Ahogy megírtuk, lemondott az NMHH elnöke, az Állami Számvevőszék alelnöke lesz. Karas Monika a hatóság vezetése alatt két lényeges ügyben is kiállt a jogszerűség mellett - emlékeztet a Magyar Nemzet.

Emlékezetes volt az a rádiós frekvenciapályázat, amelyben az NMHH a Klubrádió kérelmét a 2021. február 14-én lejáró rádiós jogosultságának meghosszabbítására a Budapest FM 92,9 MHz-re visszautasította. Az NMHH a döntését akkor azzal indokolta, hogy a Klubrádió két alkalommal is hiányos adatszolgáltatást küldött a hatóságnak.

Ezt követően a Klubrádió a bírósághoz fordult, a keresetét a Fővárosi Törvényszék még februárban elutasította, egyben a Klubrádiót kötelezte 200 ezer forint perköltség és további 38 ezer forint illeték megfizetésére.

Szeptember 28-ai ítéletében pedig a Kúria utasította el teljes egészében Klubrádió fenti ügyben tett fellebbezését. Indokolásában hangsúlyozta, hogy a Médiatanács minden téren jogszerűen, a médiatörvény előírásainak megfelelve hozta meg a döntését.

A Kúria azt is megállapította, hogy a feltárt hibák esetében nem volt mérlegelési jogköre a Médiatanácsnak, ugyanis azok a törvény előírása alapján egyértelműen érvénytelenséget eredményeztek. Mindezek alapján a Médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani.

Ezalatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ügy miatt, amelyre reagálva Karas Monika levélben kereste meg Roberto Violát, a tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatokért felelős főigazgatót. Mint a jogi érvek mellett írta:

Meggyőződésem, hogy egy jogszabályokkal, az egyenlő elbánás elvével ellentétes eljárás lefolytatása a Bizottságnak sem állhat érdekében, mivel az nem felelne meg a mindannyiunknak fontos jogállamisági kritériumoknak.

Hasonló pereskedésbe torkollt az 5G-s frekvenciapályázat is, de szintén az NMHH javára döntött végül a Kúria 2021. február 5-én.

Az NMHH 2019 nyarán indította el az 5G-s frekvenciasávok használati jogosultságainak értékesítési eljárását, amelyre négy mobilszolgáltató jelentkezett, az alaki vizsgálat után pedig a hatóság nem vette árverési nyilvántartásba a DIGI holland anyavállalatát. Az ügy egészen a Kúriáig ment, amely végül az ítéletével megerősítette, hogy a NMHH jogszerűen járt el, amikor kizárta a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. anyacégét.

A Kúria a szóbeli ítélethirdetésen kifejtette, hogy az anyacég a jelentkezésével a hatóságot meg akarta téveszteni, és részvétele sértette volna az árverési eljárás tisztaságát. A Kúria álláspontja szerint is egyértelmű, hogy a DIGI Kft. azért nem jelentkezett közvetlenül a frekvenciaaukcióra, mert észlelte, hogy vele szemben kizáró ok állna fenn, és ezért az anyavállalat tette ezt meg helyette. A Kúria egyetértett azzal is, hogy a hatóság megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a cég valódi célja nem a frekvenciahasználati jogok saját hasznosítása volt, hanem az esetlegesen elnyert jogok átadása a DIGI Kft.-nek.

Ezen felül a bíróság megállapította, hogy jogszerű, objektív és diszkriminációmentes volt az a részvételi feltétel, mely szerint az eljárásban csak olyan cég vehet részt, amellyel szemben nem állapítottak meg versenyjogi jogsértést az árverési eljárás megindítása előtti 24 hónapban.

Mindezek alapján elmondható, hogy Karas Monika vezetése alatt a Médiahatóság működése teljes mértékben jogszerű volt,

még ha sokfelől is érték – mint később bebizonyosodott, alaptalan – támadások.