Tarlós István: Gyurcsányék kijelentései az ötvenes éveket idézik

Tarlós István szerint a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal kommunikációja olyan évszázadok óta egészségesen beágyazódott értékeknek is nekiront, mint a családok szerepe a társadalomban. A korábbi főpolgármester a Mediaworks Hírcentrumának arról is beszélt, hogy a baloldal félrevezető lózungjai a kormány „Budapest-ellenes" politikájáról szerves részei a balliberálisok választási kampányának.

Időhúzásra játszanak

„A baloldal fővárosban érvényesített módszere és stílusa két területen nyilvánul meg szemléletesen. Az egyik a vontatott és avatatlan organizációval történő munkavégzés, a másik az ellenséges kommunikáció”, mondta Tarlós István a Mediaworks Hírcentrumának, írja a Magyar Nemzet.

Tarlós István Fotó: Csudai Sándor - Origo

A volt főpolgármester szerint a munkavégzéssel kapcsolatban meg lehet említeni a nagy vehemenciával bejelentett, ám szinte nulla mértékben beváltott ígéreteket is. Mint mondta,

az új ciklusból most már gyakorlatilag két év eltelt, és teljesítés nincs.

„Nem egy előkészített munkát hagytunk hátra, de ezek esetében (például Lánchíd, Blaha Lujza tér) nem tudni, milyen valós céllal, nehezen magyarázható időhúzások tanúi lehettünk. Teljesen leálltak az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi munkái is, és elhanyagolható az általuk sokat ismételt faültetések száma”, sorolta Tarlós István.

Ezen időhúzások mellett pedig egy „extrémnek mondható ideológia alapján állandósult a fontos közúti átbocsátó képességek féktelen szűkítése. Ez az erőltetett döntés nemcsak közlekedési, de még környezetvédelmi szempontból is a meghirdetett szándékkal ellentétes következményekkel jár”, fejtette ki Tarlós István, aki jelenleg az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízotti tisztséget tölti be.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az egykori városvezető arra is rámutatott,

a frekventált közterületek is a korábbinál észrevehetően elhanyagoltabb állapotban vannak, miközben az előkészített beruházások csúsznak.

„Az M3-as metró infrastruktúrafelújítása egy rég beindított és 2019-ig lényegében kétharmad részben elvégzett munka. A Béke téri szennyvízkomplexum kiharcolásához nincs sok köze a jelenlegi városvezetésnek. Azt még a Közfejlesztési Tanács 2019 előtti működése során harcoltuk ki, jelentős mértékben Tóth József polgármester fellépése eredményeképp”, sorolta tovább a korábbi főpolgármester, ismét hangsúlyozva, hogy

a magyarázhatónál nehézkesebb, ráérősebb munkavégzés alig tagadható.

„Természetesen nem állítom, hogy a mi időnkben minden úgy ment, mint a karikacsapás. Ez a tempó azonban, ami most tapasztalható, már felvetheti annak gyanúját, hogy esetleg nem véletlen folyamatról van szó”, jelentette ki Tarlós István. Hozzátette,

kérdés, hogy mi a tényleges motiváció. Egyre kevésbé gondolom, hogy az ok szimpla dilettantizmus lenne.

Kommunikációs hadjárat

Tarlós István szerint a jelenlegi főpolgármester mögött álló valódi döntéshozók nem rutintalanok, és nem is „hülyék”. Ezen a ponton kapcsolhatjuk az eddigiekhez a kommunikáció kérdését, jegyezte meg, felhívva rá a figyelmet, hogy „nyílt titok, hogy a baloldal most ádáz harcot indított a parlamenti hatalom esetleges megszerzése érdekében. Kellő hátszelet is kapnak ehhez.”

Egyáltalán nem életszerűtlen arra gondolni, hogy a kormány úgymond „Budapest-ellenes” politikájának szélsőséges bizonygatása és ennek demonstrálása tudatos koncepció lehet a baloldalon.

Csakhogy ez így nem igaz, de legalábbis durván eltúlzott narratíva, mutatott rá a visszavonult városvezető.

