Régóta megfigyelhető, hogy a nemzetközi baloldali erők – a nyílt társadalom koncepcióját képviselő nem kormányzati szervezetekkel karöltve – politikai eszközként tekintetnek a klímavédelem ügyére. Stratégiájuk lényege, hogy a valódi, politikai haszonszerzésre irányuló szándékaik elrejtésével egy nemes célkitűzés mögé bújva igyekeznek megszólítani a túlnyomórészt fiatalabb korosztályokhoz tartozó választókat, akikben szavazóbázisuk lehetséges utánpótlását látják. Tekintettel arra, hogy az amerikai spekulánshoz, Soros Györgyhöz köthető NGO-hálózat jelentős szerepet játszik a környezetvédelem politikai szempontoknak történő alárendelésében, érdemes közelebbről megvizsgálni e szervezetek nemzetközi és hazai tevékenységét a témában - írja a Századvég elemzésében. 

I. Globális klímasztrájk és a radikális baloldali aktivizmus

Az elmúlt években több alkalommal is megrendezésre került a „Globális klímasztrájk", amely az ökológiai és klímaválság veszélyeire kívánta felhívni a figyelmet.

A 2021. szeptember 24-én – a járvány következtében történő 2 év kihagyás után - megtartott nemzetközi demonstráció a világ 92 országának több mint 1500 helyszíne (köztük Budapest) bevonásával zajlott le. Bár a budapesti esemény szervezői hangsúlyozták, hogy nem (párt)politikai rendezvényről van szó, mégis mind a megmozdulás előadói, mind annak aktivistái részéről az ellenzéki narratívába illeszkedő gondolatok hangozhattak el. Kritika érte többek között a Vadászati Világkiállítást, egyes - baloldal által tematizált - kormányzati beruházásokat, sőt a rendezvény lebonyolításában részt vevő Greenpeace egyenesen az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek vitáját és programját értékelte ki. 

Mindez nem meglepő, hiszen a tüntetéssorozat mögött álló aktivistacsoportok több szállal kötődnek a nemzetközi balliberális oldalhoz, képviselt célkitűzéseik pedig összhangban állnak a nyílt társadalom víziójával. A Globális klímasztrájkkal kapcsolatba hozható egyebek mellett

  • az Amnesty International (amely az abortuszpárti, illetve az LMBTQ- és transz életforma népszerűsítését célzó tevékenysége mellett összekapcsolja a klímaváltozás hatásait az emberi jogokkal),
  • a Color of Change csoport, melynek alapítói között feltűnik Van Jones, a liberális CNN műsorvezetője, Barack Obama egykori tanácsadója, továbbá
  • a People's Action liberális lobbicsoport, amely 2019 áprilisában csatlakozott ahhoz a nyílt levélhez, melynek aláírói elítélték a Trump-kabinet bevándorláspolitikáját.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a nemzetközi akciósorozat hátterében álló lobbiszervezetek (így többek között az Amnesty International, a Global Greengrants Fund, valamint az Avaaz)  2000 és 2019 között több mint 29,5 millió dollár támogatásban részesültek a Soros-féle Open Society Networktől. 

A negyedik globális klímasztrájk Budapesten 2019. november 29-én (illusztráció)Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Ez a hatalmas összeg ugyanakkor nem meglepő, ha abból indulunk ki, hogy a Soros György által „közkedvelt" Amnesty International 2018-ban mindösszesen egy projekt lebonyolításáért kapott 2 millió dollár (akkori árfolyamon számolva több mint fél milliárd forint) támogatást a Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

II. Soros klímaügyi bunkósbotja, az Avaaz mozgalom

A klímavédelem politikai eszközként történő felhasználásában, illetve a téma radikális baloldali szellemiségű átpolitizálásában kulcsszerepet tölt be az Avaaz. A mozgalom alapítói között találjuk

  • Eli Parisert, a Nyílt Társadalom Alapítványok Tanácsadó Testületének tagját, valamint
  • Thomas Perriellot, a Nyílt Társadalom Alapítványok ügyvezető igazgatóját, az Obama-kormány egykori külügyi megbízottját.
(Képünk illusztráció)Forrás: AFP/Ferenc Isza

A személyi összefonódások mellett fontos kiemelni, hogy Soros György alapítványa 2009-ben a Res Publicán keresztül 300 ezer dollár általános támogatást nyújtott az Avaaznak, míg további 300 ezer dollárt a klímaváltozással kapcsolatos munkájukhoz

Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a második Globális Klímasztrájkot az eseményt koordináló Avaaz 2019. május 24-ére, az európai parlamenti választások időszakára időzítette, nem titkolva ezzel az európai politikai viszonyok befolyásolását célzó szándékát. Érdekesség, hogy a szervezet a honlapján a jobboldali pártok előretörésének „veszélyére" hívta fel a figyelmet, továbbá a balliberális erők támogatására buzdított. 

