Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza írása az Origónak.

Háttér

Román politikusokból és a média egy részéből heves reakciót váltott ki Áder János köztársasági elnök Kijevben, a Krími Platform alakuló ülésén elmondott beszéde. Az Ukrajna által kezdeményezett esemény célja a 2014-ben, az orosz megszállást követően megszervezett népszavazás eredményeképpen Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget problematikájának napirenden tartása volt. Az eseményt az ukrán függetlenség kikiáltásának harmincadik évfordulójára időzítették. A Krím megszállását és Oroszországhoz csatolását a nemzetközi közösség egységesen elutasítja, és nem ismeri el a terület státuszának egyoldalú megváltoztatását. A Krími Platform a nemzetközi közösség „el nem ismerés” politikájának hangsúlyozása és az Ukrajnával való szolidaritás kifejezése céljából jött létre. Az augusztus 23-án megrendezett eseményen 46 ország vett részt, Magyarországot a köztársasági elnök, míg Romániát Florin Cîțu kormányfő képviselte.

Áder János köztársasági elnök (első sor, b2) beszédet mond a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten Kijevben, a Parkovij konferencia központban 2021. augusztus 23-án. Mellette Sauli Niinistö finn elnök (b2), Valdis Dombrovskis, gazdaságért és kereskedelmi kapcsolatokért felelős uniós biztos (b), Kersti Kaljulaid észt elnök (b4), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b5) és Egils Levits lett államfő (j).Forrás: MTI/Mti Fotószerkesztőség/Bruzák Noémi

Rokon fájdalmak

Magyarország kezdetektől fogva kiállt Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, és részese azoknak a nemzetközi törekvéseknek, amelyek a helyzet békés rendezésére és a status quo visszaállítására irányulnak. Az eseményen elmondott beszédében Áder János köztársasági elnök Magyarország álláspontját képviselve ismételten kiállt Ukrajna területi sérthetetlensége mellett. Hangsúlyozta, hogy a magyarok teljes mértékben megértik az ukránok Krím elvesztése miatt kialakult érzéseit, és ezt az érzést a magyarokéval „rokon fájdalomnak” nevezte. Kifejtette, hogy a magyarok több mint ezeréves történelmük során több alkalommal is megtapasztalták „milyen az, amikor egy nagyhatalom ránehezedik a szomszédjára, és sem fenyegetéstől, sem fegyveres erőszaktól nem riad vissza, hogy ránk erőszakolja az akaratát”. Ilyen szomszéd nagyhatalmak közé sorolta az Oszmán és Habsburg Birodalmakat, valamint 1956-ban a magyar nép szabadságvágyát kegyetlenül eltipró Szovjetuniót. Ugyanakkor a beszédben indirekt módon – és annak nevét ki nem mondva – Ukrajnát is bírálta, amikor arról beszélt „ha egy állam – nemzetközi kötelezettségeit semmibe véve – kiszorítja az iskolákból egy nemzeti közösség anyanyelvét, ha az anyanyelv közéleti használatát korlátozza, ha az anyanyelvüket használókat bírságokkal és büntetésekkel fenyegeti, az nemcsak a kisebbségek jogainak súlyos csorbítása, nemcsak hogy nem méltó egy demokratikus elkötelezettségű országhoz, de a többségi nemzetnek sem válik hasznára”.

Vitatott történelmi párhuzamok

A román politikusokat, elsősorban a kormánypárti Ludovic Orbant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, a parlamenti alsóház jelenlegi elnökét, volt miniszterelnököt, valamint az ellenzéki Marcel Ciolacut, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét Áder János azon gondolata háborította fel, amelyben a Krím annexióját Trianon traumájához hasonlította, és aki úgy fogalmazott: „A magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke. Ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója”.

A román pártvezetők felháborodása és kritikája azon túl, hogy rámutat a két ország közötti, a közös történelmünket érintő, teljes mértékben eltérő értelmezési keretekre (a románok szerint Erdély Romániához csatolása egy, a népakarat kifejezésén nyugvó, jogilag a nemzetközi jognak megfelelő, történelmileg jogos és igazságos döntés), további, belpolitikai jellegű szempontok miatt is érdekes. Ezek egyrészt a PNL-en belüli hatalmi harcra, másrészt egy korábbi, Klaus Iohannis államfő és a PSD elnöke közötti pengeváltásra utalnak vissza.

Belpolitikai játszmák „magyar kártyával”

