A 2021-es év hátralévő négy hónapja sűrűnek ígérkezik az európai politikában. Ez az időszak azért is kiemelt jelentőségű, mert 2022 tavaszán választások lesznek Magyarországon. Az Európai Bizottsággal hazánk Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéről folytatott tárgyalások, az Európai Unió Bíróságának a jogállamisági mechanizmus ügyében várható ítélete egyaránt döntő tényező lesz a következő hónapokban. Az európai politikát befolyásoló tagállami események közül a szeptember végi németországi parlamenti választásoknak van kiemelt tétje - hangzott el az Alapjogokért Központ őszi politikai évadnyitóján. 

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója kiemelte, hogy rendkívül sűrű időszak elé néz az európai közélet. Az oltásoknak köszönhetően valószínűleg mindenhol megindul a gazdasági élet, de 

hazánk különösen jól teljesít ebbe az irányban is 

- hangsúlyozta a szakember, mivel korábban tudtunk nyitni a többi uniós tagállamnál.

Sajnálatos módon azonban az Európai Unió a magyar kormánnyal ellentétben nem tudott jól teljesíteni a koronavírus okozta kihívások kezelésével kapcsolatban. Sem a vakcina beszerzésénél, sem az első hullámban nem tudta megakadályozni a drámai, olaszországi eseményeket. Most a gazdaság újraindításánál és az újraindítással kapcsolatos pénzek eloszlásánál sem sikerült Brüsszelnek hatékonyan és professzionális módon segíteni a tagállamokat. 

Az Európai Bizottsággal hazánk Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéről folytatott tárgyalások eredeti, július végi határidejét a felek kölcsönös megegyezéssel szeptember 30-ra módosították. A Bizottság álláspontja szerint a több mint 2500 milliárd forint összköltségvetésű Terv elfogadásához további biztosítékok kellenek a magyar kormány részéről. Az uniós testület és a magyar kormány között a magyar gyermekvédelmi törvény június közepi elfogadása nyomán kezdtek távolodni a tárgyalási pozíciók.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatójaForrás: Megafon Központ

Világossá vált, hogy a Bizottság ideológiai kérdések elfogadásához köti a helyreállítási források rendelkezésre bocsátását. A Bizottságnak azonban a gyermekvédelmi törvény által érintett oktatáspolitika és családpolitika terén semmilyen döntési, beleszólási kompetenciája nincs a tagállamok belső szabályozását, szakpolitikai, politikai prioritásait illetően. 

- hangzott el a workshopon. Kovács István szerint nyilvánvaló, hogy a kialakult vitában már régen nem a gazdasági helyreállításról, hanem ideológiai csatározásról és az uniós hatáskörök kérdéséről van szó. Időhúzó magatartásával a Bizottság ugyan közvetetten, de egyértelműen beavatkozik a jövő tavaszi, hazai országgyűlési választásokba és az azt megelőző kampányba. 

Elfogadhatatlan, hogy Magyarország nem kapja meg az eloszlási pénzeket 

- hangsúlyozta Kovács István. 

Ugyanakkor már egy ország is blokkolni tudja az Unió működését, ezért érdemes lesz Brüsszelnek végiggondolnia az eljárási mechanizmust 

- fogalmazott az igazgató. Ennek ellenére a magyar gazdaság nagyon jól teljesít, hiszen előbb tudott nyitni, így az elosztási pénzek nélkül is talpra állt.

A hazai választásokba való erős és közvetlen beavatkozás egyik formáját választja az Európai Bíróság, ha a jogállami mechanizmust kritizálja. Jövő héten Ursula von der Leyen évadnyitó beszédjére majd érdemes figyelni, hogyan és miként érinti az elnök asszony a gendersemlegesség kérdését. A másik nagy, ugyancsak a közéletet brüsszeli szintig felkavaró téma lesz Cseh Katalin és a hozzá kötődő céghálók vizsgálatának eredménye.  

Budapest, 2019. május 26. Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője (b) és Donáth Anna Júlia, a párt alelnöke, mandátumot szerző képviselők a Momentum Mozgalom eredményváró rendezvényén a Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-ánForrás: MTI/Illyés Tibor


Jogállamiság


2021 őszén várhatóan több kérdés kapcsán is újra a politikai napirendre kerül a jogállamiság kérdése. Egyrészt az Európai Unió Bíróságának a jogállamisági mechanizmus ügyében az elkövetkező hónapokban várható az ítélete. Másrészt Magyarország és Lengyelország idén márciusban nyújtott be keresetet az Európai Bírósághoz az uniós költségvetés védelmét szolgáló, általános feltételrendszerről szóló 2020/2092/EU rendelet elfogadásával összefüggésben. Ez az a 2020 decemberében elfogadott jogszabály, mely összekötötte az Unió költségvetéséből származó kifizetések teljesítését a jogállamiság feltételeinek tiszteletben tartásával. Az állam- és kormányfők által elfogadott kompromisszum a jogállamiság kérdésében végül az lett, hogy a jogszabály alkalmazását mindaddig felfüggesztik, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet nem mond a két tagállam jogi kifogásairól. Éleződik emellett a feszültség az Európai Parlament és az Európai Bizottság között is a jogállamiság kérdésében. A Parlament nyomást helyez a Bizottságra azért, hogy az a Bíróság döntését meg nem várva indítsa el a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, az uniós pénzek megvonásával fenyegető jogállamisági mechanizmust.


Az EU Tanácsának szlovén elnöksége

A Tanács soros elnöki tisztét 2021 második félévében Szlovénia tölti be. A szlovén elnökség prioritásait a következő jelmondat határozza meg: 

Együtt. Ellenállóképes. Európa." 

A szlovén elnökség idején az egyik legjelentősebb politikai fórum lesz a 2021. október elején tartandó EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó. 

Aktualitását és fontosságát nemcsak a térség, a Balkán viszonyait jól ismerő szlovén elnökség, hanem az afganisztáni válsággal újraéledt, az EU külső határain ismételten jelentkező migrációs nyomás, valamint az EU balkáni bővítésének egyre erősödő igénye is adja. 
A szlovén elnökség alatt folytatódó, az Európa Jövőjéről szóló konferenciasorozat kapcsán a magyar kormányfő által megfogalmazott hét fő célkitűzés egyike is az volt, hogy Szerbiát mihamarabb fel kell venni az Európai Unióba.

A migráció az afganisztáni események fényében újra erősödni fog, és újabb kihívás elé állítja a közel sem egységes Európai UniótForrás: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo

Németországi választások

Kovács Attila vezető projektvezető szerint megjósolhatatlan, hogy a még hátramaradt két hétben mi fog történni a kampányban. Az elmúlt hónapok gyorsan változó közvélemény-kutatási adatainak tükrében egyelőre csak találgatni lehet, hogy ki lesz Angela Merkel utódja a kancellári székben. 

Angela Merkel német kancellár. Vajon ki lesz az utódja?Forrás: Anadolu Agency via AFP/2020 Anadolu Agency/Dursun Aydemir

Jelenleg úgy tűnik, hogy a német szociáldemokraták (SPD) jelöltje, Olaf Scholz pályázatik erre a legnagyobb eséllyel. Noha nem kizárt az SPD-CDU/CSU nagykoalíció folytatása sem, a politikai paletta töredezettsége miatt elképzelhető, hogy hárompárti koalíció fogja irányítani Németországot szeptembert követően. Akár a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) kormányzati pozícióba kerülése, akár egy tisztán baloldali, szociáldemokrata-zöld-szélsőbaloldali (SPD-Die Grünen-Die Linke) koalíció megalakulása is lehetséges.