A rendszerváltás előtti évtizedek egyik legkegyetlenebb bűnözője volt Soós Lajos. Öt embert gyilkolt meg társaival brutálisan, ebből négyet tudtak rábizonyítani. Amikor a rendőrök elkapták, vallomásában érzelemmentesen, sőt, nevetgélve mondta el, hogyan gyilkolta meg áldozatait, hogyan vágta el a nyakukat, vagy miként verte őket agyon. Sem megbánást, sem érzelmet nem lehetett látni az arcán. Azt mondta a bírósági tárgyalásán, hogy az emberek úgyis  meghalnak, nem túlzottan lényeges, hogy ő néhány évvel megrövidítette áldozatainak életét. A gyilkosságokat vagyonszerzés miatt követte el. Az utolsó áldozata egy rendőr volt. Őt azért ölte meg 1979 júliusában, hogy elvegye a fegyverét, és nagyobb bűncselekményt, akár bankrablást követhessen el vele. Soós Lajost 1980. október 1-én akasztották fel a budapesti Kozma utcai börtönben, bűntársával együtt. 

Soós gyerekkora és bűnözővé válása

Soós Lajos 1943. szeptember 18-án született Tiszaörsön. Négy éves volt, mikor Budapestre költöztek.
Ha nagyobbat ütöttek nekem, akkor én rúgtam is, szóval nem voltam sportszerű – jellemezte gyerekkorát elfogása után Soós. Kerülte az iskolát, de a János vitézt nagyon szerette – ezt is elmondta. Iskola helyett egy fővárosi piacon csavargott, főként lopott - lényegében piti bűnöző volt.

Összesen öt osztályt végzett el, és 17 éves korában már börtönbe került lopás miatt.
Elmondása szerint a csavargáson kívül semmi nem érdekelte, de anyja unszolására mégis kitanulta a gépkocsivezetői szakmát.
Azután egészen 36 éves koráig összesen tíz évet töltött különböző fegyházakban és börtönökben - főleg lopások, betörések miatt. Csak később, amikor az utolsó gyilkosság után elfogták, akkor derült ki, hogy már huszonöt éves korában embert ölt. Legalábbis, amit rá lehetett bizonyítani.Bizonyos vallomások szerint ugyanis már korábban gyilkolt.

Budapest, 1980. szeptember 10. A Legfelsőbb Bíróság szeptember 10-én végzéssel határozott Soós Lajos és társai bűnügyében, és helyben hagyta az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság ítéletét. Soós Lajos és György József halálbüntetést kapott, Németh Istvánt életfogytig tartó, Varga Lászlót tizenöt évi szabadságvesztésre ítélték. A képen: Soós Lajos az ítélethirdetésen. MTI Fotó: Tormai AndorForrás: MTI/Tormai Andor

1963 júliusában Soós  egy István nevű munkatársával betört egy lakásba, és különböző kisebb értékű tárgyakat, valamint kevés pénzt lopott. Ekkor még be sem töltötte a huszadik életévét.
A lopás után Soós találkozott barátjával, Varga Lászlóval, aki azt mondta, hogy ezt az István nevű kollégát meg kell gyilkolni, ugyanis - Varga szerint - érzelmileg labilis, és bármikor feladhatja magát a rendőrségen, vallomást tehet - akár fel is dobhatja bűntársát, Soóst.  Az István nevű férfit a Duna egyik kihalt szakaszára csalták, ahol belökték a folyóba. Megvárták, míg elmerül, és elmentek. István egy-két perc alatt eltűnt a víz alatt, ugyanis nem tudott úszni.Ezt a gyilkosságot nem tudták Soósra bizonyítani. A későbbi nyomozás során ugyan kiderült, hogy Soós Lajosnak volt egy István nevű munkatársa, aki 1963 júliusának végén, augusztusának elején eltűnt. Soha többé senki sem látta. Azt is tudták, hogy augusztus 17-én egy ismeretlen holttestet fogtak ki a Dunából. A boncolás kiderítette, hogy körülbelül két hete lehetett a vízben. A rendőrség azonban sem akkor, sem később nem tudta azonosítani az áldozatot, így soha nem derült ki, hogy a kifogott holttest valóban az István nevű munkatárs volt-e.

