Közpénzen folytatnak genderpropagandát az MTA-hoz kapcsolódó folyóiratban

Drag queens Athena Kills (C) and Scalene Onixxx arrive to awaiting adults and children for Drag Queen Story Hour at Cellar Door Books in Riverside, California on June 22, 2019. - Athena and Scalene, their long blonde hair flowing down to their sequined leotards and rainbow dresses, are reading to around 15 children at a bookstore in Riverside. The scene would be unremarkable -- except that they are both drag queens. The reading workshop is part of "Drag Queen Story Hour," an initiative launched in 2015 by a handful of libraries and schools across the United States. (Photo by Frederic J. BROWN / AFP)

Miközben a genderkutatást hátráltató, ellenséges tudományos környezetet emleget a Magyar Tudományos Akadémia tagszervezete által közpénzen gründolt periodika egy pályázati felhívásban, ugyanott mindenféle kontroll nélkül, hosszan sorolják azokat az átpolitizált, LMBTQ-s propagandaanyagokat idéző szempontokat, amelyek alapján a gendertémában várják a tanulmányokat a kutatóktól. A felvetett ajánlások közt olyan zavaros pont is szerepel, hogy a „belső száműzetés" hogyan befolyásolja a kutatók genderrel vagy a társadalmi nemek kérdésével kapcsolatos tapasztalatait.

Annak, hogy továbbra is a baloldali elit tartja kézben a kulturális életet, sokatmondó indikátora, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatának egyik tagszervezete szélsőbaloldali aktivistacsoportokat idéző módon foglalkozik a gender-, vagy társadalmi nemek témakörével. Kérdéses, hogy tudományos szempontból értelmezhető-e egyáltalán az a pályázati felhívás, amely az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpontja (TK) által alapított és finanszírozott Intersections, European Journal of Society and Politics nevű periodika honlapján szerepel.

Fittyet hánynak a józan észre

A felhívásban arról szóló tanulmányokat várnak, hogy „száműzetésben" milyen a genderképzés helyzete. Ahogy számos országban, a magyar felsőoktatásban sem indulhatnak közpénzen genderszakok, mivel az ilyen képzésen végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki, de emellett a tudományos közösséget is erősen megosztja a társadalmi nemek témaköre, mivel sokan ideológiának, nem pedig tudományos diszciplínának tekintik azt.

Az MTA-hoz kötődő folyóirat pályázati felhívásában mégis arra sarkallják a kutatókat, hogy politikai szempontból közelítsék meg a témát.

Például olyan szempontokat ajánlanak, mint hogy a gendertanulmányok "hogyan váltak a politikai antigender kampányok célpontjává Európában és a világban", vagy hogy "a jelenlegi genderellenes politika milyen mértékben ösztönzi ki a gendertanulmányok újragondolását, például oly módon, hogy a hangsúly a kulturális gyakorlatokra helyeződjön az anyagi egyenlőtlenség és a különböző rezsimek vizsgálata helyett". Bár a laikus számára is pótcselekvésnek, illetve ideológiai állásfoglalásnak tűnnek ezek a megfogalmazások, néhány másik szempont teljesen egyértelművé teszi, hogy valóban erről van szó. Ugyanis az ajánlások között olyan szürreális pontok is szerepelnek, mint hogy "melyek a genderrel átitatott dimenziói a száműzetéslétnek, és a száműzetés hogyan hat a gender által is meghatározott identitásra, valamint a gyakorlati életre, az egyének és a csoportok szintjén".

„Hang nélküli" genderprókátorok

A hab a tortán az a kidolgozásra felkínált szempont, hogy "ellenséges tudományos rendszerekben és ilyen politikai környezetben a belső (!) száműzetés vagy „hangnélküliség" hogyan befolyásolja kutatók genderrel kapcsolatos kutatását, élettapasztalatait, valamint a szexualitását (!)". Tehát amellett, hogy "belső száműzetésre" is hivatkoznak, ami meglehetősen homályos, nem tisztázott kifejezés, a kutatók – szexualitással kapcsolatos – élettapasztalatait is bevonnák a kutatásba, ami megint csak egy teljesen szubjektív kategória, főként, ha olyan gumifogalom prizmáján keresztül vizsgálják, mint a genderelmélet.

Érdemes megjegyezni, hogy egyes genderteóriák több tucat "nemet" különböztetnek meg a férfi-nő distinkció helyett,

és a fősodrú LMBTQ-ideológia is egyre többféle szexuális orientációról beszél, mint magától értetődő dologról.

Illusztráció Forrás: AFP/Frederic J. Brown

Az LMBTQ-lobbival egyre szorosabban összefonódó különböző genderelméletek jellemzően nemcsak feltérképezik a "társadalmi nemek" szerepelosztásait, hanem lebontani, elmosni is igyekeznek a hagyományos különbségeket, mindenben teljes emancipációt követelve a nők és a különböző szexuális kisebbségek számára, például kvóták formájában.

A társadalmi nemeken túl a biológiai determináltságot is megkérdőjelezik, ami ahhoz vezet, hogy már az orvosi közösségben is terjednek az olyan szélsőséges nézetek, amelyek szerint például a néhány éves kisgyermekek esetében is engedélyezni kell a nemátalakítást, amennyiben a gyermek a leghalványabb jelét adja annak, hogy nincs kibékülve a nemével.

Politizáló szerkesztők

Lapunk írásban megkérdezte Boda Zsoltot, a folyóirat felelős kiadóját és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Közpolitika Osztályának főigazgatóját, hogy közérthetően hogyan fogalmazná meg a fentebb felsorolt kritériumokat és ajánlásokat, ám a cikk közléséig nem kaptunk választ.

Ahogyan arra a kérdésre sem, hogy mekkora a költsége egy folyóiratszám elkészítésének.

Az Intersections, European Journal of Society and Politics állandó szerkesztői között számos olyan kutató és egyetemi oktató található, aki a gendertémák mellett rendszeresen közöl olyan publikációkat, amelyek a migráció vagy a jogállamiság kérdésével kapcsolatban bírálják a kormányt. Például a Soros-egyetem külsős oktatójaként is tevékenykedő Bartha Attila "Amikor a populista vezetők kormányoznak: a populizmus konceptualizálása a politikacsinálásban" (When populist leaders govern: Conceptualising populism in policy making) címmel jegyez egy tanulmányt a tavalyi évből. Huszár Ákos, a TK Szociológiai Intézete tudományos munkatársának arról szóló fejtegetései pedig a baloldali média – például a 444.hu – számára is munícióul szolgáltak, hogy "a magyar társadalom egyre inkább egy zárt osztálytársadalom képét mutatja".

Körtvélyesi Zsolt, a TK Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Osztályának tudományos segédmunkatársa pedig arról értekezett, baloldali szempontból hogyan lehet igazolni a nemzetek feletti választ az alkotmányellenes kihívásra (How to Justify Supranational Responses to the Anti-constitutionalist Challenge? Applying Liberal Multiculturalism as a background Theory). A periodika szerkesztőbizottságában egyébként a Soros-egyetem hat oktatója szerepel.