Brüsszel szorongatni akarja Közép-Európát, de a hurok körülötte is feszül, ezért komolyan át kell gondolnia térségünkhöz való viszonyát - jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Sieci lengyel konzervatív hetilapnak adott, hétfőn megjelent interjúban.

Gulyás Gergely rámutatott, hogy az európai uniós szervek főként Lengyelországot és Magyarországot támadják, de az utóbbi időben Szlovéniát és Ausztriát is. 

 A brüsszeli tisztviselők problémája, hogy nem képesek tolerálni a másságot  - mondta el, hozzáfűzve, hogy ebben az értelemben Brüsszel ma "az illiberalizmus fővárosa". Gulyás szerint az Európai Bizottság "elméletileg a szerződések őre", a gyakorlatban viszont 

korábban nem tapasztalt mértéket ér el a beavatkozás Magyarország belügyeibe 

- mondta Gulyás Gergely, aki szerint Brüsszel nem veszi tudomásul, hogy "Európának ez a része más, mint a nyugati országok", és 

inkább kockáztatja az egész Európai Unió stabilitását, minthogy rugalmas legyen. 
A politikus úgy vélte, hogy a "még a legkisebb véleménykülönbséget sem elviselni képes" Brüsszel a "számunkra a Szovjetunió idejéből ismert elvet vallja, miszerint a jog a politika szolgálóleánya". 

 

Budapest, 2021. szeptember 3. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a felújított Lónyay-Hatvany Villa avatásán a budai Várban 2021. szeptember 3-ánForrás: MTI/Balogh Zoltán


A közép-európai tagállamoknak folyósított uniós forrásokról szólva Gulyás Gergely aláhúzta: ez nem adomány, az euróövezetben és az uniós piacon Németország annyit keres, hogy az uniós alapok ahhoz képest csekély összegűek. Korábban megnyitottuk piacainkat, bár tőke szempontjából nagyon gyengék voltunk, és a Nyugat ezt kihasználta 

- jelentette ki, idézve Günther Oettinger volt uniós biztost, aki megmondta, minden keletre küldött euróból 70 cent visszamegy nyugatra.

 

Az Európai Parlament sokszor a jogállamiság és a szuverenitás gyengítésére törekszik, ezáltal a tagállamokat hozza egyre nehezebb helyzetbeForrás: Felvidék.ma

A miniszter szerint nincs semmi alapja annak, "hogy az alapokat erkölcsi gesztusként kezeljék", történelmi kategóriákban nézve pedig "nem tartozunk igazán semmivel, éppen ellenkezőleg". 


A magyar gyermekvédelmi törvény témájában Gulyás egyetértett az interjút készítő Jacek Karnowski szerkesztő felvetésével, hogy ez a migrációs témánál is nagyobb haragot váltott ki Brüsszelben, mivel egy "igazi tabut" érint. 

Európában nagyon sok csoportot, kisebbséget védenek, egyetlen kivétellel: az évszázadok óta itt élő nemzetek kivételével 

- fűzte hozzá a miniszter.
Emellett Brüsszelt jelentősen befolyásolják az LMBT-témákat erőltető, "csak ezzel foglalkozó és ebből élő" civil szervezetek, amelyek a magánélet világába tartozó kérdésből próbálnak divatot teremteni. 

Mi viszont úgy gondoljuk, hogy a gyermekek védelme az állam feladata 

- húzta alá Gulyás Gergely. A miniszter szerint a gyermekvédelmi törvényen a rossz nyugati fogadtatás ellenére sem kell változtatni, és hozzátette: 

Az ilyen helyzetben nem hátra, hanem előre kell lépni, ezért az említett kérdésekben népszavazás lesz Magyarországon. 

A magyar családtámogatási politika folytatásáról Gulyás elmondta, hogy ezen a területen a legfontosabb tényezők a következetesség, a stabilitás és a kiszámíthatóság. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a Fidesz maradjon kormányon. 

Ennek eredményeként a kiterjedt családtámogatási rendszert a polgárok komolyan veszik, mint valami biztosat, amit nem fognak holnap visszavonni. Adókedvezményeket, pénzügyi támogatást és lakásvásárlási segítséget biztosítunk 

- szögezte le.