Figyelmet keltett a napokban a Telex hírportálon megjelent elemzés, amelynek szerzője rámutatott, hogy az atomenergiának hátat fordító Németország és az Európa-szerte nyakló nélkül rendszerbe állított megújuló energiaforrások miatt a régiós árampiacokon csak az idén 60 százalékkal nőtt az áram ára, amely ma háromszor annyiba kerül, mint öt éve, és a jelenlegi 81 euró/MWh még bőven nem a plafon!

Fotó: Hárfás Zsolt

Mindez azért érdekes, mert a jelenlegi kormány és a Paks II. projekt iránti rokonszenvvel aligha vádolható hírportál elemzője adatokkal alátámasztva plasztikusan cáfolta a hazai baloldal állítását arról, hogy Paks II. nem térül meg. A számítások szerint ugyanis már 50-55 euró/MWh áramár mellett nyereséges lesz. A várhatóan tovább növekvő áramár és az atomenergia legendásan alacsony egységköltsége miatt a Paks II. beruházásnak köszönhetően tartósan fenntartható a hazai alacsony rezsi, különös tekintettel az új erőmű garantált 60 éves üzemidejére.

Mindez azt jelzi, hogy a hazai atomellenes baloldal ismét félre akarta vezetni a magyar állampolgárokat. Jávor Benedek, Szél Bernadett, Karácsony Gergely, Fekete-Győr András, Keresztes László Lóránt és Kocsis-Cake Olivio nap mint nap kénytelenek azzal szembesülni, hogy teljesen alaptalan volt a riogatásuk a Paks II. projekt megtérülésével kapcsolatban. Állításaikkal szemben a valóság az, hogy az „olcsó" megújuló energiaforrások és az emiatt csökkenő áramár köszönő viszonyban sincs a valósággal!

A kormányzati kommunikáció és a felelős szakértői nyilatkozatok az elmúlt években következetesen arról szóltak, hogy az áramárak szükségszerűen növekedni fognak, és kapacitáshiány lesz Európában, ami még inkább felfelé hajtja majd az áram árát. Nos, ez mára bekövetkezett!

Az új blokkok előzetes, madártávlati látványterve a jelenlegi atomerőmű mellettForrás: Paks II. Atomerőmű Zrt.

A Telexben közölt elemzés szerzője ugyanakkor vaskos valótlanságot állít, amikor arról ír, hogy Paks II. megtérülése csak 90 euró körüli áramárakon reális. Nem tudni, honnan vette a szerző ezt az adatot, ugyanis forrást nem említ. Állításával szemben a valóság az, hogy a Rothschild bankház által készített és 2015-ben nyilvánosságra hozott elemzés szerint „a Paks II. Atomerőmű bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére, beleértve a tőke, a tőke kamatai, a nukleáris üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is."

Ezen elemzés szerint 50-57 euró/MWh nagykereskedelmi áramár esetén a projektbe fektetett tőke megtérülése a teljes élettartamra vetítve évente 6,2-7 százalék, azaz ekkora profitot termel a két új blokk. 57 euró/MWh áramár esetén a projekt első évétől kezdődően az erőmű bevételei fedezetet nyújtanak az összes költségre. A NERA globális gazdasági elemzőintézet 2025 és 2085 között a piaci zsinóráram árát a 65 és 108 euró/MWh tartományba prognosztizálja. Tehát a projekt e tanulmány alapján is életképes, sőt igencsak profitábilis!

A kormányzati nyilatkozatok hasonló számokról szólnak: Paks II. termelési egységköltsége a teljes, 60 éves üzemidőre számolva (50-55 euró/MWh) körül lesz.

A projekt megtérülését az Európai Bizottság 2017-ben lezárult vizsgálata is alátámasztotta, hiszen ennek eredménye alapján a két új blokk visszahozza a befektetett tőkét, és jelentős profitot is fog termelni. Ebbe az irányba hat, hogy a szén-dioxid-kvóta értéke a Paks II. megépítéséről szóló államközi szerződés megkötése óta sokszorosára növekedett, ezért a hozam is sokkal nagyobb lehet.

Sőt, a Paks II. Atomerőmű megtérülését a magasabb nagykereskedelmi árak – a Telex cikkben sugalltakkal ellentétben – jelentősen javítják. Az atomerőművek gazdaságosságát és megkerülhetetlen szerepét további nemzetközi tanulmányok sora támasztja alá. Erről itt, itt, itt és itt írtam, ajánlom a szerző figyelmébe ezeket is!

Hozzátartozik ehhez a történethez, hogy 2010 előtt a korábbi szocialista kormányok (és megnyilvánulásaik alapján a mai ellenzék képviselői is) a multinacionális cégek érdekeit szolgálták és szolgálják – a családok ellenében. Az extraprofitot a külföldi cégek korábban egyszerűen kivitték az országból.

Amikor a magyar kormány 2010-ben meghirdette a rezsicsökkentési programját, az alapvető cél az volt, hogy az egyes közműszolgáltatások ára megfizethető legyen a magyar családok számára. A rezsicsökkentés bevezetése és fenntartása továbbra is megfelelő védelmet ad a magyar családoknak, ugyanis az ezt célzó intézkedéseknek köszönhetően a mai napig több ezer milliárd forintot tudtak megtakarítani a magyar emberek az energia- és a közműszámláikon.

Ennek eredményeként – bár az elmúlt években az ellenzék azt állította, hogy a rezsicsökkentés fenntarthatatlan – a 2021. júliusi adatok is arról tanúskodnak, hogy az Európai Unióban Budapesten volt a legolcsóbb a lakossági fogyasztók számára a földgáz és a villamos energia.

Amíg egy német háztartási fogyasztó átszámítva 116 forintot kénytelen – a megújulók hatalmas támogatásai miatt - fizetni 1 kilowattóra áramért, addig itthon csak 37-et. Utóbbi esetben döntő jelentősége van annak, hogy a hazai áramtermelés felét a Paksi Atomerőmű biztosítja, amely messze a legolcsóbb hazai termelő. A fent jelzett jelenlegi és a várható áramárak mellett a Paks II. Atomerőmű megépítése és üzembe helyezése továbbra is olcsó áramot garantál a családoknak és az iparnak egyaránt.

A klímaváltozás miatt az egyre szélsőségesebb időjárás következtében tapasztalt jelentős áremelkedések nemcsak télen, hanem nyáron is előfordulnak. Ezt a hatást erősíti, hogy az európai villamosenergia-rendszerből a következő évtizedekben klímavédelmi és egyéb okokból 100 000 MW nagyságrendben fog hagyományos erőművi kapacitás kiesni a termelésből, ami várhatóan áramhiányt és további áremelkedést fog generálni. Mindezekre tekintettel eminens nemzeti érdek a Paks II. Atomerőmű megépítése.

Szerző: Hárfás Zsolt, atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője