Kilencen haltak meg a herendi vasútállomáson 1969. január 31-én, amikor reggel nyolc óra előtt néhány perccel az egyik vágányon álló, katonákat szállító szerelvénybe beleütközött egy utasokat szállító gyorsvonat. A gyorsvonat utasai közül nem halt meg senki, öt ember súlyosan, 17-en könnyebben sérültek. A katonai vonaton viszont nyolc katona és a vonat vezetője meghalt, 28 katona súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, 16-an könnyebben sérültek. A Veszprém Megyei Kórházban napokig műtötték a rengeteg sérültet, egyetemisták is jelentkeztek a kórházba, hogy segítenek. A balesetet hibás váltóállítás okozta, amelyet a gyorsvonat vezetője körülbelül hatvan méterre a váltótól már észrevett, de hiába fékezett, nem tudott lassítani, és 70 km/h sebességgel rohant az álló katonai szerelvénybe. A váltóőrt 8, a társát 3 év letöltendő börtönre ítélték. 2016-ban emléktáblát helyeztek a herendi vasútállomás épületére, hogy így emlékezzenek a balesetben meghalt katonákra. 

A herendi vasútállomáson 1969. január 31-én reggel egy katonákat szállító vonat várakozott. A város vasútállomása felé közeledett a szombathelyi gyorsvonat - tele utasokkal. Az állomás előtt néhány tíz méterrel gyorsvonat vezetője észrevette, hogy rosszul áll a váltó - vagyis, ugyanazon a sínpáron halad a gyorsvonat, mint ahol a katonai vonat áll. Azonnal fékezni kezdett, de nem tudott megállni - hetven km/h-s sebességgel rohant bele a várakozó szerelvénybe. Az ütközés során nyolc katona és a várakozó vonat vezetője azonnal meghalt, huszonnyolcan súlyosan, életveszélyesen, tizenhatan könnyebben sérültek meg. A gyorsvonaton utazók közül öten súlyosan, tizenheten könnyebben sérültek meg.

Herend, 1969. január 31. Érdeklődők nézik az összeroncsolódott vasúti kocsikat, mozdonyokat a herendi vasútállomáson, ahol előzőleg a szombathelyi gyorsvonat helytelen váltóállítás következtében belerohant az állomáson indulásra váró katonai szerelvénybeForrás: MTI/Kovács Sándor

A veol.hu a tragédia ötvenedik évfordulóján megnézte, miként számolt be 1969-ben a balesetről a megyei napilap.
Az újságírók 1969-ben a baleset után néhány perccel már a helyszínen voltak. Egyiküknek sikerült a gyorsvonat vezetőjével beszélnie, aki azt mondta: a herendi vasútállomás bejáratánál vette észre, hogy nem jól áll a váltó, és azonnal fékezni kezdett, de nem tudta megállítani a vonatot. A kilenc halottat a katonai vonat mozdonya alatt találták meg. A gyorsvonat eleje nem sérült nagyon, de az utána következő gyerekkocsi belefúródott a mozdonyba az ütközés során. Több kisgyerek is megsebesült, akiket kórházba kellett vinni. Az ütközés ereje akkora volt, hogy a gyorsvonat hatodik kocsija is kisiklott.
Nemcsak a megyei lap, hanem szinte az összes újság beszámolt a balesetről.
A Dunántúli napló február elsejei számában "Vonatösszeütközés a herendi állomáson - kilenc halott, hatvanhét sebesült"- címmel írt egy rövid tudósítást a tragédiáról. A cikkben - ahogy akkoriban ez szokás volt - név és rangjelzés szerint közölték, kik haltak meg. Aztán azt is írták, hogy a szerencsétlenség körülményeit a Belügyminisztérium szervei a MÁV szakértőivel közösen vizsgálják.
A Népújság a Honvédelmi Minisztérium közleményét is lehozta, amely így szólt:
"Pénteken reggel 7 óra 50 perckor a herendi vasútállomáson a szombathelyi gyorsvonat helytelen váltóállítás következtében belerohant az állomáson indulásra váró katonai szerelvénybe. Kilenc ember életét vesztette. 19 óra 30 perckor pontosított adataink szerint további négyen életveszélyesen, 28-an súlyosan, és 27-en könnyebben sérültek meg. A veszprémi megyei kórház a szerencsétlenség hírének vétele után minden intézkedést megtett az érkező sebesültek fogadására, majd a beérkező sérülteket gyors és szakszerű kezelésben részesítették. A szükséges intézkedések megtételére a baleset színhelyére érkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. A súlyos, de szállítható sérültek közül 27 főt 18 óráig katonai helikoptereken a budapesti Központi Katonai Kórház baleseti osztályára szállítottak."
A Veszprém megyei napilap korabeli lapszáma február elsején azt írta: A mentés perceken belül megkezdődött, a mentők több kocsival érkeztek a helyszínre. Akik kisebb sérüléseket szenvedtek, azokat az állomás épületében látták el a mentőorvosok.Azokért az utasokért, akik nem sérültek meg, a MÁVAUT autóbuszai jöttek és a veszprémi vasútállomásra vitték az embereket. A cikk még megemlíti, hogy aznap a veszprémiek nagy tömege vette körül a megyei kórházat, ahol az orvosok megfeszített munkával küzdöttek a sérültek megmentésért.

