Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Két hónappal ezelőtt találkoztunk utoljára személyesen. Mi változott azóta a migrációs helyzetben?
Jelentősen emelkedett idén a határsértők száma 2020-hoz képest, mintegy háromszoros növekedés látható. A határsértők többsége már nem szír, hanem afgán állampolgárnak vallja magát. 2020 első nyolc hónapjában 20 497 határsértőt tartóztattak fel, idén augusztus végéig 65 751-et. Jelentősen nőtt az elfogott embercsempészek száma is, idén eddig 637, míg a tavalyi év azonos időszakában 257 gyanúsítottal szemben indult eljárás.
A nyári hónapokban csaknem háromszorosára – a 2020-as 9996-ról 27 501-re – emelkedett a feltartóztatott migránsok száma. Míg tavaly 219 volt az egy napon elfogott legtöbb migráns, kedden 599 illegális határátlépőt tartóztattak fel.
Most már az érkezők közel fele afgánnak vallja magát, míg 2015-ben szinte mindenki szírnek vallotta magát. Az utóbbi jelenség hátterében egyértelműen az állt, hogy egyes nyugati politikusok akkor tárt karokkal várták a szíreket, míg most sokan azt gondolják, hogy az afganisztáni helyzet miatt kedvezőbb elbírálásra számíthatnak abban az esetben, ha afgánnak vallják magukat.
Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mi fog történni Afganisztánban. Különféle elemzések láttak napvilágot. Pakisztánba pár héttel ezelőtt még napi 2-3 ezer afgán érkezett, míg mostanra elérte a napi 20 ezret. Jól látható egy mennyiségi növekedés, de egyelőre nem lehet tudni, hogy Pakisztán mit csinál majd a migránsokkal. Feltűnő, hogy az egész európai politikában változás látható, mivel több vezető kijelentette, hogy nem szeretnék 2015 megismétlődését.
Ausztria is kijelentette, hogy nem fogad be több afgánt, de a – korábban Magyarországot a migrációs politikája miatt nagyon sokszor bíráló – holland miniszterelnök és a francia elnök is hasonlóan nyilatkozott. Egyértelmű az álláspont, hogy az elsődleges befogadó országokban kell tartani a migránsokat, és ott kell nekik segítséget nyújtani. Persze mindezek mellett vannak olyan nézetek, hogy segíteni kell, és a legális bejutást meg kell könnyíteni. A magyar kormány álláspontja továbbra is világos: mi a magyar honvédség által kimentett magyarokkal együttműködőket és az ő családjaikat a megfelelő vizsgálati eljárásokat követően készek vagyunk befogadni, de semmilyen további személyek kvóta szerinti elosztásában nem vagyunk partnerek.
Orbán Viktor Szlovéniában egyértelműen kijelentette, hogy a migrációs politikát nemzetállami kereteken belül kell tartani, minden más migrációs próbálkozás kudarcra van ítélve. Egy nagy létszámú muszlim migránstömeg pedig jelentősen átalakítaná Európát.
Mindeközben Európa-szerte több ország kerítést épít az illegális migrációval szemben. Szinte már nincs olyan ország, amely nem épített volna kerítést. Illegális migránsokat nagy tömegben nem lehet műszaki határzár nélkül feltartóztatni, amelyre kiváló bizonyítékul szolgált 2015.
Nem tart attól a magyar kabinet, hogy a német választásokat (2021. szeptember 26.) követően egy nagyon erőteljesen bevándorláspárti kabinet alakul?
A magyar kormányra nem jellemző, hogy tartson valamitől. Persze nyilvánvaló, hogy a német kormány álláspontja nagyon jelentős hatással van az Európai Unió álláspontjára. Nem szeretnék jósolni a német választásokkal kapcsolatban, de bízom benne, hogy a józan ész alapján az emberek biztonsága és a gazdaság működésének fenntartása lesz a legfontosabb szempont. Mi mindig készek vagyunk arra, hogy a mindenkori német kormánnyal a lehető legjobb együttműködésre törekedjünk.
