Áder János: Kevés a konkrét vállalás a Glasgow-i klímacsúcson

A Szépművészeti Múzeum kiállításával nyílik meg a teljes körűen felújított és kibővített komáromi Csillagerőd. A Liget Budapest Projekt keretében megvalósult beruházással egy új, több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ jött létre, ahol a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének többszáz jeles darabja hét évtized után talált végre méltó otthonra.

Kevés volt a konkrét vállalás, inkább csak ünnepélyes deklarációk hangzottak el Glasgow-ban - így értékelte a skóciai nagyvárosban zajló ENSZ klímakonferenciát Áder János köztársasági elnök szerdán reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Áder János felidézte: a 6 évvel ezelőtti párizsi klímaegyezmény önkéntes volt, ahhoz a Föld valamennyi állama csatlakozott. Abban egyeztek meg, hogy 5 év múlva újra áttekintik, mit teljesítettek a vállalásokból, például, hogy miként alakult a szén-dioxid-kibocsátás. (A Covid járvány miatt csúszott 2021-re a következő konferencia.) A részes államok vállalták, hogy energiatermelésüket és -felhasználásukat úgy alakítják át, hogy a globális hőmérséklet-növekedés legfeljebb 2 fok legyen. De már Párizsban világos volt, hogy még a minimális cél elérése sem reális, nemhogy a vágyott 1,5 fok - mondta az államfő.

Áder János szerint

egyre többet beszélünk a 1,5 fokos célról, miközben egyre távolodunk még a 2 foktól is.

Ha ez így folytatódik, akár 2,7 százalékos is lehet a globális hőmérséklet-emelkedés.

Az is kedvezőtlen előjel volt, hogy a glasgow-i konferencia előtt, Rómában a legfejlettebb - s többnyire egyben a legnagyobb károsanyag-kibocsátó - országok, a G20-ak találkozóján sem történt jelentős előrelépés - értékelt az államfő, hozzátéve: Glasgow-ban pedig már ott sem volt a nagy kibocsátó országok közül Kína, Brazília, Oroszország és Törökország. Igaz, Kína a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen váratlanul bejelentette, hogy 2060-ra klímasemleges lesz. Ez egy jelentős vállalás - jegyezte meg.

Áder János azt mondta, sokan azt várták, hogy Glasgow-ban megállapodás születik a fosszilis energia termelésére és felhasználására fordított sok száz milliárd dolláros állami támogatások fokozatos csökkentéséről vagy arról, hogy nem épülnek újabb szénerőművek, vagy, hogy végre teljesül az a több mint egy évtizeddel ezelőtti vállalás, amely szerint a fejlett országok évi százmilliárd dollárt adnak össze a fejlődő országoknak a klímacélok teljesülése érdekében. Ebből eddig mintegy 80 milliárd jött össze, az EU 27 tagállama mindenesetre befizette a rá eső részt - jelezte.

Áder János a konferencia pozitívumai közé sorolta,

hogy az indiai miniszterelnök vállalta, országa 2070-re klímasemleges lesz és 2030-ra áramtermelésük fele megújuló energiából fog származni.

Továbbá az is előrelépésnek tekinthető, hogy létrejött egy koalíció az erdők megvédése érdekében: mintegy 100 ország vállalta, hogy 2030-ra beszünteti az erődirtást, és növeli erdőterületeit - hívta fel a figyelmet.

Áder János, köztársasági elnök Fotó: Polyák Attila - Origo

Közölte, Magyarországnak azonban semmi oka a szégyenkezésre.

Az országok többségével ellentétben konkrét vállalásokat tett konkrét határidőkkel, így például törvényben rögzítette, hogy 2050-ig klímasemleges lesz.

De Magyarország nem most kezdte a zöldítést.

Miután 100 éve Trianonban elvesztette erdőinek több mint 90 százalékát, politikai kurzusoktól függetlenül folyamatosan növelte erdeit, s jelenleg 22 százaléknál tart

- fűzte hozzá az államfő.

Az államfő a november végén kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóról szólva elmondta, hogy a fenntarthatóság, a klíma- és a vízválság témakörében zajló tudományos tanácskozás mellett a visegrádi országok részvételével vállalati expó is lesz, ahol számos részproblémában kínálnak majd jó megoldásokat.