Herend, 1969. január 31. Kisiklott, összeroncsolódott vasúti kocsik a herendi vasútállomáson, ahol előzőleg a szombathelyi gyorsvonat helytelen váltóállítás következtében belerohant az állomáson indulásra váró katonai szerelvénybeForrás: MTI/Kovács Sándor

Emberfeletti összefogás a sérültek megmentéséért

A Veszprémi Naplóban néhány nappal a baleset után újabb cikk jelent meg, amelyben arról írtak, hogyan küzdöttek az orvosok és az ápolók a sérültek életéért. A tragédia hírére az éjszakai ügyeletesek nem mentek haza reggel, a nappalosok pedig hamarabb mentek dolgozni, de még a szabadságon lévők is hívás nélkül jöttek. Ekkoriban két lift működött a kórházban, amelyek annyira túlterheltek voltak ezekben a napokban, hogy két villanyszerelő beköltözött a liftházba, és vizes ruhákkal hűtötték a felmelegedő fékpofákat. A liftek ugyanis egyetlen pillanatra sem állhattak meg. A két villanyszerelőn életek múltak.
Olyan sok volt a sérült, hogy az orvosok, ápolók megszakítás nélkül dolgoztak, de hamarosan érkezett a segítség: ötven egyetemista jelentkezett, hogy szívesen segítenek, nemcsak a balesetben sérültek, hanem a többi beteg ápolásában.A lapnak nyilatkozó orvosok szerint 1950 óta nem láttak ilyen nagy, megfeszített és szomorú munkát abban a kórházban. A két nagyműtő és a négy kötöző folyamatosan tele volt, osztályozni kellett, hogy kit kell azonnal műteni vagy előnyben részesíteni. Nehéz döntés volt ez, hiszen egyetlen hiba éltekbe kerülhetett. Közben folyamatosan próbálták kiüríteni a kórtermeket, akit csak lehetett hazaküldtek. Több gyógyulófélben lévő beteg pedig önként felajánlotta ágyát a sérültek elhelyezésére.
Mindezek mellett persze a telefonközpontosoknak is rengeteg dolguk volt: folyamatosan csöngtek a telefonok, és a hozzátartozók érdeklődtek szerettük állapotáról. Egyszerre három telefonközpontos dolgozott, ők állították össze a sebesültek névsorát, folyamatosan érdeklődtek hogylétükről, és tájékoztatták a rokonokat.
A megyében élők is összefogtak a baleset hírére - írta a megyei napilap. A szerencsétlenség napján ugyanis 271 embert jelentkezett véradásra, abban reménykedve, hogy ezzel segítenek a sérülteken.
A szovjet katonai egység nagy befogadóképességű helikoptert ajánlott fel, azzal szállítottak néhány sérült katonát a budapesti kórházba.

Herendi vasútállomásForrás: vasutallomasok.hu/fotó: Sándor Antal

Ítélet és megemlékezés

A Dunántúli Napló február másodikai számában azt írta:  "Az illetékes belügyi szervek, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakemberei vizsgálatának eddigi megállapítása szerint a balesetért B. Gyula váltókezelő a felelős, akit előzetes letartóztatásba helyeztek."A megyei napilap hónapokkal később az ítéletet is megírta. Eszerint a bíróság a szolgálatban lévő egyik váltóőrt nyolc, társát három évi letöltendő szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen. A Veszprém Megyei Bíróság által megállapított büntetési tételeket a Legfelsőbb Bíróság 1969. október 28-án kelt ítéletében helybenhagyta.2016-ban emléktábla került a herendi vasútállomásra, hogy ne csak a harctéren, hanem a balesetben elhunyt katonákra is emlékezzenek.

forrás:
Veol.hu: https://www.veol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/a-magyar-vasuttortenelem-egyik-legsulyosabb-tragediaja-tortent-herenden-2675977/
Dunántúli Napló: https://library.hungaricana.hu/en/view/DunantuliNaplo_1969_02/?pg=4&layout=s
Népújság:  https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1969_02/?pg=0&layout=s
Wikipedia