Az első bizonyított gyilkosság - a pénzügyőr halála

Soós Lajos 1968-ban szabadult a váci fegyházból barátjával, Varga Lászlóval együtt. Nem törte meg egyiküket sem a börtönbüntetés.

Váci Fegyház és Börtön - 1985Forrás: fortepan.hu - Urbán Tamás

Már a szabadulásuk után néhány  héttel azon gondolkodtak, hogy valami nagyobb rablást, betörést kellene elkövetniük, hogy pénzhez jussanak. Abban mindketten egyet értettek, hogy a nagyobb balhéhoz fegyver kell. Pisztolyt vagy puskát viszont nem volt könnyű szerezni azokban az időkben. Varga Lászlónak eszébe jutott, hogy van egy pénzügyőr ismerőse, P. Károly. Neki biztos van fegyvere - gondolták a bűnözők.
Május 15-én elmentek P. Károly lakása elé és megvárták a munkából hazaérő pénzügyőrt. Varga régi, jó ismerősként üdvözölte, és bemutatta neki Soóst, majd meghívták egy közeli kocsmába iszogatni. Amikor P. Károly már ittas állapotban volt, hárman felmentek a lakására, ahol megkérték a pénzügyőrt, hogy mutassa meg a fegyverét. P. elővette a szekrényből a pisztolyát. Aztán vissza is tette azt. De Soósék már tudták, hogy hol tartja a szolgálati fegyvert a pénzügyőr. Ezután elcsalták az egyre jobban lerészegedő férfit Soós Lajos vecsési lakásába, ahol tovább itatták. Ott P. Károly elaludt. Ekkor Soós Lajos visszament a lakásba, és ellopta a fegyvert, valamint egy Tesla típusú magnetofont is.
Bűntársával, Vargával arról beszélgettek, hogy ha a pénzügyőr kijózanodik és hazatér, észreveszi, hogy eltűnt a fegyvere, és biztosan rájön majd, hogy ők lopták el. Nem tétováztak sokáig, eldöntötték, hogy P. Károlyt megölik. Soós kiment a kertbe, egy kisbaltát hozott be, és gondolkodás nélkül fejbe vágta az alvó pénzügyőrt. A testet kivonszolták a kertbe, ahol Soós egy késsel levágta a férfi fejét. Soós Lajos a saját udvarán ásott egy gödröt, a testet és a levágott fejet beletette, és eltemette. Nem sokkal később a sírgödör fölé Soós egy melléképületet - egy szerszámos bódét - épített.A pisztolyt végül mégsem használták semmilyen bűncselekményhez, mert megijedt a bűnöző páros. Csak a Tesla magnót adták el valakinek. Ezért kellett meghalnia a pénzügyőrnek. A Tesla magnó áráért.
A pénzügyőrt kereste a rendőrség, de Varga és Soós elkezdték terjeszteni, hogy a pénzügyőr disszidált. A hetvenes évek elején hivatalosan halottá nyilvánították.

A második gyilkosság: az özvegyasszony halála

Soóst még mindig a pénz hajtotta: mindenáron rabolni akart, hogy vagyonhoz juthasson. 1972 októberében egy György József nevű barátjával beszélgetett, akit a sopronkőhidai börtönben ismert meg.

Sopronkőhidai Fegyház és Börtön - 1985Forrás: fortepan.hu - Urbán Tamás

A beszélgetésbe bekapcsolódott Soós felesége is, aki azt tanácsolta, hogy menjenek el az édesanyjához, és rabolják ki őt, amikor az asszony nincs otthon. A két férfi elment az asszony törökbálinti lakásához, de a nő nem ment el otthonról. Így nem tudtak betörni hozzá. Azt viszont megtudták, amíg várakoztak, hogy a ház egy másik lakásában egy 65 éves özvegyasszony lakott. Eldöntötték: hozzá törnek be, és nem számít, hogy otthon van-e az özvegy, vagy sem. Október 31-én visszamentek a házhoz, az asszonyt Soós kicsalta, a nő kinyitotta az ajtót, ekkor a két férfi megtámadta. Soós fojtogatta, György József pedig egy piszkavassal ütötte a nő fejét, amíg az el nem ájult. Soós ezután ráült az özvegy testére, és egy késsel felvágta a nő ereit a csuklóján. Az asszony lakásán mindössze 530 forintot találtak, és egy rádiót vittek el.

