A repülőtér visszavásárlása nemzetgazdasági érdek

Budapest, 2020. március 10. Járatinformációs tábla a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér A terminálján 2020. március 10-én. A koronavírus miatt a Wizz Air és a Ryanair is szünetelteti olaszországi járatait, a Wizz Air az izraeli járatokat is felfüggesztette. MTI/Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
Tavaly ősszel röppent fel a hír, hogy magyarországi piaci befektetői körök szándékoznak többségi tulajdont szerezni a Liszt Ferenc Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-ben.Az elképzelésnek az adott különös aktualitást, hogy évek óta tartó töretlen sikerek után, ami elsősorban az utasforgalom dinamikus növekedésében öltött testet, a koronavírus-válság a légiforgalmi ágazatot különösen súlyosan érintette. A 2020. év egészét tekintve a reptér utasforgalma több mint 75 százalékkal, de volt olyan hónap, az április, amikor több mint 99 százalékkal esett vissza. A 2019-es 30 milliárd forint adózott eredmény után a 2020-as évet közel 40 milliárd forint veszteséggel zárta, amit egyedül a rekordméretű cargo forgalom volt képes részben mérsékelni. Spekulációk szerint a veszteségessé vált létesítménytől a tulajdonosok, akik korábban nem mutattak érdeklődést a repülőtér értékesítése iránt, a korábbinál alacsonyabb áron is megváltak volna. Akkor az ügyletből nem lett semmi.
Vágólapra másolva!

A BA részvényeinek 75 százalékát és ezzel együtt a repülőtér üzemeltetési és vagyonkezelési jogát is 75 évre a Gyurcsány Ferenc vezette kormány értékesítette 2005 decemberében. A vevő a londoni Heathrow repülőteret is üzemeltető BAA Internacional Lcd., az eladási ár 464,5 milliárd forint volt. Időközben a repülőteret üzemeltető cégek több körben is változtak, annak jelenleg három külföldi tulajdonosa van. A legnagyobb (55,44 százalék), a német AviAlliance repülőtér-üzemeltető társaság, egy kanadai nyugdíjalap tulajdonában van, rajta kívül egy másik kanadai nyugdíjalap és egy szingapúri befektetési társaság birtokolja a társaság részvényeit.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A Fidesz a kezdetektől fogva bírálta és elhibázott lépésnek minősítette a repülőtér stratégiai irányításának állami körből való kiengedését. Ráadásul az pont egy olyan történelminek is mondható időpontban valósult meg,

amikor köszönhetően az úgynevezett „fapados forradalomnak", a repülőtér rendkívüli növekedési potenciálra tett szert, ez által az állam egy monopolhelyzetben lévő „aranytojást tojó tyúktól" vált meg.

A 2010-ben hatalomra került új kormány azt tapasztalta, hogy a külföldi tulajdonosoknak nem áll szándékában a magyar állam részére értékesíteni a stratégiai irányításhoz szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot biztosító tulajdonrészt.

Ennek következtében, arra hivatkozva, hogy „a jelenlegi állami részesedés már nem biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében", a még állami tulajdonban lévő 25 százaléknyi részvényt 2011-ben értékesítette. Az értékesítésétől függetlenül a kormányzat következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy Magyarország egyetlen jelentős, az ország „világra nyíló kapujaként" működő repülőterének ismételten többségi magyar állami tulajdonba kellene kerülnie. Hangsúlyozta, hogy

csak ezen keresztül látja biztosíthatónak, hogy annak hosszú távú fejlesztése, összhangba hozása egyéb nemzeti fejlesztési stratégiákkal, a közérdeket, és ne csupán a külföldi tulajdonosok profitérdekeit szolgálja.

A repülőtér privatizációs szerződésében vállalt fejlesztések megvalósításának lassúsága és több esetben azok elmaradása jelentős mértékben nehezítette meg a BA és a kormányzat közötti bizalmi légkör kialakulását. Palkovics László ITM-miniszter, aki kormánybiztosként felel a repülőtér visszavásárlásának előkészítéséért, egy idén nyári interjúban azt mondta:

Mindenki tapasztalja, aki gyakran jár arra, gondoljunk akár arra a kis épületre a kifutópálya mellett, ahova esőben, fagyban, nyári melegben ki kell állni, várakozni a repülőgépre, a kifutópálya föltört betonja, a csempék, amelyeket nem cseréltek ki 15 éve, a nem takarított WC-k, a repülőtér előtt álló taxishiénák; mindez egy nagyon méltatlan összképet fest.

