körüli összeget jelenthet a nyugdíjasoknak. 

Szintén novemberben válhat esedékessé a nyugdíjprémium. Ez a juttatás – leegyszerűsítve – akkor jár, ha a gazdasági növekedés túllépi a 3,5 százalékot, ami bizonyosan teljesül majd. A kormányzati számítások már nyár elején is 6,5 százalékos éves bővülést valószínűsítettek, amit csak megerősíthetett a statisztikai hivatal minapi közlése, amely majdnem 18 százalékos második negyedévi GDP-emelkedésről szólt. Korábban, a 2021-es költségvetés tervezésekor a kormány erre a célra félre is tett több mint ötvenmilliárd forintot.

Mindez együttesen azt jelenti, hogy idén négy alkalommal érkezhet külön juttatás az időseknek, a több mint két és fél millió jogosult összesen legalább kétszázmilliárd forinthoz juthat.

Forrás: Magyar Nemzet

Nagyon fontos, hogy az idén júniusban elfogadott költségvetés alapján 2022-ben nyugellátásokra 4163 milliárd forint, a 13. havi nyugdíj második ütemére 160 milliárd forint, míg nyugdíjprémiumra 68,5 milliárd forint juthat. Figyelembe véve a nyugdíjasok számát, a pluszjuttatás (13. havi nyugdíj 2. üteme, azaz kétheti plusz nyugdíj 2022-ben és a nyugdíjprémium összege) átlagosan 90 000 forint lesz fejenként. 2023-tól már háromheti plusz nyugdíjat kapnak az ellátásban részesülők, 2024-től pedig egy teljes havi plusz nyugdíjat.

Hatalmas segítség az időseknek 

Mindezek mellett érdemes felidézni, hogy az elmúlt öt évben milyen lépésekkel segítette a nyugdíjasokat a kormány. 2017 januárjában 1,6 százalékkal emelték a nyugdíjakat. Mivel a 2017-es infláció 2,4 százalék volt, így novemberben további 0,8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak januárig visszamenőlegesen. 

2017 novemberében 10 000 forintos Erzsébet utalványt kaptak a nyugdíjasok. 
2017 novemberében átlagosan 12 000 forint nyugdíjprémiumot is kaptak a nyugdíjasok, ez is tovább növelte az emelés éves mértékét, így elmondható, hogy az emelés infláció feletti volt.

2018 januárjában 3 százalékkal emelték a nyugdíjakat. A 2018-as infláció 2,8 százalék volt, tehát az emelés infláció feletti lett. 2018 márciusában 10 000 forint értékű Erzsébet utalványt kapott minden nyugdíjas 2018 novemberében átlagosan 18 000 nyugdíjprémiumot fizettek ki, ami tovább emelte az éves emelés mértékét.

Az elmúlt években a nyugdíjasok Erzsébet utalvány formájában kaptak pluszjuttatást, de mivel az Erzsébet utalvány megszűnt, 9 ezer forint értékű rezsiutalványt biztosított számukra a kormány 2019-benForrás: MTI/Mohai Balázs

Rezsiutalvány is érkezett

2019 januárjában 2,7 százalékkal nőttek a nyugdíjak. 2019 novemberében további 0,7 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és nyugdíjprémiumot is fizettek (átlagosan 22 ezer forint). Az éves infláció 3,4 százalék volt, így a prémiummal és a rezsiutalvánnyal összességében infláció feletti volt az éves emelés. 9000 forintos rezsiutalványt kapott minden nyugdíjas 2019 őszén.

2,8 százalékkal nőttek a nyugdíjak 2020 januárjában. 2020 novemberében jött a kiegészítő nyugdíjemelés, 1,2 százalék visszamenőleg egész évre, ezzel a 2020-as emelés 4 százalék lett, ami több, mint az éves infláció (3,4 százalék), 2021 januárjától 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. 

Hatalmas összegeket vett el a nyugdíjasoktól a baloldal

Ezzel párhuzamosan a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal elővette az úgynevezett svájci indexálás esetleges bevezetését. A baloldal vezére azt állította, ha maradt volna a svájci indexálás, akkor tíz év alatt 1 millió 200 ezer forinttal többet kaptak volna az idősek.

A svájci indexálás módszerét a Horn-kormány idején vezették be, az ötlet a Bokros-csomagban szerepelt. Az 1997-es MSZP-SZDSZ-kormány időszakában úgy módosították a nyugdíjtörvényt, hogy a nyugdíjaknál harmincszázalékos súllyal szerepeltették a tervezett éves átlagos fogyasztói árindexet, hetven százalékkal pedig a bérkiáramlás növekedésének várható ütemét. 

