Gyurcsány államtitkára, Bajnai bizalmasa, Karácsony Gergely ügyvédje és főtanácsadója. Univerzális szereplő a Városháza-ügyek felvételein legújabban felbukkant jogász, a Soros-szervezetek világában is otthonosan mozgó baloldali főszervező, Tordai Csaba. Feltűnő, hogy az egykor az SZDSZ-ben jelentős szerepet játszó fővárosi háttérember valahogy mindig a vidékieket becsmérlő értelmiségiek társaságába kerül. A Mediaworks Hírcentrum összeállítása.

„A Tiszta Választásokért Alapítványnak az a célja, hogy elősegítse a magyar választások tisztaságát. A demokrácia alapja az, hogy az emberek dönthetnek a város vagy falu, az ország és Európa sorsáról" – ennél a nemrég, nyilvánvalóan a 2022-es baloldali választási építkezés részeként létrehozott szervezetnél kurátor Tordai Csaba.

Tordai CsabaForrás: Kontra

A láthatóan vidékcentrikusnak szánt építkezés hitelességét jócskán gyengíti, hogy jogászként feltűnik a korábban a Momentumban szerepelt Mécs János is. Mécs a következő idézetéről vált a közéletben ismertté: Istenkém, hogy rühellem a vidékieket, pedig nem kellene szegényeket, mert liberális vagyok meg minden, szóval melegek, cigányok, hajléktalanok, meg egyébként mindenki okés, na de a vidékieket nem tudom megszokni. 

Tordai az Alapítvány honlapján szereplő rövid életrajza szerint: „2005-től az Alkotmányjogi Főosztály vezetőjeként dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, ennek során egyebek között egyik előkészítője volt az egyenlő bánásmódról szóló törvénynek, az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek, valamint részt vett a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának intézményét megteremtő törvény előkészítésében. 2007-től a Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára, majd 2008 és 2010 között jogi és közigazgatási államtitkára volt.  2010 óta ügyvédként tevékenykedik. Több sikeres alkotmányjogi panaszt és strasbourgi beadványt készített elő, alkotmányjogi tárgykörben számos publikációja jelent meg." Ebből a leírásból azonban számos fontos részlet kimaradt, nézzük ezeket is!

Bár Tordai a pannonhalmi bencés gimnáziumban végzett, már egyetemista éveiben a liberális közeg felé fordult. A Fundamentum nevű, SZDSZ-közeli jogi lapnak dolgozott, de 2000-ben (február 18.) például a Népszava közölte egy egyetemi hallgatóként jegyzett politikai elemzését. Már ebben is a „jobbszél felé tekintő" Orbán Viktorról írt. 2000 áprilisában pedig csatlakozott egy liberális aláírásgyűjtéshez, amely Orbán Viktort a szélsőségesektől való elhatárolódásra szólította fel. Nem csoda, hogy aztán hamarosan Demszky Gábor munkatársa lett, sőt, az SZDSZ-es Új Generációhoz is csatlakozó Tordait az akkori főpolgármester a párt egyik kulcspozíciójába, az ügyvivői testület tagjának is ajánlotta. Érdekesség, hogy Tordai tanácsadótársa volt 2001-ben Demszky mellett Bruck Gábor, aki a vidékieket sértegette nemrég általa vélt tudatlanságuk miatt, és „primitív hüllőagyról" „krokodilagyról" írt nemrégiben a falusi emberek kapcsán.

Forrás:

Tordai – Kiss Ambrushoz – hasonlóan fiatalemberként komoly karriert futott be a baloldal hatalomra jutását, 2002 tavaszát követően. 2003 és 2005 között az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, 2007. július 1-jétől 2008 februárjáig a gyurcsányi Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára, 2008 februárjától a MeH államtitkára volt. 

Ahogy a Mandiner 2019-ben megírta, ez az államtitkári munka messze volt a hibátlantól. „Tordai volt a felelős szerkesztője a Magyar Közlönynek 2009. október 23-án, amikor a Közlöny a rendszerváltás huszadik évfordulója alkalmából megjelentette az Alkotmány »módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegét«, valamint »az Alkotmányt és annak módosításait oldalhű másolatban«. Az egyébként szakmai szempontból bőven indokolható, hogy az évek során toldozgatott-foltozgatott Alkotmány szövegét az összes korábbi módosítással egységes szerkezetbe foglalva szimbolikusan az állam hivatalos lapjában is közreadják.

Tordai azonban egy súlyos szakmai hibát is elkövetett az Alkotmány szövegének megszerkesztésekor. Egy, már évekkel ezelőtt, 1998 óta nem hatályos rendelkezést írt bele 2009-ben az akkori Alkotmány Magyar Közlönyben megjelent hatályos, egységes szerkezetbe foglalt szövegébe.  A súlyos hibát a 2010-et követően alkotmányozó Fidesz-KDNP-többség javította csak ki.

