A Jézussal való találkozás példaképeiként említette az államalapító Szent Istvánt és Árpád-házi Szent Erzsébetet Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjén mondott beszédében a budapesti Hősök terén vasárnap. Ferenc pápa a hívőkhöz fordulva azt mondta,
engedni kell, hogy "a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent István és Szent Erzsébet is".
"Csakúgy, mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él" - tette hozzá.
Az egyházfő megjegyezte, a NEK egy út végét jelenti, de "legyen még inkább egy kiindulópont". Homíliáját Ferenc pápa kérdéssel kezdte, azt firtatva, mit és kit jelent Isten minden egyes ember számára. A pontos választ nem a katekizmus alapján, hanem személyes életünkkel kell megadni - mondta az egyházfő. Hangsúlyozta,
az eucharisztia emlékeztet bennünket, kicsoda Isten, és ezt nem szavakkal teszi, hanem kézzelfoghatóan megmutatva, hogy "Isten a megtört kenyér, a keresztre szegezett és másokért odaajándékozott szeretet".
Ferenc pápa többször megismételte, hogy a kereszt sohasem volt divatos, sem régen, sem napjainkban, pedig "benső gyógyulást" hoz. Úgy látta, a kereszt miatti vita és küzdelem nem más, mint összeütközés Isten logikája és a világ logikája között.
Isten logikája az alázatos szeretet.
Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig.
A másik oldalon viszont ott van az "emberi gondolkodás", a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi. Az egyházfő hozzátette, "nem abban áll a különbség, hogy ki a vallásos és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van". "Jót tesz nekünk, ha szentségimádást végzünk az eucharisztia előtt (...), szánjunk rá időt" - jelentette ki Ferenc pápa.
Ferenc pápa azt kívánta a budapesti Hősök terén elmondott Úrangyala-imádságban (Angelus), hogy legyen a kereszt a híd a múlt és a jövő között. A katolikus egyházfő úgy fogalmazott, a vallásos érzés az éltető nedve a gyökereihez olyannyira kötődő magyar nemzetnek.
"De a földbe szúrt kereszt nemcsak arra indít bennünket, hogy jól gyökerezzünk meg, hanem a magasba is nyúlik, és kitárja a karjait mindenki felé"
- mondta.
Ferenc pápa hangsúlyozta, a kereszt "arra hív, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, de ne elégedjünk meg ezzel; merítsünk a forrásból, és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak a mi korunkban".
Az egyházfő azt kívánta a híveknek, legyenek "megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők".
Kiemelte,
a missziós kereszt, a kongresszus szimbóluma arra kell, hogy ösztönözze a hívőket, hogy életükkel hirdessék az "Evangéliumot, amely megszabadít, annak jó hírét, hogy Isten végtelenül gyöngéden szeret minden embert".
"A mai szeretetre éhes világban ez az a táplálék, amelyre minden magyar ember vágyik" - mondta.
Ferenc pápa beszédében köszönetet mondott a "nagy magyar keresztény családnak", amelyet - mint mondta - szeretne magához ölelni "különböző rítusaival, történelmével, a katolikus és a más felekezetekhez tartozó testvérekkel, akik valamennyien a teljes egység irányába" haladnak.
A katolikus egyházfő ezt követően köszönetet mondott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, továbbá a megjelent püspököknek, papoknak, szerzeteseknek és szerzetesnőknek, valamint valamennyi hívőnek, továbbá a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezőinek, megvalósítóinak. "Amikor újfent hálámat fejezem ki az engem fogadó állami és vallási vezetőknek, szeretném kimondani: köszönöm nektek, Magyarország népe!" - mondta.
