Amennyiben Olaf Scholz, a vasárnapi német választásokon győztes szociáldemokraták kancellárjelöltje kormányt tud alakítani, könnyen lehet, hogy ismét előtérbe kerülnek a személyét érintő pénzügyi botrányok - írja a Magyar Nemzet.

Scholz egy újabb botrányáról van szó, és arról, hogyan tud kimászni a slamasztikából 

– írta néhány nappal a választások előtt a Bild című napilap, utalva arra, hogy a jelenlegi kormányban a pénzügyminiszteri posztot betöltő Scholzot múlt hétfőn a parlament pénzügyi bizottságában hallgatták meg. 

Az ügyészség ugyanis az igazságszolgáltatás akadályoztatásával vádolta meg a Scholz közvetlen felügyelete alá tartozó Financial Intelligence Unit (FIU) nevű, a pénzmosás elleni küzdelemért felelős hivatalt, továbbá azzal is, hogy számos gyanús nemzetközi pénzügyi tranzakcióról, például több millió eurós összegű, Afrikába irányuló kifizetésekről nem tájékoztatta a rendőrséget. 

A rendőrség szeptember 9-én házkutatást tartott a szociáldemokraták irányítása alatt álló pénzügyminisztériumban és igazságügyi minisztériumban. A FIU-t 2019-ben már megvádolták azzal, hogy információkat tartott vissza, amikor a frankfurti tőzsdén jegyzett, a DAX legértékesebb vállalatai között számon tartott Wirecard vállalatnál komoly pénzügyi szabálytalanságok gyanúja merült fel. A kezdetben szex- és szerencsejáték-weboldalak látogatóinak diszkrét digitális fizetést és kártyahasználatot kínáló, később neves nagybankokkal is együttműködő pénzügyi szolgáltatót 2008 óta többször érték pénzmosási vádak, de alapos gyanúja merült fel annak is, hogy a cég hekkereket bízott meg, hogy a tőzsdén ellene spekulálók informatikai rendszerébe betörjön. Szintén érték vádak könyvelési hiányosságokról, csalásokról. Tavaly júniusban fizetésképtelenséget jelentett, miután kiderült, hogy 2019-es könyveléséből hiányzik 1,9 milliárd euró. Az összeget elvileg Fülöp-szigeteki befektetésialap-kezelők forgatták, de valószínűleg sohasem létezett. Ennek nyilvánosságra kerülését követően a Wirecard gyakorlatilag azonnal csődöt jelentett. A cég három vezetőjét a német hatóságok letartóztatták. 

Többen feltették azt a kérdést, hogy a német kormány vajon mennyit tudott a Wirecard problémáiról, és ezekről mikor informálták őket. 

Annyi bizonyosnak tűnik, hogy Olaf Scholz már 2019 februárjában tisztában volt a potenciális piaci manipulációkkal és a pénzmosással, hiszen a német pénzügyi felügyelet (BaFin) tájékoztatta a minisztériumot arról: vizsgálatot indít a Wirecard könyvelési hiányosságaival kapcsolatban. Idén áprilisban Angela Merkel és Olaf Scholz mellett a kormány több tagját is meghallgatta az ügyben a Bundestag vizsgálóbizottsága. A politikai felelősség nagy része minden bizonnyal a pénzügyminisztériumot terheli, a vizsgálóbizottság CDU/CSU-tagjainak a dühe is Olaf Scholzra ömlött, felhánytorgatva ügyiratok visszatartását és a gyanúsan hanyag felügyeletet. 

Scholz nem tudja irányítása alatt tartani a tárcáját 

– bírálta korábban a pénzügyminisztert Florian Toncar, annak az ellenzéki liberális FDP-nek a politikusa, amellyel a szociáldemokraták most koalícióra léphetnek. Az SPD szerint a Wirecard-ügy és a mostani házkutatások is a CDU/CSU lejárató akciójának a része.