Apáti Bence: Jakab Péter és az újnyilas lóláb

Jakab Péter testőrei fojtófogással vitték földre a volt országgyűlési képviselőt
Vágólapra másolva!
Jakab Péterrel mostanában elsősorban az utcán lehet összefutni, merthogy kitelepült a drága a közterekre, hogy ott az utcaszínházak legszebb pillanatait felidéző előadásokkal szórakoztasson minket, és a rajongóit.
Vágólapra másolva!

Hiába, igen tehetséges srác - ezen a téren különösen -, hiszen még arra a bravúrra is képes, hogy úgy hitesse el sokakkal, hogy a nép legegyszerűbb, kizárólag parizeren és száraz kiflin vegetáló gyermeke, hogy közben a performanszokhoz tízmilliós szolgálati kocsival és sofőrrel érkezik, a pénztárcája pedig minden hónapban több millió forinttal lesz vastagabb.

(Mondjuk egy új inget azért újíthatna.)

Viszont kétségtelenül igen felkészült, mindig visz magával színészeket, statisztákat, és persze az aprólékosan kidolgozott szövegkönyvről sem feledkezik meg, és arra is marad energiája, hogy a rendre és a fegyelemre ügyelő szigorú és határozott biztonsági személyzetről is gondoskodjon.

Akik, ha úgy hozza az élet, az elégedetlenkedő nézőket egy pillanat tört része alatt, jéghideg profizmussal képesek ártalmatlanítani.

Péter legutóbb egy jobbikos képviselő asszonyra osztotta a diktatúra által külföldre üldözött szerencsétlen áldozat hálás szerepét.

Aki figyelemre méltó színészi képességeit megcsillogtatva - a legtöbb freeszfe-s ellenzéki színészművész-aktivista legjobban sikerült alakításait felülmúló módon - formálta meg a rá osztott szerepet.

Holott a Jobbik amatőr színművésze Fóton él, a tejbe is van mit aprítania - legutóbb 10 napig nyaralt egy medencés horvátországi apartmanban -, tehát nem is állhatna távolabb valódi énje a Jakab Péter rendező által kért karaktertől.

No de most már beszéljünk az utcaszínházak rendjét biztosító szakemberekről!

Fontos feladatot látnak el, sok ugyanis az elégedetlen néző, akiknek nem tetszenek ezek a mostani, a szocialista kisember megpróbáltatásai köré épülő jelenetek, és akik nem ritkán igyekeznek is megzavarni a precízen próbált színi előadásokat.

Legutóbb egy volt jobbikos képviselő fejezte ki egy ilyen utcafórumon az ellenszenvét - hiba volt -, mire a rövid hajú urak azonnal odaléptek hozzá, és az egyikük - aki valószínűleg Jakab alkotói tevékenysége iránt a leginkább elkötelezettebb -, egy fojtófogast követően úgy földhöz vágta, hogy azóta állítólag Böde Dani elkérte, majd többször vissza is nézte az esetről készült felvételt.

Jó pap is holtig tanul, ugye.

Jakab Pétert később a Ripost riportere megkérdezte a UFC-s ketrecharcosokat idéző mozdulatokról, azonban a pártelnök úr fapofával letagadta, hogy a verekedő a testőre lett volna, meg azt is, hogy az illető a Jobbik alkalmazásában állt, mikor a hatáskörét jóval túllépve földhöz vágta volt párttársát.

Sőt azt hazudta, hogy nem is rendelkezik testőrökkel; a kopasz fojtogató csak az egyik szimpatizánsa volt.

Ami nyilván hatalmas hazugság, még Jakabhoz képest is.

A dolog annyira ciki volt, annyira kilógott az újnyilas lóláb, hogy pár nappal később a Facebook-oldalán egy magyarázkodó, izzadtságszagú posztban már rendezvénybiztosítókként hivatkozott az agresszív kopaszokra.

A nép egyszerű gyermeke, az éhező kisemberek hangja, a hatalmasok rettenthetetlen ellensége tehát megint lebukott, méghozzá nem kicsit; nagyon.

Jakab a jelek szerint hazugságban és erőszakban kezd felnőni mesteréhez, Gyurcsányhoz.

Bravó, bravó, bravó!