Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A vidéki területek, de még inkább a vidéki élettér felértékelődése nem egy spontán kialakult folyamat, hanem a 21. század globálisan értelmezhető társadalmi változásaira felelő válaszreakció. Így nem az a kérdés, hogy ez a trend fennmarad-e, hanem az, hogy hogyan és milyen intenzitással megy végbe.
Úgy tűnik, kellett egy világjárvány ahhoz, hogy láthatóvá tegye ezt a folyamatot. Hogy mind többen felfedezzük és felvállaljuk azokat az értékeket, amelyet a vidék képvisel. Ami még ennél is fontosabb, úgy tűnik, hogy ebben sokan magukra is találtak.
Ha a jelenlegi folyamatokat nézzük, melyre a Covid19 nyilván komoly befolyással bírt, úgy azt látjuk, hogy
elindult egy kifelé áramlás, a főváros és más nagyvárosok irányából az egyes vidéki térségek irányába. Ez természetesen nemcsak azt jelenti, hogy sokan költöztek Budapestről más régióba az elmúlt években, hanem azt is, hogy másodlagos otthon vagy szabadidő eltöltése szempontjából is sokkal értékesebbek a vidéki térségek a lakosság szemében, mint korábban.
A vidéki életforma, úgy tűnik, nem olyan távoli a modern embertől, mint azt előzetesen gondoltuk. Ez még akkor is igaz, ha ennek az életformának már jóval kevesebb köze van a hagyományos értelemben vett vidéki élethez. A technológia rohamos fejlődése, a virtuális és fizikai távolságok egyre könnyebbé váló áthidalhatósága, az anyagi és kulturális fogyasztási szokások kiegyenlítődése egyre erőteljesebben bontja le a vidéki élettel szemben korábban hosszú ideig élt ellenérzéseket.
Méréseink rávilágítanak arra, hogy
ma többen költöznének városból falura, mint fordítva. Emellett a vidék pozitívabb megítélése mérhető, mint korábban gondoltuk. Ez az attitűdváltozás is jól szemlélteti, hogy újraértelmezhetőek a korábbi negatív trendek, és növelhető a lakosságmegtartó erő vidéken.
De nyilván akkor járunk el helyesen, ha nemcsak nyomon követjük és hagyjuk megtörténni a vidék felértékelődéséből adódó fejlődést, hanem ha – tanulva a múlt hibáiból, értelmezve a folyamatokat, az azokat kiváltó körülményeket – a szükséges mértékben beavatkozunk. Mégpedig azért, hogy ez az átalakulás egy hosszú távon fenntartható, a magyar vidék természeti, gazdasági, kulturális erőforrásait megőrző módon menjen végbe.
Ez erős kormányzati szándékot és tekintélyes mértékű erőforrásokat kíván, ezenfelül még óvatos, komplex megközelítést, amit csak egy szélesre tárt szakmai diskurzus biztosíthat.
Hol áll ma a vidék, hová tart és hova szeretnénk, hogy jusson? Olyan kérdések ezek, melyek nagy része szociológiai és közgazdasági értelemben mérhető és elemezhető. Az ország térségi folyamatainak számokkal alátámasztott jobb megismerése a központi kormányzat stratégiaalkotási folyamataihoz is érdemben tud hozzájárulni. Az elmúlt évtizedek negatív tendenciáit figyelembe véve ez ad jövőképet a rurális térnek, a vidéki Magyarország újraszerveződésének. Hangsúlyozandó azonban, hogy
a vidék fejlesztése nem oldható meg az erőforrások mechanikus átcsoportosításával a városi területek rovására. Sem gazdasági, sem társadalmi értelemben nem versenytársai egymásnak.
A Századvég értelmezésében a vidékpolitika nem állítja szembe a vidéki térségeket a nagyvárosi-fővárosi térségekkel. Éppen ellenkezőleg: egységes országfejlesztésről, -építésről beszélünk, messzemenőkig figyelembe véve ugyanakkor az egyes térségek sajátosságait, erősségeit.
Olyan helyi, regionális és országos szinergiák megtalálása a célunk, melyek elősegíthetik egy-egy térség gazdasági és társadalmi fejlődését, így végső soron a magyar emberek jobb boldogulását.
Ezekben a folyamatokban megvan a helye Budapestnek, a nagyvárosoknak és a rurális térségeknek egyaránt. A Századvég küldetésének tekinti, hogy a rendelkezésére álló egyedülálló szakmai-tudományos erőforrásait, a térségi folyamatok elemzésére, értelmezésére, bővebb megismerésére fordítsa, melynek egyik nyitó eseménye a Vidék Konferencia 2021.
Szerző: Schultz Gábor, Agrár- és Vidékfejlesztési Szekció, üzletágvezető, Századvég
