„A tévúton járó Európai Parlament - Orvosság az európai parlamentarizmus „beteg demokráciájára"

Az Európa jövőjéről szóló rendezvénysorozat lehetőséget nyújt az európaiak számára, hogy befolyásolják az Európia Unió irányát. Ennek keretein belül az emberek esélyt kapnak ötleteik online megosztására és megvitatására, valamint események előkészítésére az egész EU-ban. Ezek a későbbiekben a változás ötleteinek újabb forrásaként alkalmazhatóak. Kiváló példaként szolgál erre a kezdeményezésre a 2021. szeptember 23-án, a Nézőpont Intézet által megrendezett online konferencia, amelynek fő témája az Európai Parlament működése, annak esetleges reformjavaslatai voltak.

A rendezvényen Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója által bemutatásra került „A tévúton járó Európai Parlament - Orvosság az európai parlamentarizmus „beteg demokráciájára" című vitaindító elemzés, melyet Surján László, az Európai Parlament korábbi alelnökének helyzetelemzése követett.

A prezentált tanulmány arra a tényre igyekszik rávilágítani, hogy ugyan az Európai Parlament befolyása a létrejötte óta a módosító szerződéseknek köszönhetően folyamatosan intézményi jogosítványait és képviselői számát tekintve is növekedett, azonban ma már nem az Európai Unió demokratikus működését, hanem intézményes önérdekeit képviseli.

Az európai parlamenti választások másod-, de inkább harmadrendű választások maradtak ennyi idő elteltével is az országos és helyi választások mögött, a közvetlen választások hatására pedig új brüsszeli elit jött létre, aki nem a nemzetállamoknak, hanem a brüsszeli nyilvánosságnak akar megfelelni.

Így eltávolodott egymástól az európai politikus és az európai polgár. A „diagnózis" tehát adott, azzal pedig mindkét szakértő egyetértett, hogy erre valamiféle „orvosság" szükségeltetik.

Mráz Ágoston szerint „az európai parlamentarizmus erősítése a jelenlegi Európai Parlament átalakításával, és azon belül is a nemzetállami parlamentek szerepének növelésével oldható meg".
Röviden tehát „a legitimitását úgy növelnék ennek az Európai Parlamentnek, hogy közelebb kerülnének a nemzetállami gondolathoz, és nem csak a pártpolitikai logika érvényesülne".

Forrás: Anadolu Agency/Dursun Aydemir

Javaslatként felvetődött, hogy az Európa Tanács Tanácskozó Közgyűlése mintájára, ismét a nemzeti parlamentek kezébe kell adni az európai képviselők delegálásának jogát. Az európai politika és az európai polgár csak úgy találkozhat ismét, ha olyan választáson döntenek európai képviseletükről, amely a választók szemében is téttel bír, és ha olyan jelöltek képviselhetik érdekeiket Európában, akiket ismer és szükség esetén számonkérhet.

Surján László úgy vélekedett, hogy

a tagállamok súlyának növelése mindenképpen demokratikusabbá és nem nagyhatalmi üggyé tenné az egész európai működést

valamint hozzátette;

az Európai Parlament reformja elkerülhetetlen, de a Bizottságé is.

Ami a képviselők 1979-től történő közvetlen megválasztását illeti, így fogalmazott:

Innen visszalépni a delegálásra, nem hiszem, hogy keresztülvihető.

Elképzelése szerint célszerű lenne a nemzeti és európai választásokat egyidejűleg megtartani, ezzel a Tanács és a Parlament összetétele szinkronba kerülne.