"Áldásom innen, ebből a nagy városból szeretne mindenkit elérni, főként a gyermekeket és a fiatalokat, az időseket és a betegeket, a szegényeket és a kirekesztetteket" - fogalmazott. Ferenc pápa - az utolsó szavakat magyarul mondva - úgy zárta imádságát: "veletek és értetek mondom: Isten áldd meg a magyart!". A szentmise a pápai és a magyar Himnusz, a Boldogasszony anyánk, majd a kongresszus himnuszának eléneklésével fejeződött be.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban arra kérte Ferenc pápát vasárnapi budapesti találkozójukon, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot - mondta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A közlés szerint Orbán Viktor átadta Ferenc pápának annak a levélnek a másolatát, amelyet IV. Béla magyar király IV. Ince pápához intézett.
A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában tartott találkozón magyar részről Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vett részt, míg Ferenc pápa kíséretében jelen volt Pietro Parolin bíboros-államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, az Államközi Kapcsolatok Részlegének vezetője.
A Vatikán közlése szerint a "szívélyes légkörű" találkozó mintegy 40 percig tartott. A katolikus egyházfő és Magyarország vezetői az egyház magyarországi szerepéről, a környezetvédelem iránti elkötelezettségről, valamint a családok védelméről és támogatásáról beszélgettek.
A pápa megajándékozta a köztársasági elnököt Ippolito Caffi olasz festőnek az 1800-as évek közepén készült, jelenleg a Római Múzeumban őrzött egyik festményének mozaikból készült másolatával.
A Pápai áldás a Szent Péter téren címet viselő alkotás azt ábrázolja, amint a reggeli napfényben fürdő Szent Péter téren gyülekeznek a pápai áldásra várakozó emberek.
A magyar állami vezetők után Ferenc pápa a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával találkozott a Szépművészeti Múzeum Márvány Csarnokában. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy zsidók és keresztények elkötelezettsége vezetett a múltbéli válaszfalak lebontásához. "Zsidók és keresztények már nem az idegent, hanem a barátot akarjuk látni egymásban, nem az ellenfelet, hanem a testvért" - mondta a katolikus egyházfő, aki az előtte beszélő Radnóti Zoltán főrabbi szavaihoz csatlakozott.
Emlékeztetett arra, hogy
a találkozó éppen a zsidó újév és az engesztelés napja, a jom kippur ünnepe közé esik.
A pápa a főváros két részét összekötő Lánchidat hozta fel példaként, amely "nem olvasztja eggyé, de összekapcsolja" a partokat.
Hangsúlyozta, ilyennek kell lennie a kapcsolatnak keresztények és zsidók között: "mindig, ha valaki be akarta kebelezni a másikat, az nem építő volt, hanem romboló, ahogyan az is, aki ki akarta rekeszteni a másikat ahelyett, hogy befogadta volna. Hányszor megtörtént ez a történelemben! (...) Őrködnünk és imádkoznunk kell, hogy ez soha többé ne következzen be".
Azon kell együtt dolgozni, hogy
a "gyűlölet hullámai ne söpörhessék el többé a jó viszonyt (...) az antiszemitizmus veszélyére gondolok, amely még mindig itt lappang Európában és másutt (...), ezt a gyújtózsinórt kell eloltani"
- tette hozzá. A pápa kifejtette: elszigeteltség és részérdekek helyett az egység hídjait építő emberek és közösségek szükségesek, mindenki vallásszabadságának tiszteletben tartásával.
A Szépművészeti Múzeum Márvány Csarnokában Ferenc pápa ülve olvasta fel olasz nyelvű beszédét. Radnóti Miklóst és a költő Bori noteszéban írt sorait idézte, valamint Rainer Maria Rilkét. A pápa kijelentette, segíteni kell, hogy kortársaink "elfogadják és szeressék egymást (...), a világ csak akkor fog nekünk hinni, ha a béke gyökereivé és az egység csíráivá válunk".
Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke Ferenc pápát köszöntve azt mondta: a katolikus egyházfő magyarországi látogatása" megerősít bennünket az Isten kimondhatatlan ajándékában, Jézus Krisztusban, keresztyén hitünkben, kultúránkban és keresztyén szolgálatunkban".
