Az őszödi beszéd végleg leleplezte a gyurcsányi hazugságáradatot

Budapest, 2017. szeptember 2. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Demokratikus Koalíció (DK) őszi kampánynyitó nagygyűlésén a Nyugati téren 2017. szeptember 2-án. MTI Fotó: Soós Lajos

Másfél évtizeddel ezelőtt látott napvilágot a rendszerváltást követő magyar politikatörténet legbotrányosabb felvétele, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő őszödi beszéde. A beszédben Gyurcsány elismerte, hogy „nyilvánvalóan végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet”. Az őszödi hazugságbeszéd a mai napig meghatározó jelentőségű, mivel mára megint Gyurcsány lett a baloldal vezére.

15 évvel ezelőtt, 2006. szeptember 17-én kora délután került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. A Magyar Rádió honlapján tette közzé Gyurcsány Ferenc május végi, az MSZP balatonőszödi frakcióülésén elhangzott beszédének egy részletét. A beszéd a mai napig óriási mértékben befolyásolja a magyar politikát, legfőképpen a baloldalt. De miért is volt ennek a nyilvánosságra került felvételnek ekkora hatása?

Gyurcsány a 2006-os kampányban még azt állította, hogy az ellenzék hazudik, később pedig ő maga bukott le Forrás: MTI/Illyés Tibor

Gyurcsány azt mondta, nem lesz vizitdíj, majd jöttek a megszorítások

A beszéd jelentőségének a pontos megértéséhez egészen a 2006-os választási kampányig kell visszamenni. Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor április 5-én vitázott. Itt többek között arra szólította fel az akkori kormányfő Orbán Viktort, hogy vonja vissza a gyógyszerfelírási díjra, illetve a kórház-privatizációra vonatkozó állításait, mert ilyen szocialista terv nincs. Gyurcsány a vitában azt is tagadta és a Fidesz hazugságának nevezte, hogy vizitdíj és kórházi napidíj bevezetésére készülnének.

A pár nappal későbbi választást az MSZP-SZDSZ kettős egy hajszállal megnyerte. Gyurcsány az ominózus őszödi beszédét még május 26-án mondta el a kormányüdülőben, de akkor még csak párttársai hallották a monológját. Azt azonban már az egész ország látta, hogy szemben a választási ígéretekkel Gyurcsány korábban nem látott megszorító csomagot vezetett be 2006 nyarán. Vagyis hazudott.

A megszorításokat Gyurcsány azzal a cinikus kommentárral jelentette be, hogy „nem kell félni, nem fog fájni”. Átlagosan 30 százalékkal emelkedett a gáz ára, növelték a villamos energia árát, emelték az áfakulcsot, a jövedéki adót és a munkáltatói járulékot is. Az intézkedéseknek viszont itt még nem volt vége. Szintén bejelentették, hogy 2008-tól tandíjat kell fizetni, és 2007-ben bevezetik a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is.

Az utóbbi azért is volt megdöbbentő dolog, mert Gyurcsány hazugságnak nevezte, hogy ilyen tervei lennének.

Amikor pedig a munkaadók az adóemelést kritizálták, Gyurcsány őrjöngve ezt mondta: "El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!"

Gyurcsány: Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet

Gyurcsány hazug politikájának meg is lett az eredménye, mert a Fidesz a nyár végére már hatalmas előnnyel vezetett a szocialisták előtt. Ebbe a közhangulatba robbant be 2006. szeptember 17-én Gyurcsány őszödi beszéde.

Hallgassunk is meg részleteket a beszédből!

Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?"

Gyurcsány azt is mondta:

Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.

A trágárságoktól hemzsegő beszédben ("elkúrtuk", "kurva ország", "bassza meg") a választókat mélyen lenézve arról is beszélt, hogy

"Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek."

Miután a hangfelvétel egyes részletei nyilvánosságra kerültek, Gyurcsány kénytelen volt elismerni, hogy valóban ő van a felvételeken.

Viszont nem kért bocsánatot, sőt, azt mondta, büszke a beszédre, és nem kíván lemondani, pedig ez lett volna az elvárható minimum.

Gyurcsány botrányos szavai csak olajat jelentettek a tűzre, mert mint korábban már írtuk, a szocialista kormány támogatottsága a megnyert választást követően rekordgyorsasággal zuhant a mélybe. Budapesten már a beszéd kikerülés előtti napokban is több tüntetést tartottak szakszervezetek, civil szervezetek a megszorítások ellen, de érthető módon a kormányfő útszéli szavait hallva ezrek vonultak az utcára.

A hazugságbeszéd még inkább megdöbbentette az embereket

Már a beszéd nyilvánosságra kerülését követő órákban több ezren gyűltek össze a Kossuth téren. A rendőrség akkor még nem lépett fel erőszakosan, mivel egyrészt váratlan volt számukra is a szituáció, másrészt mivel akkor zajlott az önkormányzati választás kampányidőszaka, így nem kellett előzetes bejelentés egy demonstrációhoz.

Gyurcsány a mai napig igazságbeszédet hazudik Forrás: MTI/Kovács Tamás

Gyurcsány a baloldali hátország segítségével megpróbálta az őszödi hazugságbeszédet igazságbeszédnek hazudni. Mindössze annyit ismert el, hogy "egynémely jelző" elhagyásával kellett volna elmondania a beszédet. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta eltelt 15 évben Gyurcsány egyszer sem tett utalást arra, hogy legalább egy kicsit megbánta volna, hogy nem mondott le a nyilvánosságra kerülést követően. Sőt, a mai napig büszke a cselekedetére.

Mindennek pedig azért van óriási jelentősége, mert mára Gyurcsány Ferenc lett a teljes baloldal vezetője, és az összes baloldali párt sorsáról ő dönt.

Mindez pedig jól mutatja, hogy bár az őszödi beszéd másfél évtizede került nyilvánosságra, mégis a magyar politika egyik legfontosabb viszonyítási pontja.