Az Európát érintő migrációs válság kezdete, tehát 2015 nyara óta a közéleti diskurzusokban kitüntetett helyet foglal el az illegális bevándorlás jelensége. Az USA kivonulása Afganisztánból 2021-ben újra vezető témává emelte a kérdést. A magyar kormány álláspontja a bevándorlás vonatkozásában közismert. A választások közeledtével fontos szempont azonban az is, hogy a magát korábban keresztény, „konzervatív" politikusként értelmező, ugyanakkor a 2022-es országgyűlési választásokon a baloldali pártok miniszterelnök-jelöltjeként induló Márki-Zay Péter milyen álláspontot képvisel ebben a kérdésben. A Századvég elemzése.

A baloldal régóta elkötelezett a nyílt társadalom eszméje mellett

A nyílt társadalom ideológiájában – melyhez több tekintetben is igazodni igyekeznek a hazai balliberális politikai erők – kulcsszerepet tölt be a bevándorlás ösztönzése. Az amerikai üzletember, Soros György 2015 szeptemberében, a Project Syndicate portálon megjelent írásában rögzítette, hogy az Európai Uniónak a közeljövőben legalább évi egymillió migráns befogadására kell berendezkednie, a terheket pedig „igazságosan” kell elosztani a tagállamok között. Soros meglátása szerint az Európai Uniónak a bevándorlókat az első két évben fejenként 15 ezer euróval kellene támogatnia, illetve biztonságos útvonalakat is biztosítania kellene számukra. Azt, hogy milyen gyakorlati következményei lehetnek a nyílt társadalom víziójával szimpatizáló, bevándorláspárti politikusok hatalomra kerülésének, Joe Biden elnöksége, illetve az Egyesült Államok déli határain kibontakozó migrációs válsághelyzet példája mutatja. Biden egyebek mellett hatályon kívül helyezte Donald Trump „Maradj Mexikóban” nevű intézkedését (amely előírta, hogy a migránsoknak Mexikóban kell várakozniuk kérelmük elbírálásáig), leállította a határfal építését, továbbá úgy döntött, hogy a kísérő nélküli kiskorú bevándorlókat nem küldik vissza a határról. Ezen felül Joe Biden 2021 májusában 15 ezerről 62 500-ra növelte az USA által befogadható migránsok létszámának felső határát, majd szeptemberben bejelentette, hogy a plafont tovább emelné 125 ezer főre.

A magyar kormány válasza a jelentkező migrációs kihívásokra a V4-országok által javasolt „rugalmas szolidaritás” jegyében a határvédelem megerősítése, a fizikai és jogi határzár létesítése, illetve a – migránsok tagállamok közötti kötelező szétosztását célzó – „európai megoldásnak” hívott brüsszeli kvótaterv elutasítása volt.  Ezzel szemben a hazai baloldali pártok – a nyílt társadalom víziójának jegyében, követve a nemzetközi progresszív politika mintáját – bevándorláspárti álláspontra helyezkedtek, és éles kritikával illették a nemzeti kormány intézkedéseit.

Márki-Zay és Gyurcsány a migráció korlátozása helyett a befogadást és a bevándorlók integrációját hangsúlyozza

A bevándorláspárti hangok hazai szószólójának évek óta a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc tekinthető. A volt miniszterelnök a magyar-szerb határon felépült – és a tömeges migráció megfékezésében jelentős szerepet játszó – határzárat 2015-ben „embertelennek” és „szimbolikusan is elfogadhatatlannak” nevezte, majd az illegális migránsok kapcsán arra szólította fel a kormányt, hogy „nyissa meg a határokat, engedje őket”, mivel „hogyha egyszer elindul a tömeg, nincs az a jog, ami megállítja őket”. Emlékezetes továbbá, hogy a Gyurcsány-párt 2015 szeptemberében aláírásgyűjtésbe kezdett a brüsszeli kvótarendszer támogatása mellett.

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester migrációs nézetei szervesen illeszkednek a nyílt társadalom megvalósításáért küzdő, progresszív baloldal koncepciójába. Bár, a Brüsszelben ma uralkodó, óvatos politikai álláspontokhoz hasonlóan, október 23-ai ünnepi beszédében ő is kijelentette, hogy „megmaradna a kerítés”, bevándorlással kapcsolatos elképzelései a „befogadó Európa” multikulturális víziójához igazodnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a határzár lebontását – érzékelve, hogy ez a lépés komoly ellenkezést váltana ki a lakosság körében – már a brüsszeli politikai elit sem követeli nyíltan. Ugyan Brüsszel és a baloldali pártok álláspontja és célrendszere nem változott az illegális migráció kérdésében, stratégiai okokból – a korábbiakhoz képest – megpróbálják azt levenni a nyilvános viták napirendjéről. Ennek jele, hogy Karácsony Gergely a német Die Zeitnak elmondta„a menedékkérők emberi jogait biztosítani morális kötelességünk, és a programunk része, de nem fogjuk rányomtatni a választási plakátjainkra”.

Márki-Zay 2018-ban a bevándorlással összefüggésben kifejtette, hogy „nekünk az a fontos, hogy egy befogadó, szeretetteljes társadalom legyünk, ahol ezek az emberek magyarrá válnak legkésőbb egy-két generáció múlva”, továbbá a DK-s Kálmán Olga által a hódmezővásárhelyi városvezetőről írt könyvben Márki-Zay Péter leszögezte, hogy „a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció”, valamint, hogy „összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére”.

Márki-Zay több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a multietnikus, multikulturális berendezkedésű bevándorló állam, Kanada példáját tartja követendőnek a migrációs politika vonatkozásában. A baloldal kormányfő-jelöltje úgy véli, hogy Kanada az integrációban „sokkal jobb teljesítményt” nyújt„pillanatok alatt lehet, egy-két generáció alatt integrálni az oda bevándorlókat”, illetve nézete szerint  „egy kanadai típusú szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak”.

A hódmezővásárhelyi polgármester a bevándorlás kérdésében tehát klasszikus baloldali, progresszív nézeteket vall, amelyek egy az egyben rímelnek Soros György nyílt társadalom koncepciójára és jól illeszkednek a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali koalíció politikájába.