Gyurcsány szivárogtathatta ki az őszödi beszédet, de elszámította magát

Sokféle elmélet látott napvilágot arról, hogyan kerülhetett nyilvánosságra az őszödi beszéd, azonban kétségkívül a legerősebb bizonyítékok, a legtöbb kutatómunka a leghitelesebb verzió mögött áll, amit a polgári titkosszolgálat derített ki: maga Gyurcsány szivárogtatta ki a beszédet. A napvilágra került titkosszolgálati dokumentumokból és más tényekből viszonylag pontos kép bontakozik ki arról, mi volt a hangfelvétel útja. A Mediaworks Hírcentrum összefoglalója.

A titkosszolgálatok által rekonstruált forgatókönyv nagyon kínos Gyurcsányék számára is, ugyanis egy olyan kép bontakozik ki, amely szerint Gyurcsány Ferenc beleszerelmesedett a saját hangjába és egy idő után elhitte tanácsadóinak, hogy a beszéde olyan jól sikerült, hogy politikai haszonnal járna a kiszivárogtatása. Az eredmény azonban pont az ellenkezője lett a vártnak.

Gyurcsány titkosszolgálati főnöke egy maffiózóval tárgyal

2008 júniusában Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH, jogutódja a mai Alkotmányvédelmi Hivatal) vezetője és műveleti helyettese, Glemba Zoltán, valamint Vajtó Lajos MSZP-közeli üzletember két alkalommal is találkoztak Portik Tamással, az azóta emberölésre való felbujtásért többször is elítélt maffiózóval, aki ellen jelenleg is több eljárás zajlik. A találkozókon Portik felajánlotta a segítségét a 2010-es választásra készülődő MSZP-nek, ugyanis attól tartott, hogy ha a Fidesz kerül hatalomra, akkor kénytelen lesz felelősséget vállalni az általa elkövetett bűncselekményekért. Portik azt ígérte: felhasználva befolyását az alvilágban, terhelő adatokat gyűjt fideszes politikusok ellen, amelyet aztán a szocialisták felhasználhatnak a választási kampányban. Emellett médiabirodalmát is politikai eszközként bocsátotta a szocialisták rendelkezésére.

A felek közötti második találkozó a Menza étteremben történt 2008. június 26-án. A beszélgetést rögzítették a szolgálatok, a jegyzőkönyvek átirata pedig később a Pestisrácok.hu-n nyilvánosságra került. A négyes találkozóra Glemba és Laborc előbb érkeztek, így kettesben kezdődött a beszélgetés. A felek között szóba került egy 2008-as, akkor még nem nyilvános interjú, amelyben Rózsa-Flores Eduardót faggatja egy újságíró négy órán keresztül az őszödi beszéd kiszivárgásának körülményeiről.

Laborc Sándor nem ismerte a teljes, 4 órás interjút, így műveleti helyettese ismertette vele az elhangzottakat.„Szilvásy György" – hangzott el a kiszivárogtató neve Glemba szájából, aki ezzel Rózsa-Flores állításait ismételte meg. Az interjúalany azt mondta, hogy

Szilvásy György, aki akkor a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterként dolgozott a második Gyurcsány-kormányban, nem egyedül tervezte meg a kiszivárogtatást, Gyurcsány Ferenc és tanácsadói köre döntött róla, ugyanis Szilvásy Gyurcsány egyik leglojálisabb embere volt.

Rózsa-Flores kiemelte: ő maga egy Tóth György nevű informatikustól kapta az őszödi beszéd anyagát, akinek egy, az MSZP számára megbízásokat teljesítő személy adta át. Bár Rózsa-Flores a felvételen nem nevezi meg az illetőt, azt elmondja, hogy az MSZP kézbesítője a kommunista diktatúrában a III/II-es ügyosztály ügynöke volt, a Horn-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal tanácsadójaként dolgozott, majd „Szekeres cégeit vitte".

A két NBH-s tiszt beszélgetéséből az is kiderült, hogy a nyomozás 2008. júniusi állása szerint két helyről szivároghatott ki a beszéd. Az egyik a hangmérnök volt, az ő személyére csak később derült fény a nyilvánosság előtt, azonban az NBH az elsők között beszélgetett el vele: Welsz Tamásról van szó, aki akkor lett ismert, amikor 2014 júniusában öngyilkosságot követett el egy egzotikus kígyóméreg felhasználásával, miközben egy rendőrautó hátsó ülésén vitték be kihallgatásra. (Ekkor Simon Gábor ex-MSZP-s alelnök ügyével kapcsolatban találta meg a hatóság, akinek útlevelet hamisított, hogy Simon azzal nyithasson külföldön számlát és letétbe helyezhessen illegális pénzeket). Welsznél másfél-két napig volt ott a felvétel. A másik lehetőség pedig az volt, hogy Gál J. Zoltán, a Gyurcsány-kormány kommunikációs ügyekért felelős államtitkára (Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasa, jelenleg Karácsony Gergely kommunikációs embere, még a főpolgármester Facebook-bejegyzéseit is ő írja) az asztalán tartotta a beszéd digitális verzióját, ekkor is lemásolhatta bárki, több napon át is lehetőség volt erre. A felvételek tehát innen indulhattak útjukra.

