Az eddig ellenzéki baloldal nyerte a norvég választásokat, miután a 8 éven át hatalmon lévő jobboldali koalíció belebukott a korrupciós botrányba, ami Kjell Magne Bondevik volt miniszterelnök, a jobboldal háttérbe húzódott vezetője körül alakult ki. A botrányban kiderült, a norvég kormány több minisztere is pénzt kaphatott azért, hogy muszlim szervezetek érdekében járjon el.

A botrány középpontjában egy The Oslo Center for Peace and Human Rights nevű szervezet van, amelyet a keresztény néppárti vezető Bondevik irányít. Idén év elején derült ki, hogy a szervezet több millió eurós nagyságrendű támogatást kapott a szaúd-arábiai kormányhoz köthető mekkai központú Muszlim Világszövetségtől. 

A támogatásból személyesen is kapott Kjell Magne Bondevik és felmerült a gyanúja, hogy a pénzt az eddig hatalmon lévő, Erna Solberg vezette kormány befolyásolására használta. Másrészt ellenőrizetlenül juttatott támogatásokat norvégiai iszlám szervezeteknek. Az eddig ellenzéki Munkáspárt és a Vöröspárt éppen ezért az egész választási kampányban a pénzek útjának szigorú ellenőrzését követelte. 

Kjell Magne Bondevikkal szemben a vád, hogy a The Oslo Center for Peace and Human Rights-on keresztül 3 millió norvég korona (nagyjából százmillió forint) támogatást kapott. A támogatást a kormányzó Konzervatív Párt (Høyre) egyik muszlim származású politikusának szervezetén, a Dialogue For Peace-en (DFP) keresztül fizették ki.

Bondevik itt is a szaúdi nagykövetségre tart

Többek között kiderült az is, hogy idén január 20-án, alig két héttel azután, hogy Bondevik Szaúd-Arábia oslói nagykövetségén járt, 4,1 millió norvég koronát (közel 150 millió forintot) utaltak át a DFP-n keresztül - ez a fent említett hárommillió koronán felüli összeg -, a pénz egy részét Bondevik kapta. A volt miniszterelnök, aki továbbra is erős befolyással rendelkezik a jobboldalon, azt állította, hogy ezt szemináriumok ellenértékeként kapta. Bondevik azzal a hazugsággal is próbálkozott, hogy a Muszlim Világszövetség egy független szervezet, de ezt Szaúd-Arábia oslói nagykövetsége is cáfolta, és megerősítette, hogy a szaúdi állam finanszírozza a szervezetet. 

Kiderült az is, hogy  a pénz egy részét azért fizették, hogy a norvég kormány tagjainak közelébe férkőzhessenek, velük találkozhassanak. Anniken Huitfeldt, a Külügyi és Védelmi Bizottság munkáspárti vezetője – aki valószínűleg a következő külügyminiszter lesz - a kampányban kihasználta a botrányt, és arról beszélt, senki nem fizethet a norvég miniszterekkel való találkozókért.

Bjørnar Moxsnes, a Vöröspárt (Rødt) elnöke pedig azt mondta, 

az ügy jó példája annak, milyen könnyű befolyásolni egy norvég politikust, és közben elrejteni, honnan származnak a milliós támogatások. 

Mindkét baloldali párt az ellenőrzés fokozását követelte ellenzékben, kérdés, kormányon mit fognak tenni. A botrányt fokozta az is, hogy az év elején kiderült, a norvégiai iszlám közösséget arab országok finanszírozzák. Akkor a migrációellenes Haladáspárt követelte, hogy tiltsák meg azt, hogy Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emirátusok, Katar és Kuwait területéről norvégiai muszlim szervezeteket támogassanak.

A szeptember 13-án tartott választások után az eddig ellenzéki Munkáspártnak két szövetségesével együtt többsége lesz a parlamentben. Az új miniszterelnök - a baloldalra jellemző módon - Norvégia egyik leggazdagabb embere, egy milliomos, Jonas Gahr Stoere lesz, 

aki vagyonát családjától örökölte. A kampányban kénytelen volt elismerni, hogy sok köze nincs az átlag norvégok életéhez.