Kitért arra: az eucharisztia szó hálaadást jelent, és minden eucharisztia hálaadás Isten "egyetlen, kimondhatatlan, emberi értelemmel felfoghatatlan ajándékáért, a megváltó Jézus Krisztusért. (...) Ez az ajándék kötelez bennünket, hogy mi is megajándékozzuk egymást ezzel az isteni szeretettel, hogy vigyázzunk egymásra, becsüljük meg az életet, Isten teremtési rendjét, óvjuk a lakott földet, imádkozzunk és cselekedjünk egymásért..." - fogalmazott Steinbach József.
A református püspök végül a MEÖT tagegyházai nevében "mennyei erőt és áldást" kért Ferenc pápa életére, szolgálataira, valamint "közös keresztyén bizonyságtételünkre és szolgálatainkra, amire vár a világ".
Ferenc pápa a MEÖT-től a vizsolyi biblia fakszimile kiadását kapta ajándékba.
A néhány napja kórházba került Frölich Róbert országos főrabbi üzenetét Radnóti Zoltán főrabbi tolmácsolta.
A zsidóság és a kereszténység közös hitbeli öröksége, szent hagyománya az ellentétekkel terhelt múlt ellenére is bevilágítja a jelent, és jelzőfényül szolgál az emberiség közös jövője számára - írta az országos főrabbi. Úgy fogalmazott:
zsidók és keresztények egyaránt tudják, milyen idegennek lenni, mit jelent, mikor hitükért, meggyőződésükért üldözik, halálra szánják őket.
"Ugyanakkor azt is tudjuk, történelmünk során számtalanszor megtapasztaltuk, hogy azok, akiknek szívében jelen van Isten szeretete és félelme, meglátják a másikban az isteni szikrát, tisztelik az embert, Isten képmását, és igaz szeretettel fordulnak embertársuk felé" - mondta.
Meglátása szerint az elmúlt évtizedekben a zsidók és a keresztények sokat tettek azért, hogy leomolhassanak az őket elválasztó, vészterhes múlttal megterhelt falak, hogy egymásban ne az idegent, hanem a jövendő barátot, testvérüket lássák.
E történelmi találkozó reménysége, hogy "tovább élünk együtt zsidók és keresztények, egymás iránti tiszteletben, embertársi megértésben és igaz testvéri szeretetben" - tette hozzá Frölich Róbert főrabbi.
A zsidó szervezetektől Ferenc pápa egy ezüst tóramutatót kapott.
A MEÖT-delegáció tagja volt mások mellett Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke; Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke; Kondor Péter evangélikus püspök, a MEÖT alelnöke; Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke; Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke; Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, a magyarországi metodista, anglikán és ortodox egyházak képviselői.
A magyarországi zsidó szervezeteket Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke; Radnóti Zoltán főrabbi, valamint a reformközösségek részéről Guba Gergő és Kálmán Gábor képviselte a találkozón.
Ferenc pápa és a hazai egyházi vezetők találkozója után beszállt a pápamobilba, és az Andrássy úton haladva áldást osztott a jelenlévőknek. A menetet azonban egy váratlan pillanatban megállította, hogy egy felé nyújtott kisbabát homlokon pusziljon.
A sporttempóban mellette fekete öltönyökben futó testőrök ekkor kicsit fellélegezhettek. Sőt! További néhány másodperc pihenés jutott nekik, mert több szülő is nyújtotta Ferenc pápa felé a gyermekét, aki bebizonyítva, hogy nem megrendezett jelenet volt az első, még egy kisbabának adott ilyen pápai áldást.
Ferenc pápát reggel katonai tiszteletadás mellett egyházi és állami és delegáció fogadta, élükön Michael August Blume apostoli nunciussal, Erdő Péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel, Veres Andrással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével.
Magyar részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára fogadta a pápát.