„Gyümölcsöskert" és „Gerilla"

A „Gyümölcsöskert" akció célja az volt, hogy kiderítsék: illetéktelenek lehallgatták-e az őszödi kormányüdülőt, vagy pedig a szocialisták közül adta ki valaki Gyurcsány beszédének hangfelvételét. A 2007. május 21-i dátummal keltezett jelentés szerint „a nyilvánosságra hozott kalózfelvétel nem másolata az MSZP részére készült felvételnek. Nem készülhetett titkosszolgálati eszközökkel, azaz sem az épületből, sem kívülről nem hallgathatták le a beszédet."

Vagyis a nyilvánosságra került felvétel maga az eredeti, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalban őriztek - tehát Gyurcsányék lehetnek a kiszivárogtatók.

A jelentés a kiszivárogtatót, megrendelőt nem tudta - vagy nem merte - megnevezni. Csak azt írták le, hogy a felvétel Rózsa Flores Eduárdóhoz jutott el.

Létezett egy "Gerilla" fedőnevű akció is. A célszemély itt Rózsa-Flores Eduárdo volt, aki ellen „terrorszervezethez, valamint szélsőséges szervezethez tartozás gyanúja" vizsgálódtak. Az akció 2009 nyaráig tartott, Rózsa-Flores Bolíviában bekövetkezett haláláig, vagyis még folyamatban volt a Portik-Laborc-találkozók idején.

Az NBH szerint „Guevara", azaz Rózsa-Flores ismerte az őszödi beszéd kiszivárogtatóit és kapcsolatban is volt velük. A polgári titkosszolgálatnak sikerült felderítenie azt is, hogy a hanganyag kikerülésétől a nyilvánosságra hozatalig kik vettek ebben részt.

Az interjú

Érdekesség, hogy Rózsa-Flores interjúja, amelyben felfedi az őszödi beszéd kiszivárgásának történetét, 2008-ban készült, de csak 2013 májusában látott napvilágot a Hunhír.info portálon. A négy órányi beszélgetést 12 részletben közölték, az anyag címe szerint Szurdokpüspökiben vette fel azt a Hunhír egyik szerkesztője.

Mindez azért is fontos, mert a kiszivárgott jegyzőkönyvek szerint Laborc és Glemba között szóba került ez az interjú 2008.június 26-án. A beszélgetés szerint eddigre a titkosszolgálati szakemberek „egy az egyben, a Tóth Györgytől a megjelenésis tutira" összerakták, hogy mi történt.

Amikor a műveleti helyettes elmondja, hogy Szilvásy adta ki a felvételt, akkor nem merülnek fel kételyek a két titkosszolgálati tisztben, sőt, kiemelik, hogy a Rózsa-Flores által felvázolt eseményláncolat egybeesett az NBH által addig feltárt adatokkal is.

Az, hogy a 2008-as interjúról az elhangzása pillanatától tudomása volt a szolgálatoknak, mutatja, hogy mennyire komolyan vették a Gerilla fedőnevű akciót: a beszélgetést vélhetően a helyszínen lehallgatták.

Végső soron a titkosszolgálati berkekből nyilvánosságra került dokumentumok azt a verziót támasztják alá, hogy

Gyurcsány Ferenc és tanácsadói beleszerelmesedtek a miniszterelnök hangjába és ezért hozták nyilvánosságra a beszédet.

Az önszivárogtatás egyik politikai célja az lett volna, hogy bedobjanak egy "gumicsontot": a beszédről és annak értelméről szóló viták háttérbe szorítják a költségvetési kérdéseket és a körvonalazódó brutális megszorításokat, amelynek eredményeképpen a lakossággal fizettették meg a dilettáns gyurcsányi gazdaságpolitika árát.

Jelenleg ez a leghitelesebb történet. Ez viszont azt jelenti, hogy Gurcsány ezt is elrontotta: a szöveg és a megszorítások nem egymás versenytársai lettek a médiában, hanem egymást erősítő tényezők, amelyek óriási felháborodáshoz vezettek.

Az őszödi beszéd legvalószínűbb útja tehát Welsz Tamásnál, a hangmérnöknél kezdődik, aki a feltételezések szerint Szilvásy György (közvetve Gyurcsány) utasítására juttatta el azt egy informatikushoz, Tóth Györgyhöz, aki Rózsa-Flores Eduardonak és Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat szerkesztőjének adta tovább. Rajtuk keresztül jutott el végül a Magyar Rádióhoz.

Szilvásy György tagad, azonban Rózsa-Flores Eduardo és Brády Zoltán elismerte szerepét a kiszivárogtatásban.