Schmidt Mária egy gyáva életről

Kis János, SZDSZ, 1990
1990. Magyarország, Budapest V. Mérleg utca 9., az SZDSZ székháza, sajtótájékoztató az önkormányzati választások eredményének kihirdetése után. A felvétel 1990 október 14-én készült. Középen Kis János, balra Sárdi Anna. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán
Vágólapra másolva!
Kis János életrajzi könyvéről közölt recenziót Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. 
Vágólapra másolva!

Kis János életinterjú-kötetének azt a címet adta, hogy „Szabadságra ítélve". A cím félrevezető. Pontosabb és helyesebb lenne a „Rabságra ítélve", mert a 700 oldalnál is hosszabb szöveg arról szól, hogyan nem képes Kis kiszabadulni a marxizmus fogságából, ami végül lényének annyira elválaszthatatlan részévé vált, hogy nélküle nincs is. Persze lehet, hogy vele sincs - írta Schmidt Mária legújabb bejegyzésében a Látószög blogon.

Magyarország, Budapest V. Mérleg utca 9., az SZDSZ székháza, sajtótájékoztató az önkormányzati választások eredményének kihirdetése után. A felvétel 1990. október 14-én készült. Középen Kis János Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

"Kis Jánost mindig védte a hatalom"

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Kis elhivatottságának alapját a kommunista nomenklatúrához való tartozás adja.

„Az előttünk járó, 1956-os nemzedék a legvidámabb barakk nemzedéke is volt. Mi ízig-vérig 68-sok voltunk, egyszerre rokonszenveztünk a két nagy kísérlet, a nyugati újbaloldal és a kelet-európai demokratikus és piaci szocializmus eszméivel" – írja Kis János a könyvében.

- írta Schmidt Mária. A '70-es évek második felében az akkor már vitathatatlanul Kis vezetése alatt álló ellenzék politikai akciókat szervezett és nyilvánosságot teremtett magának.

Kis miközben egész életében befolyásra, hatalomra tört, a tényleges felelősségvállalástól folyamatosan visszahőkölt. De informálisan nagyon is kézben tartotta a szálakat. Demokrata ilyet nem tesz - írta a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A teljes írást itt olvashatják.