A –100 és +100 közötti skálán értelmezett konjunktúraindex értéke mind a lakosságnál, mind a vállalatoknál tovább emelkedett: a lakosságnál –2,9-ről –1,5-re, míg a vállalatoknál –3,0-ról –0,2-re. Ezzel mindkét index megközelítette a koronavírus megjelenése előtti értékét. Amennyiben a magyar gazdaság dinamikus növekedése folytatódni tud, akkor a két konjunktúraindex tovább emelkedhet, ehhez azonban több tényező együttállására is szükség van: az infláció csökkenése mellett az ipart és az építőipart érintő alapanyaghiány, a vállalati szektort érintő energiaársokk, valamint a szállítási nehézségek mérséklődésére - írja elemzésében a Századvég.

A lakossági konjunktúraindex három alindexe javult, egy alindexe pedig romlott októberben. Az infláció megítélése az előző havi, –30,8-re történő javulás után visszakorrigált augusztusi értéke környékére, és így –36,3 pontot tett ki, azaz a négy alindex közül továbbra is ennek a megítélése a legkedvezőtlenebb. 

Forrás: Századvég

A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatás megítélése, amely az előző hónaphoz képest tovább javult, +6,5-ről +9,2-re. Kisebb mértékű javulás tapasztalható az anyagi helyzet és a gazdasági környezet megítélésében is: az előbbinél –5,1-ről –4,3-re, míg utóbbinál –3,7-ről –1,4-re.

Forrás: Századvég

Az előző hónapok növekedése után csökkent a heti 45 óránál többet dolgozók aránya. Míg szeptemberben a munkavállalók 38,0 százaléka nyilatkozott úgy, hogy heti 45 óránál többet dolgozik, addig ez az arány októberre 31,7 százalékra mérséklődött. Ezzel szemben a heti 30 és 45 óra közötti időt munkával töltők aránya 53,7 százalékról 59,1 százalékra emelkedett. A részmunkaidősök aránya alig változott, 9,0 százalékot tett ki.

Csökkent ebben a hónapban azok aránya, akik a következő egy évben nagyobb vásárlást (például autó-, lakásvásárlás vagy lakásfelújítás) terveznek, az előző havi 27,7 százalékról 23,0 százalékra.

Forrás: Századvég

A vállalati felmérésben 3 alindex értéke javult, míg egy esetében romlás történt. Kismértékű romlás az iparági környezet esetében következett be, +15,3 pontról +14,7 pontra, ennek ellenére továbbra is ezen alindex értéke a legkedvezőbb. A legnagyobb javulás a gazdasági környezet megítélésében ment végbe, a mutató értéke az előző havi –5,0 pontról +2,4-re emelkedett, azaz a megítélés összességében pozitívvá vált. Erre legutóbb 2020 januárjában volt példa. A termelési környezet megítélése kismértékben, –5,3-ről –3,9-re emelkedett. Ezzel szemben az üzleti környezetnél nagyobb javulás látható, –3,5-ről +0,5-re, vagyis itt is többségbe kerültek a pozitív válaszok.

Forrás: Századvég

Az egyes kérdések közül a legnagyobb mértékű és önmagában is jelentős javulás az előző 1 év gazdasági helyzetének megítélésében következett be. A szeptemberi 22,1 százalék után a megkérdezettek 14,2 százaléka mondta, hogy a gazdasági helyzet jelentősen, míg 31,3 százalék után 23,9 százaléka, hogy kismértékben romlott az elmúlt egy évben. Amíg szeptemberben a válaszadók 18,0 százaléka állította, hogy nem tapasztalt változást, addig októberben 17,2 százalékuk nyilatkozott így. Ennek eredményeként 17,9 százalékról 27,9 százalékra nőtt azok aránya, akik kismértékben, míg 6,0 százalékról 13,9 százalékra azoké, akik jelentősen javulónak értékelték a gazdasági helyzetet az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A második legnagyobb arányú – szintén pozitív irányú – változás az ország versenyképességének elmúlt 1 évre vonatkozó megítélésében történt. Amíg szeptemberben 12,1 százalék ítélte a versenyképességet jelentősen, 22,3 százalék pedig kismértékben romlónak, addig ez a két arány októberben 9,5, illetve 18,5 százalékra csökkent. Emellett 30,5 százalékról 26,7 százalékra mérséklődött azok aránya, akik az ország versenyképességének változatlanságát tapasztalták. Ellenben a versenyképességet kismértékben javulónak a szeptemberi 22,0 százalék után októberben 28,9 százalék ítélte, míg jelentősen javulónak 6,1 százalék helyett 12,0 százalék.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd"
A konjunktúraindexről
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezenfelül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.