Emlékeztetett: a főváros vezetésének átadásakor a kasszában hagytak 200 milliárd forintnyi forrást, a kormány részéről pedig az egyetlen komolyabb forráscsökkentés a helyi iparűzési adó részleges visszafogása volt. „Ami viszont mérsékeltebb hatású volt a közvéleményben megjelentnél, épp a legnagyobb adózók befizetéseit érintette legkevésbé. Az ingyenes parkolás is limitált mértékben érintette a fővárosi önkormányzatot, mivel a parkolási díjak java a kerületek büdzséjébe kerül. Az is közönséges csúsztatás, hogy a kormány csak most késlelteti a Lánchíd felújításának támogatására szánt hatmilliárd forint átutalását. Azt mi is a későbbi szakaszban kaptuk volna meg”, sorolta a volt főpolgármester.

Tarlós erős csúsztatásnak nevezte, hogy az ő főpolgármestersége alatt minden forrást bőven a kellő időben megkaptak, és „most bezzeg” a kormány csak a szegény baloldalt bünteti.

„Bizony – különféle okok miatt – például pont a BKV forrásaiért olykor mi is megküzdöttünk. Egyszóval, különösen a járványhelyzet kormányt is érintő nehézségei figyelembevételével, megkockáztathatjuk, hogy a jelenlegi városvezetés pénzügyi támogatása nem tér el releváns mértékben a mienktől”, jelentette ki Budapest egykori első embere.

Karácsony Gergely főpolgármester Fotó: Csudai Sándor - Origo

Tarlós István szerint a baloldal említett kommunikációjában benne lehet a kormány (és egyben a korábbi városvezetés) lejáratását célzó taktika szándéka is. „Ezt a baloldal politikusai és szimpatizáns újságírói nyilván nem szívesen hallják, vadul érvelnek ellene, de ettől még a megállapítás tartalmazhatja az igazság súlyos elemeit. Nyugodtan számítsuk ehhez hozzá, hogy egy sor beruházás most is a kormány támogatása mellett valósulhat meg. Ilyen például a rakpartrekonstrukció vagy a BKV járműállományának további megújítása, de majd a déli Duna-híd vagy az úgynevezett 5-ös metró is”, fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.

Összefoglaló értékelése szerint a baloldal támadó, „feneketlen” kommunikációjához járul még az aránytalan, otromba budapesti „visszamutogatások” egész sora. – Pedig a bármilyen mértékű „visszamutogatástól” a mi időnkben a balliberális oldal úgy remegett, mint miskolci kocsonyában a béka – idézte fel Tarlós István.

Minden érték leértékelése

„Ez a kommunikáció minden egyéb, az átlagember politikai szimpátiájától vagy antipátiájától független értelemben meghökkentően messzire megy”, jelentette ki Tarlós, hozzátéve, hogy ez a fajta kommunikáció „sok évszázada egészségesen beágyazódott értékeknek is nekiront (például a családok szerepe a társadalomban), de a nemzet természetes érdekeit is egyéni módon értelmezi (például az illegális bevándorlások kezelésének kérdése).”

Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András Forrás: Facebook

Mint mondja,

„egyes baloldali vezetők hangvétele pedig számomra olykor az ötvenes éveket idézi. Például Gyurcsány Ferenc, Fekete-Győr András, de elgondolkodtató Hadházy Ákos bohózata is a rágalmazási ügyben ellene tett feljelentésekkel.”

Hadházy Ákossal, a Momentum jelöltjével kapcsolatban kifejti, hogy a politikus „cinikus módon, gúnyolódva hangoztatja, hogy lemondana a mentelmi jogáról, de az Országgyűlés ezt nem fogadja el. Ám a hatályos törvény szerint a képviselő nem mondhat le maga a mentelmi jogáról. A megrágalmazott személy csak magánvádas eljárást kezdeményezhet, amiben viszont a Parlament a képviselőt nem adja ki. A rágalmazás Btk.-kategória, polgári peres eljárásban ezért tehát soha nem lehetséges Hadházyt elmarasztalni ilyen ügyben. Emiatt ajánlgatja ezt álnok szarkazmussal. Egyébként pedig legalább annyira nevetséges, mint szégyenletes, hogy Hadházynak az ország kvázi első számú feljelentőjeként van képe arról beszélni, hogy „unja már” a feljelentgetősdit, miközben kockázat nélkül – és a sérthetetlensége tudatában – rágalmazhat másokat”, fejtette ki Tarlós István.