A helyzet elemzése szempontjából érdemes figyelembe venni, hogy Áder János beszéde kapcsán a román politikusok közvetlenül nem Magyarországot vagy az elnököt bírálták, hanem elsősorban a rendezvényen szintén jelenlévő román kormányfőt. Azt vetették a szemére, hogy az elvtelen magyar támadással szemben nem volt képes a helyszínen megvédeni Romániát. Az ellenzéki szociáldemokrata pártelnök a kormányfőn kívül Klaus Iohannis elnököt is bírálta, mondván, „elfogadhatatlan, hogy Iohannis elnök 24 órája hallgasson, és ne mondjon semmit a Krím elcsatolását Erdély Magyarország általi elvesztéséhez hasonlító valóságtól elrugaszkodott kijelentésre”. Ciolacu azt is kijelentette, hogy „Romániának nincs kormányfője! Romániának nincs elnöke! Románia nem rendelkezik államférfiakkal, akik ki tudnának állni érte, amikor azt a legmagasabb szinten alázzák meg”. Ludovic Orban, aki Áder János hasonlatát „harciasnak és a történelmi tényektől teljes mértékben elrugaszkodottnak” nevezte, és párttársát, a szintén liberális Cîțu kormányfőt bírálva megállapította, hogy „normális esetben egy ilyen kijelentés nem hagyható válasz nélkül”. A kormányfő az őt ért bírálatokra úgy reagált, azért nem tiltakozott a helyszínen a magyar államfő kijelentései ellen, mert nem akarta, hogy ezáltal azok még nagyobb visszhangot kapjanak, amivel szerinte sikerült megakadályoznia a magyar fél eredeti szándékát. A román külügy utólag diplomáciai úton tiltakozott Áder János kijelentései ellen, azokat „rendkívüli mértékben az eseményhez nem illőnek” és Románia-ellenes provokációnak minősítve.

Áder János köztársasági elnök (első sor, b7) beszédet mond a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten Kijevben, a Parkovij konferencia központban, 2021. augusztus 23-ánForrás: MTI/Bruzák Noémi

PNL-elnökválasztás

A vezető kormánypárt, PNL szeptember végi kongresszusán pártelnököt választanak, és a jelenlegi elnök Orban egyetlen kihívója Cîțu miniszterelnök, akivel igencsak feszült és személyeskedéstől sem mentes csatát vívnak. Jelenleg úgy tűnik, hogy a hivatalban lévő kormányfő áll nyerésre, habár éppen az elmúlt napokban látott napvilágot az a hír, hogy még 2000-ben az Egyesült Államokban ittas vezetésen érték, amiért két napig ült börtönben, és ezer dollár büntetést fizetett. A párharcot az teszi igazán pikánssá, hogy Orban, aki 2019. november és 2020. december között töltötte be a kormányfői tisztséget, és azért kellett lemondania, mert a PNL elveszítette a parlamenti választásokat (a győztes PSD nem tudott kormányt alakítani), éppen Cîțut, a korábbi pénzügyminiszterét támogatta mint új párton belüli kormányfőjelöltet. Orban ez utóbbi szemére veti azt is, hogy volt köztük egy megállapodás, hogy Cîțu nem fog a PNL elnöki székére pályázni. A brassói születésű, félig magyar Orbannak a pártelnöki kampányban volt már magyarellenes kijelentése. Augusztus elején, a Hargita megyei PNL-szervezet tisztújító gyűlésén nyíltan bírálta az RMDSZ-t (a kormányban az RMDSZ és a PNL koalíciós társak), mondván, az politikailag függő és kiszolgáltatott helyzetben tartja a magyarok lakta megyét. Egyúttal olyan nagyberuházásokat ígért, amelyek hozzájárulnak a térség fejlődéséhez, és közvetett módon az etnikai arányok megváltoztatásához is. A kijelentés ellen tiltakozó erdélyi magyar politikusok szerint Orban kijelentése a Ceausescu-idők nacionalista politikáját idézte. Áder János Kijevben elmondott beszédét Orban szintén arra használta, hogy ezen keresztül párton belüli ellenfelét bírálja, bizonyítandó annak vezető politikusi alkalmatlanságát.

Jo napot kivanok, PSD!

Az ellenzéki PSD-elnök kormányfőt bíráló kijelentése különösebb magyarázatot nem igényel, az a megszokott politikai adok-kapok számlájára írható. Azonban a Iohannis elnököt ért bírálat azért különösen érdekes, mert 2020 áprilisában éppen az elnök, egy teatralitása miatt is emlékezetes beszédében (ironikus módon, tört magyarsággal köszöntötte a PSD-t és Ciolacut: Jo napot kivanok, PSD! Jo napot kivanok, Ciolacu!) éppen azzal vádolta meg a PSD-t, hogy miközben a PNL vezette kormány a koronavírus-járvány ellen küzd, a PSD titkos parlamenti háttéralkut kötött az RMDSZ-szel, amelyben átadja Erdélyt a magyaroknak. Ciolacutól pedig azt kérdezte, vajon a megállapodás fejében mit ígért nekik Orbán Viktor? Most Ciolacu tulajdonképpen nem tett mást, mint visszavágott az államfőnek egy olyan politikai fegyverrel, amivel korábban az őt megtámadta.

Következtetések

A korábbi magyar veszéllyel és szeparatista törekvésekkel riogató ügyek, akárcsak az Áder János kijevi beszédére adott reakciók, annak bizonyítékai, hogy Romániában belpolitikailag még mindig kifizetődő a magyar kártya kijátszása, és ezt a haszon reményében akár még az etnikailag erdélyi szász államfő is hajlandó bevállalni. Az is sokat elárul a romániai köz- és politikai állapotokról, hogy annak ellenére, hogy a magyar köztársasági elnök kijevi beszédében Trianon kapcsán egyetlen korábbi magyarországi területből részesülő ország nevét sem említette, a hét közül egyedül Románia érezte magát megtámadva.

Szerző: Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza, történész