Ennek tükrében kevésbé meglepő, hogy 2015-ben – a migrációs válság kirobbanásakor – az Avaaz egyik programigazgatója, Luis Morago a kontrollálatlan migrációt megfékezni kívánó államok, így Magyarország ellen emelt szót. 

III. Energiaklub a nyílt társadalom hálójában?

A Soros-hálózat szakmainak álcázott politikai manipulációs tevékenységének jelei hazánkban is fellelhetők. 2019-ben az Energiaklub részére a Nyílt Társadalom Alapítványok több mint 20,7 millió forintot nyújtott egy antinukleáris témájú „tényfeltáró cikksorozatra", melyet a szervezet a szintén Soros által támogatott Átlátszóval, illetve a G7-tel közösen készített el. Ezen túlmenően az amerikai spekuláns alapítványa további 263 ezer forintot adományozott az Energiaklubnak – többek között – helyi zöld szervezetek és közösségek támogatására, valamint workshopok rendezésére. Az Intézet 2020-as szakmai jelentésében pedig olyan név tűnik fel megbízóként, mint a szintén Soros Györgyhöz köthető Ökotárs Alapítvány.

(Képünk illusztráció)Fotó: Polyák Attila - Origo

Ezen nagyívű támogatások azonban nem előzmény nélküliek, az Open Society Foundations 2016-2018 között több mint 150.000 dollárral járult hozzá az Energiaklub hazai ténykedéséhez, mely körülbelül 40 millió forintnak megfelelő összeget jelent.

Az Energiaklub antinukleáris, radikális baloldali mozgalomszervező tevékenysége nemcsak a társadalmi rend megbontására irányuló Soros-szervezetek céljait, de külföldi üzleti érdekeket is szolgál. Az osztrák állam 2019-ben összesen 3,8 millió forinttal támogatta az NGO paksi bővítés akadályozására irányuló szervezési és jogi tevékenységét, melyet 2020-ban egy újabb, több mint 1 millió forintos támogatással toldott meg. 

A paksi atomerőműForrás: EDF

Az elmúlt évben Magyarország a külföldről beszerzett villamos energia majdnem felét Ausztriától vásárolta. Az új, olcsón termelő paksi blokkok megépülésével az osztrákok nem csupán piacot veszítenének, de Magyarország jelentős konkurenciát jelentene termelőiknek, így érdekük a beruházás akadályozása. Mivel Ausztriának nincs joga nyílt támadást indítani Paks ellen, az NGO-n keresztül monitorozza a bővítés lassításának, illetve ellehetetlenítésének potenciális lehetőségeit. Az eddigi fő jogi akció, amelyben az Energiaklub a Greenpeace Magyarországgal közösen megtámadta a bővítés – azóta több nemzetközi szervezet által jó gyakorlatnak minősített – környezetvédelmi engedélyét, megbukott

Összegezve kijelenthető, hogy az amerikai tőzsdespekulánshoz köthető NGO-hálózat valódi célja nem a bolygó megóvása a klímavédelem népszerű ügyének felkarolásával, hanem az európai – és benne a magyar – politikai, illetve gazdasági viszonyok befolyásolása. Ennek fényében feltételezhető, hogy a Soros György által finanszírozott NGO-k a klímavédelmet tekintik kulcsnak ahhoz, hogy a – főként fiatalabb – választókat a nyílt társadalom víziója mellé állíthassák, és ezáltal a politikai agendájuk olyan elemeit is hatékonyabban érvényesíthessék, melyek széleskörű társadalmi elfogadottsággal nem rendelkeznek (illegális migráció ösztönzése, nemzetállami keretek gyengítése, transzneműség jogi elismerése, drogliberalizáció). A 2022-es országgyűlési választásokhoz közeledve számítani kell tehát a Soros-szervezetek ez irányú manipulációs kísérleteire is.