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság számításai szerint a svájci indexálásra történő áttéréssel évente negyvenmilliárd forintot takarított meg a költségvetés a korábban alkalmazott módszerhez képest, vagyis pénzt vettek el a nyugdíjasoktól. A nyugdíjak reálértéke 2004-ben haladta meg először az 1989. évi szintet, ám a növekedés 2007-ben megtorpant, 2009-ben pedig csökkenés következett be az átlagnyugdíjnál.

Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt nemcsak a 13. havi nyugdíjat vették el, hanem a rezsi árát is az egekbe emeltékForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A Gyurcsány-kormány 2008-ban ismét változtatott a nyugdíj számításának szabályain, ami az induló nyugdíjszínvonalat hét-nyolc százalékkal csökkentette. A 2007-ben megállapított öregségi nyugdíjak átlaga a 2010. évi nyugdíjemelés után 114 098 forint volt, a 2008-ban megállapítottaké viszont ennél 12,4 százalékkal kevesebb, 99 990 forint. A 2009-ben megállapított öregségi nyugdíjak átlaga pedig még ennél is alacsonyabb, a januári nyugdíjemelés után 96 554 forint lett, tehát 5,7 százalékos csökkenés történt.

A Gyurcsány-kormány figyelmen kívül hagyta, hogy válság idején a svájci indexálás nem alkalmas a nyugdíjak értékének megőrzésére. Az inflációkövető emelés ezzel szemben garantálja ezt. Az elmúlt tíz évben a nyugdíjak vásárlóértéke tíz százalékkal, az átlagnyugdíj 44 százalékkal emelkedett. 

Gyurcsányék elvették a 13. havi nyugdíjat

Gyurcsány Ferenc nemcsak a beterjesztő kormány miniszterelnökeként vett részt a 13. havi nyugdíj felszámolásában, természetesen meg is szavazta azt az MSZP-frakció tagjaival együtt 2009. máj 11-én. A jelenlegi parlamentben hét DK-s és nyolc szocialista képviselő ül, aki annak idején szavazott a 13. havi nyugdíj megvonására. A DK-sok közül Arató Gergely, Gy. Németh Erzsébet, Gyurcsány Ferenc, Hajdu László, Oláh Lajos, Vadai Ágnes és Varju László, a ma már az Európai Parlamentben ülő Molnár Csaba.

Ugyancsak az „igen" gombot nyomta meg a szocialista Hiller István, Korózs Lajos, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, Molnár Zsolt, Szakács László és Varga László, az akkortájt még parlamenti képviselő XIII. kerületi polgármester, Tóth József, valamint Botka László szegedi és Horváth Csaba zuglói polgármester, a Brüsszelbe távozott Ujhelyi István EP-képviselő, továbbá Burány Sándor is támogatta a megszorítást. 

Bokros Lajos elővette a rezsicsökkentés eltörlését, egyetlen baloldali párt sem határolódott el tőleFotó: Szabó Gábor - Origo

A baloldal eltörölné a rezsicsökkentést is

A mai baloldali ellenzék mindezek mellett nem támogatta a 2013-ban induló rezsicsökkentést sem. Ez érthető is, mivel a 2002-2010-es kormányzásuk alatt a rezsiárak 99,8 százalékkal, tehát lényegében duplájára emelkedtek. A rezsicsökkentés legnagyobb nyertesei a családok mellett a nyugdíjasok voltak. Idén februárban került elő Bokros Lajos gazdaságpolitikai javaslata a baloldal számára.  Ebben legfőbb javaslata a rezsicsökkentés eltörlése volt. Ez azt jelentené, hogy egy esetleges baloldali kormány legalább 20-25 százalékkal emelné a közműdíjat, ha végrehajtanák a Bokros-tervet. Mindez pedig több tízezer forintot venne ki éves szinten a magyarok zsebéből, legfőképpen pedig az idősek járnának rosszul. Bokros javaslataitól természetesen egyetlen baloldali párt sem határolódott el. 

A rezsicsökkentés eredményeként idén nyár elején Magyarországon a lakossági fogyasztók továbbra is a legkedvezőbb energiaárakkal számolhatnak.  Budapesten a földgáz lakossági átlagára az idén júliusban 2,87 eurócent volt kilowattóránként, amely a felmérésben részt vevő európai uniós fővárosok között a legalacsonyabb. A lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagára 10,59 eurócent volt, ezzel a vizsgált fővárosok listájában, az uniós országok közül a magyar fővárosban volt a legolcsóbb az áram.