A környezetvédelemnek és a gazdasági versenyképességnek összhangban kell állnia a zöld célok megvalósításakor - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában, az Oroszországi Energiahét elnevezésű rendezvény csütörtöki panelbeszélgetésén, amelyet a hagyományos energetika jövőjéről tartottak.

Emlékeztetett rá, hogy az uniós tagállamok közül

Magyarország ratifikálta elsőként a párizsi klímaegyezményt, és azon kevés ország közé tartozik, amely a GPD-jét a károsanyag-kibocsátás csökkentésével párhuzamosan tudta növelni.

Úgy gondoljuk, hogy a zöld cél megvalósításának racionálisan, a józan ész alapján kell történnie, vagyis úgy, hogy a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés, a versenyképesség kéz a kézben haladjon. Ha nem így történik, akkor felborul a kettő között egyensúly, és a zöld ügy kommunikációs léggömbbé alakul

- mondta a tárcavezető. Kifogásolta, hogy a zöld célok megvalósításának terén valóságos versengés alakult ki, amelynek részvevői, főleg a zöld pártok, az irreális egymásra licitálásra épülő kommunikációval ártanak a környezetvédelem ügyének. Az eszmecserének az európai energiaválsággal foglalkozó részében Szijjártó Péter az okok között nevezte meg, hogy az EU-ban összekeveredett az ideológia és az energiaügy.

Hibának nevezte a nukleáris erőművek bezárását, az Oroszországgal való együttműködés elutasítását, a gázellenességet és a rövid távú gondolkodást, amely az európai gáztárolók alacsony feltöltöttségéhez vezetett.

Hangsúlyozta, hogy

Magyarország közép-európai országként érdekelt a kelet-nyugati együttműködésben, mert a kelet-nyugati szembenállásnak mindig kárvallottja volt. Elmondta azt is, hogy a magyar kormány olyan rendszert működtet, amely megvédi az egyéni fogyasztókat a gázpiac kilengéseitől. A magyar energiabiztonságot szavatoló tényezők között említette meg az új, 10+5 éves orosz-magyar gázszállítási szerződés megkötését és a paksi atomerőmű bővítését is.

A fórumon Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes egyebek között arról beszélt, hogy az energetikai válság is azt bizonyítja, hogy a megújuló energiákra való áttérés a sokak által reméltnél hosszabb folyamat lesz, amelyben az energia-egyensúly alapját továbbra is a szénhidrogének jelentik majd. Rámutatott, hogy a gázszektorban az OPEC+-tól eltérően nem létezik a piac kilengéseit szabályozó együttműködés. Novak szerint nem igazolódott be az a politikai okokból meghozott döntés, amely a gáztőzsde működtetésével akarta felváltani a hosszú távú szállítási szerződéseket. Hangot adott meggyőződésének, hogy

komolyabban kell prognosztizálni a gázpiaci kereslet-kínálat alakulását, és a gazdasági döntéseket a politika helyett a szakemberekre kell bízni.

A panelbeszélgetésben részt vett Szergej Kudrjasov, a külföldi szénhidrogén-feltárásokat végző orosz Zarubezsnyefty vállalat vezérigazgatója, valamint videokapcsolat révén bekapcsolódott Pham Min Chinh vietnami miniszterelnök és Han Cseng kínai miniszterelnök-helyettes is.