A kifogásolt rendelkezésnek egyébként a 2010-es kormányváltást követően, az alkotmányozási viták során lett jelentősége. A Tordai által visszacsempészett, már tizenegy éve hatálytalan szöveg ugyanis azt mondta ki, hogy „az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges". 
2010 után Tordai korábbi főnökével, Bajnai Gordonnal együtt reaktiválta magát, a Haza és Haladás Alapítvány keretei közt. A volt kormányfő kormányváltás utáni építkezéséről Szigetvári Viktor egy 2011-es, Mozgó Világos interjúban úgy fogalmazott, hogy „Bajnai megalapította, majd a kuratóriumra – Hegedűs Dórára, Tordai Csabára és rám – bízta a szervezetet, a felügyelő bizottságba pedig a karrierjük érettebb szakaszában levő embereket kért fel: Balázs Pétert, Mester Zoltánt, Oszkó Pétert." A Bajnai-Tordai-bizalom kérdésére tehát újabb bizonyíték az, hogy az exkormányfő „rábízta" a szervezetét.

Tordai mindemellett az Alaptörvény kritikusa lett, és még 2011-ben szerzőtársaival egy „civil" alkotmánytervezetet írt. Ez itt érhető el.

Ebben többek között javaslatot tettek arra, hogy az önkormányzati választáson a passzív választójogot kiterjesszék a nagykorú menekültekre, bevándorlókra és letelepedettekre. Úgy fogalmaztak, hogy „ha valaki tartósan Magyarországon él és megszerzi az adott település lakóinak bizalmát, nem indokolt, hogy ne lehessen helyi képviselő vagy polgármester" (28. § (3) bekezdés). Jelenleg ezek az emberek csak aktív választójoggal rendelkeznek, tehát választók, de nem választhatók (szemben a nagykorú magyar állampolgárokkal és azokkal a nagykorú uniós polgárokkal, akiknek Magyarországon van a lakóhelyük). Ezzel szemben a külhoni magyarok választójogát visszavették volna a parlamenti választások kapcsán  (28. § (2) bekezdés).

Tordai Bajnaival nem tudott választási sikereket elérni, utóbbi 2014-ben az európai parlamenti választások után vissza is vonult. Tordai ügyvédkedni kezdett, a TMC First Tanácsadó Kft.-ben Oszkó Péter, Bajnai korábbi pénzügyminiszterének cégtársa lett. Ezzel együtt továbbra is a balliberális hálózat és a Soros-szervezetek fontos embereként tűnt fel időről időre a sajtóban, így például a magyar állam elleni strasbourgi pereskedések kapcsán. 2011 és 2019 között mindenesetre folyamatos volt a jelenléte a külföldről finanszírozott Átlátszó portálnál. 

Két évvel ezelőtt aztán a baloldal a fővárosban térhetett vissza, és szinte törvényszerű volt, hogy a korábbi főpolgármester, Demszky Gábor egykori kabinetfőnöke, Tordai Csaba is a csapat része legyen. Bár főjegyző-jelöltként is felmerült a neve, végül Tordai a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági elnöke, illetve Karácsony Gergely tanácsadója lett. Méghozzá kulcsszerepet kapva az elmúlt években, amiről Soros blogja, a 444 Városházát bemutató írása így számolt be:
„Van Karácsony szűkebb stábjában még egy ember, akinek a tisztsége ugyan szerény hangzású, de városházi források szerint ő a főpolgármester legközelebbi bizalmasa. Ő Tordai Csaba jogi főtanácsadó, aki még az önkormányzat honlapján sincs feltüntetve a vezetők között, valójában azonban ő az egyik legbefolyásosabb ember a Városházán. »Csaba a pecsétőr« – mondta egy városházi forrás, hozzátéve, hogy Karácsony aláírása előtt Tordai mint »főjogász« mindent ellenőriz jogi szempontból. A Városháza működését ismerő források szerint a főtanácsadó kulcsszerepet játszik olyan nagy horderejű projektekben is, mint amilyen például a fővárosi parkolás átalakítása". 

Tordai nemcsak Karácsony egyik legközelebbi munkatársa, hanem egyúttal az egyik legrégebbi barátja is.  Bár Tordai jogásznak, Karácsony pedig szociológusnak tanult az egyetemen, mindkettőjüket érdekelte a politika, és mindketten részt vettek a rendszerváltáskor zajlott kerekasztal-tárgyalások történetét feldolgozó kutatási projektben. Később a 2002-es választás idején is dolgoztak együtt a Medián közvélemény-kutató cégnek. 

Nos, a fővárosi parkolást Tordaiéknak azóta sem sikerült átalakítani, sőt, még a Városháza parkolóját sem. A Városháza eladásáról szóló felvételeken hallottak viszont összecsengenek a 444 által korábban írtakkal, és ezzel Bajnai Gordon bizalmasáig, Karácsony Gergely „egyik legrégebbi barátjáig" ért fel most már a botrány.