A harmadik gyilkosság: az újszülött gyerekét ünneplő apa halála

Soós Lajos 1979-ben az István kórházban dolgozott gépkocsivezetőként, ami meglehetősen érdekes, hiszen többszörösen büntetett előéletű volt már akkor. Itt ismerkedett meg a szintén sofőr N. Istvánnal. Ezekben a hetekben vele követtek el különböző kisebb bűncselekményeket: többnyire kocsikat törtek fel.
Június 23-án együtt mentek a vecsési Halásztanyába, ahol B. Lajos a harmadik gyereke születését ünnepelte. Jókedvű volt, sokan gyűltek össze, hogy együtt örüljenek az újszülött érkezésének. Soós észrevette, hogy a férfi ötszázassal fizet - úgy gondolta, hogy sok pénz lehet nála. N. Istvánnal elhatározták, hogy kirabolják a férfit, aki akkorra már meglehetősen kapatos volt. Mivel B. Lajosnak elment az utolsó busza, Soósék felajánlották, hogy hazaviszik Üllőre autóval. A férfi beült a kocsiba, az autó elindult, és út közben Soós már fuvardíjat követelt, de a férfi persze nem adott pénzt, és azt mondta: inkább kiszáll az autóból. Soós verni kezdte, elvette a karóráját, és a pénzét - összesen 300 forintot. Aztán később N. István - aki a kocsit vezette - félreállt, Soós nyakon szúrta a férfit,  N. István is előkapta a saját kését, és kétszer mellbe szúrta. A testet egy közeli bokorba rejtették. Később visszatértek, mert rájöttek, hogy ott hamar megtalálhatják a holttestet, így azt egy közeli csatorna partfalában temették el.

A negyedik gyilkosság: a rendőr halála

Soós továbbra is egy komolyabb bűncselekményen - bankrabláson - törte a fejét. Fegyvert akart szerezni mindenáron.
N. Istvánnal - bűntársával - beszélt erről. N. István lelkes volt – őrzött intézményt, akár bankot kell rabolni -, ugyanis azt tervezte, hogy ha sok pénzt szereznek, új autót vesz magának. Megállapodtak, hogy úgy tudnak fegyvert szerezni, ha rendőrt ölnek.
Tervezgették a gyilkosságot, amelybe bevonták korábbi bűntársukat, György Józsefet is. Kitalálták, hogy a Ferihegy melletti őrhelyen, az 5. számú bódéban szolgálatot teljesítő rendőrtől szereznek majd fegyvert.
Július 9-én - alig két héttel az előző gyilkosság után - éjjel egy órakor értek a bódé közelébe. Várakoztak, majd hajnali két órakor a bódé elé hajtottak Soós autójával, egy bordó színű Polski Fiattal. A három férfi kiszállt a kocsiból, és káromkodni, szitkozódni kezdtek. Azt játszották el, hogy a kocsi elromlott. A szolgálatban lévő rendőr - Gyulai Károly főtörzsőrmester - meghallotta a hangos szitkozódást. Kiment hozzájuk, a segítségükre sietett. Zseblámpát is vitt, hogy megvizsgálják a kocsit, mi romolhatott el benne. Soós ekkor egy Wartburg féltengellyel fejbe vágta a rendőrt, elvette a fegyverét, és a kocsi csomagtartójába emelte az ájult testet. N. István az őrbódéhoz ment, és a rendőr gépfegyverét kereste. Állítólag idegességében nem találta, és anélkül tért vissza a többiekhez.
Ezután a három férfi elhajtott a helyszínről. Már jó ideje mentek, amikor a csomagtartóból fájdalmas, halk nyöszörgés hallatszott. Leállították a kocsit az út mentén, Soós felnyitotta a csomagtartót és újra többször fejbe verte a főtörzsőrmestert. A Hajcsár út mentén álltak meg újra, hogy elrejtsék valahová a testet. A  rendőr még mindig élt. Soós dühbe gurult, és teljes erőből ütötte a féltengellyel az áldozatot, majd elővette a kését, és elvágta a rendőr nyakát. N. István egy sekély gödröt ásott a közeli kukoricásban, oda temették el. A féltengelyt nem messze onnan eldobták. A pisztolyt Soós egy budapesti orvosi rendelő női mosdójába rejtette el.

