Jelentős hasznokkal járt Magyarország együttműködése a Türk Tanács országaival, ugyanis 2010 óta sikerült megduplázni a kereskedelmi forgalmat, illetve a felek sokat segítettek egymásnak a koronavírus-járvány jelentette kihívások leküzdésében is - közölte a tárca szerint Szijjártó Péter csütörtökön az üzbegisztáni Khívában.

A külgazdasági és külügyminiszter a Nemzetközi Török Kulturális Szervezet (TÜRKSOY) ülésén hangsúlyozta, hogy

a kereskedelmi forgalom volumene mára eléri az évi négymilliárd dollárt Magyarország és az érintett államok között, és a barátságos együttműködés más területeken is kézzelfogható előnyökkel járt.

Arról számolt be, hogy a kormány elkötelezett a népek közötti kapcsolatok további erősítése mellett, szerinte ehhez leginkább a fiatalok elérésén keresztül vezet az út. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy Magyarország évente 850 ösztöndíjat biztosít a Türk Tanács országaiból érkező diákok számára, s a program iránti komoly érdeklődést jól jelzi, hogy idén mintegy 4900-an jelentkeztek.A tárcavezető rámutatott, hogy jelenleg különösen nagy figyelem irányul a közép-ázsiai térségre az afganisztáni nemzetközi beavatkozás kudarcát követően, amelynek nyomán rendkívül aggasztóvá vált az ottani biztonsági helyzet, és joggal lehet tartani egy masszív illegális migrációs hullámtól.

A magyar kormány rendkívül felelőtlennek tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek országuk elhagyására bátorítják az afgánokat, és nem fog hozzájárulni olyan döntésekhez, amelyek a régió destabilizálásával járhatnak - szögezte le.

Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország erősíteni kívánja együttműködését a Nemzetközi Török Kulturális Szervezettel, mivel az ország a nagy földrajzi távolság ellenére mindig is mély kapcsolatot ápolt a közép-ázsiai térséggel és Törökországgal.

Kiemelte egyebek mellett a közös múltat, a magyar törzsek keletről nyugatra vándorlását, s a sztyeppei népekkel a későbbi Kárpát-medencei letelepedés ellenére is megőrzött kapcsolatokat. Hozzátette, a magyarokat időnként a legnyugatibb keleti népnek, a legkeletibb nyugati népnek nevezik.

Emellett röviden beszélt arról is, hogy a magyar kutatók 19. századi közép-ázsiai utazásai jelentősen hozzájárultak az orientalisztika tudományához. Példaként említette a híres Kelet-kutató, turkológus Vámbéry Ármint, aki 1863-ban fél évet töltött Khívában, hozzátéve, hogy munkájának az üzbég fél kész kiállítást szentelni a városban.