Fehéroroszország gyakorlatilag fegyverként vetette be a migrációt. Nem tart attól, hogy más országok is ezt a gyakorlatot alkalmazzák majd vitás helyzetek esetén?
A migrációnak zsarolási eszközként való használata nem ismeretlen. Elég csak visszagondolni arra, hogy Oroszországból kerékpárral mentek át Finnországba a határsértők, míg Törökország pénzt követelt azért, hogy magánál tartsa a migránsokat. Ugyanez történt a marokkói-spanyol határon is, ahol több ezer migránst engedtek át. A belorusz vezetés az uniós szankciók miatt lépett a migrációval való fenyegetőzés útjára. Persze a belorusz vezetés ezt cáfolta, de a tények ennek ellentmondanak. Minszk politikai nyomást akar gyakorolni az EU-ra, de nem szabad, hogy a politikát ez befolyásolja.
Minderre jó bizonyíték, hogy Litvániában is megkezdődött a kerítés építése, míg Lengyelországban veszélyhelyzetet hirdethetnek a migráció miatt.
Mi a helyzet a mediterrán térségben a migrációval?
A balkáni útvonalat jól látjuk, mivel folyamatosan figyeljük a görög-török határt, így minden esetben gyorsan tudnak reagálni a magyar erők. Több tízezren vannak a Balkánon, és sokan többször is megpróbálnak bejutni az Európai Unió területére. Három hete Belgrádban tárgyaltam, és sikerült megállapodni a közös járőrözésről. Az embercsempész-hálózatokkal szembeni szorosabb együttműködést javasoltam. Kérdés, hogy mi lesz ennek a jövője?
Olaszországban ismét megkezdődött a Soros-szervezetek aktivizálódása, nagy számban érkeznek migránsok Szicília és Lampedusa szigetére.
Spanyolország esetében most éppen egy nyugalmas időszaknak lehetünk tanúi.
Egyre gyakoribbak az erőszakos áttörési kísérletek a magyar határon. Fel vagyunk arra készülve, hogy ezek még jobban megszaporodnak?
Az, hogy erőszakot alkalmaznak a migránsok, annak is lehet a következménye, hogy elfogyott a pénzük. Így sokan saját maguk verődnek össze, és embercsempészek segítsége nélkül próbálnak átjutni. Minden ilyen fellépés szöges ellentétben áll az ENSZ menekültügyi kikötéseivel, mivel az erőszakos fellépők esetében kizárható, hogy üldöztetésnek lennének kitéve. Mindez azt mutatja, hogy nem menekültek jönnek ide, és nem kötelességünk a segítségnyújtás az ő esetükben.
Szerbia mikor mondja azt, hogy elég ebből?
Nincs könnyű helyzetben Szerbia, de a járvány alatt javult az ország határellenőrizeti rendszere, legfőképp az északmacedón határon. Bevetették a hadsereget is. A járvány elmúltával visszavonták ezeket az erőket. Mindez jól mutatja, hogy miért lenne fontos Szerbia uniós tagsága, főként biztonsági szempontból. Jó lenne, ha Szerbia minél hamarabb csatlakozna az Unióhoz.
A következő hónapokban hogyan alakulhat a migráció?
Nem várható jelentős csökkenés, feltéve, hogy nem lesz hirtelen hideg idő. Az afganisztáni helyzet függvénye, hogyan alakul majd a migrációs helyzet, mivel nagyon eltérő becslések vannak.
A fő kérdés, hogyan viszonyulnak majd Afganisztán szomszédai a kialakult helyzethez. Nem tudjuk, mit fog a valóságban tenni a tálib hatalom, és milyen államközi kapcsolatai lesznek.
Törökország jelentős összegeket kapott az Uniótól, de a török lakosság egyre türelmetlenebb a szír és afgán menekültkérőkkel szemben. A török politika ezért a határőrizet megerősítése felé mozdulhat el. Ha és amennyiben a tömeges migráció elindul, akkor a kellő időben megtesszük a szükséges lépéseket.