Úgyis mindenki meghal, mit számít, ha egy gyilkos megrövidíti az áldozata életét?

A rendőr eltűnése után addig soha nem látott erővel indult el a nyomozás. Több ezer rendőr, munkásőr, katona szinte méterről  méterre vizsgálta át a rendőr eltűnésének helyszínét és 30-40 kilométeres körzetét. Helikoptereket is bevetettek. Házról házra jártak a rendőrök, mindenkit megkérdeztek, látott, hallott-e valamit.
Két nappal később meg is találták a meggyilkolt főtörzsőrmestert - arccal lefelé elásva, fején ütésektől, nyakán vágásból származó nyomokkal. A helyszínen előkerült egy olajos-véres rongydarab, valamint egy Wartburgból származó féltengely. A meggyilkolt rendőr ruházatán bordó festéknyomokat találtak, így elrendelték, hogy minden bordó autót át kell vizsgálni. 14 ezer autót állítottak meg az ország útjain - elsősorban Wartburgot és Skodát. Aztán megállították Soós bordó Polski Fiatját is, amelyet Tatabánya mellett a bűnöző egyik rokona vezetett.A kocsi azonnal gyanússá vált a rendőröknek - különösen azért, mert kiderült, hogy az autó tulajdonosa, Soós Lajos 1979. július 17-én bizonyítottan járt abban az orvosi rendelőben, ahol addigra már meg is találták a pisztolyt.
Ráadásul akkor már tudták a rendőrök, hogy Vecséshez közel egy taxiból kiszállt egy kissé kapatos férfi, és azt mondta: ő pontosan tudja, hogy Soós Lajos ölte meg a rendőrt. Soós ugyanis korábban megkérte, hogy szerezzen neki egy vadászpuskát az oroszoktól – vagyis mindenképpen fegyvert akart szerezni.
Ez volt az első ügy Magyarországon, amikor a nyomozás többezernyi információját számítógépen rögzítették.Taktikai okokból először a bűntársakat - György Józsefet, Varga Lászlót és N. Istvánt - fogták el a rendőrök 1979. október 3-án. Először ők törtek meg - ők vallották be a gyilkosságokat. Ekkor derültek ki ugyanis a rendőrgyilkosság előtti rémtettek is.Soós Lajost 1979. október 8-án vették őrizetbe.

Soós először színjátékot játszott: el akarta hitetni a rendőrökkel, hogy elmebeteg. Grimaszolt, dadogott, és néha rángatózott is a kihallgatás során. Az elmeorvos-szakértők azonban megállapították, hogy nem hogy nem gyengeelméjű, hanem alacsony iskolázottsága ellenére magas a szellemi szintje. Amikor ezt közölték vele, Soós megváltozott. Színpadiasan beszélt a tetteiről, nevetgélt, ahogyan elmondta, hogy kit miért és hogyan ölt meg. Azt mondta, hogy mivel úgyis meghal mindenki, semmit sem számít, ha egy gyilkos megrövidíti áldozata életét néhány évvel.