Az összhang hiánya elsősorban azokra a fejlesztésekre volt hatással, amelyeknek éppen ahhoz kellett volna hozzájárulniuk, hogy a Magyarországra érkező turistákat, üzletembereket, egyéb látogatókat egy, az utasok igényeire fókuszáló, könnyen és kulturáltan megközelíthető, az ország dinamikus fejlődését korrekt módon tükröző repülőtéri környezet fogadja. Erre a legeklatánsabb példa a repülőtér és a belváros közötti kötött pályás közlekedési kapcsolat megteremtésének elmaradása.

A kormány álláspontja szerint a régóta asztalon lévő tervek megvalósításának akadályozója éppen a repülőtér, amely bérleti díjat kíván felszámolni a területén áthaladó vasútvonalért, és amelynek nem áll érdekében az évtizedek óta fennálló, harmadik világbeli városok repülőtereire emlékeztető megközelíthetőségi kapcsolatokon változtatni.

A BA a vádakat rendre visszautasította, azonban egy másik sokat bírált kérdésben, a fapados társaságokkal utazókat kiszolgáló „bádogterminál" ügyében kénytelen volt lépni, és 6 év után azt felszámolni. Szakértői vélemények szerint, a világjárvány kitörését megelőzően, 2019-ben a Liszt Ferenc Repülőtér évi 16 milliós utasforgalommal a meglévő kapacitásainak a határára érkezett, ennek felszámolása csak a mennyiség mellett a minőségre is megfelelő hangsúlyt helyező komplex stratégia megvalósításán keresztül képzelhető el.

Orbán Viktor miniszterelnök a napokban jelentette ki, hogy küszöbön áll a repülőtér visszavásárlása, és az még az idei évben meg is fog valósulni.

A mostani konstrukcióban az államra központi szerep hárul, és a repülőtér többségi tulajdonosává kíván válni, azonban olyan helyzet is kialakulhat, hogy hazai piaci befektetők érdeklődésének hiányában a repülőtér egyedüli tulajdonosa lesz.

Ha körülnézünk a számunkra legtöbb téren összehasonlítási alapként és gyakran versenytársként is szolgáló kelet-közép-európai régióban, azt láthatjuk, hogy az országok szempontjából kiemelt jelentőségű fővárosi repülőterek működtetését az adott állam tulajdonában lévő társaságok végzik. Ez a helyzet a varsói Chopin, a prágai Václav Havel, vagy a pozsonyi repülőtéren is. A térség legjelentősebb repülőterét, a bécsit üzemeltető Flughafen Wien AG részvényeinek többsége osztrák tulajdonban (tartomány, Bécs városa, munkavállalói alapítvány) van, amin keresztül szintén biztosítható a közérdek érvényesülése.

A kormány visszavásárlási szándéka szervesen illeszkedik abba a patrióta gazdaságpolitikai gondolkodásba, amelynek megfelelően a nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági szempontból stratégiainak számító ágazatok és kritikus infrastruktúra esetében törekedni kell a hazai (állami, magán) tulajdon növelésére.

Hasonló folyamatok már lezajlottak a pénzügyi és energetikai szektorokban, és várhatóak az infokommunikációs ágazatban is, de ebbe a körbe tartozik a földgáztározó-kapacitások, illetve közműhálózatok visszavásárlása is. Itt az ideje, hogy a privatizáció során elkövetett stratégiai hibák kijavításra kerüljenek, és létrejöjjenek a 21. századi Magyarországhoz méltó repülőtér fejlesztési feltételei. Annak alapjait, hogy ide eljutottunk és ezzel tervezhetünk, az elmúlt évek kiemelkedő gazdasági teljesítménye, és ennek nyomán az ország javuló finanszírozási képessége teremtették meg.

Szerző: Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza,
történész