Budapest, 1980. szeptember 10. A Legfelsőbb Bíróság szeptember 10-én végzéssel határozott Soós Lajos és társai bűnügyében, és helyben hagyta az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság ítéletét. Soós Lajos és György József halálbüntetést kapott, Németh Istvánt életfogytig tartó, Varga Lászlót tizenöt évi szabadságvesztésre ítélték. A képen: Soós Lajos és György József az ítélethirdetésen. MTI Fotó: Tormai AndorForrás: MTI/Tormai Andor

A nyomozónak azt is elmondta, hogy a sok apró betörés során rájött, hogy nagy pénz ott van, ahol komolyan őrzik, ezért akart mindenáron fegyverhez jutni. „Magamról talán annyit, hogy bandita vagyok." - ennyit mondott az egyik kihallgatásán.
A bíróság Soós Lajost és György Józsefet halálra ítélte. Őket 1980. október 1-én a Kozma utcai börtönben felakasztották. Soós még az akasztófa alatt pálinkát kért az őröktől, de nem kapott.
Varga Lászlót tizenöt év börtönre ítélték.
N. István életfogytig tartó szabadságvesztést kapott - ugyanis még nem volt 20 éves, nem ítélhették halálra. De mivel az 1980-as években a Büntető Törvénykönyv nem ismerte a tényleges életfogytig tartó büntetést, N. István 2000-ben feltételesen szabadult.

Újabb bűncselekmények gyanúja

N. István tehát szabadult, pedig az ügyész 1980 tavaszán azt állította róla, hogy valójában egy mindenre elszánt, vakmerő bűnöző, akinek „vállalkozó szellemétől" még Soósék is olykor visszariadtak.
N. István ügyvédje egy alkalommal megkérdezte Soóst még 1979-ben: miért mondja, hogy N. István, az akkor 19 éves fiatal hatással volt rá, amikor a bűncselekményeket elkövették. Soós ránézett az ügyvédre, és azt mondta: "Mit tudja azt maga! Nem látta őt ölni."Az igazságügyi orvosszakértő pedig más alkalommal megkérdezte N. Istvántól, hogy mi a szánalom, mire N. azt felelte: "A szánalom az, amikor valaki elszánja magát valamire."N. Istvánt a szabadulása után több újságíró is megkereste. Azt nyilatkozta, hogy megváltozott, megtért, Istenhívő lett.
Szabadulása után Győr közelében segédkántorként helyezkedett el. Onnan elküldték. Később édességet árult Budapesten a Városligetben, majd több alkalmi munkája is volt, de mindenhonnan kirúgták. Aztán Heves megyében megismerkedett egy fiatalasszonnyal, akivel összeköltözött. A Heves Megyei Főügyészség 2019 őszén vádat emelt N. István ellen, mert szexuális erőszakot követett el az élettársával közös kiskorú fiuk, illetve az asszony korábbi kapcsolatából származó, velük élő, ugyancsak kiskorú lány ellen. A vádirat szerint N. István a bűncselekményeket két éven keresztül követte el a lakás mögötti romos épületben.
2020 júniusában pedig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt ügyeket felderítő főosztályának vezetője, Petőfi Attila bejelentette: N. Istvánt gyanúsítják a 2008. augusztusi budapesti hajléktalangyilkossággal is, amikor az áldozatot felgyújtották. N. István a cellatársainak árulta el, hogy ő volt a gyilkos, ő gyújtotta fel a hajléktalan férfit.

 

Forrás:
Origo: https://www.origo.hu/itthon/20180223-rendorgyilkossagok-az-elmult-60-evbol-napjainkig-rendorok-akik-eletukkel-fizettek-hogy-elkapjak-a.html
Origo: https://www.origo.hu/itthon/20180921-n-istvan-2000ben-szabadult-azota-allt-mar-birosag-elott-most-megint-oda-kerulhet.html
https://egyperceskrimi.blog.hu/2016/01/31/a_gonosz_arcai_soos_lajos_es_tarsai
Bors https://www.borsonline.hu/aktualis/senki-sem-latogatja-soos-lajos-a-kivegzett-rendorgyilkos-sirjat/171378
https://index.hu/belfold/leporolt_aktak/2021/06/04/a-soos-per-rendorgyilkosok-a-vadlottak-padjan/
Wikipedia