Városháza-botrány: rengeteg kérdés van, de Karácsony, Bajnai és a többiek menekülnek

Vágólapra másolva!
Hetek óta hatalmas érdeklődés kíséri a Városháza eladásával kapcsolatos korrupciós botrányt. Nem véletlenül, hiszen az ügy világosan és érthetően megmutatja, hogy Karácsony Gergely főpolgármestersége alatt ugyanaz történik, mint a 2010 előtti baloldali világban. A szereplők is nagyrészt ugyanazok: Bajnai Gordon, a 13. nyugdíjat megszüntető és a libatenyésztőket tönkretevő volt miniszterelnök az ügy egyik kulcsszereplője, de felbukkan Bajnai "harcostársa", Gansperger Gyula is. Bár a tranzakciót, illetve annak tervét leleplező Anonymus sok információt hozott nyilvánosságra, még mindig vannak megválaszolatlan kérdések, nem is kevés. Ezeket vesszük most végig.
Vágólapra másolva!

November 4-én írta meg az Index, hogy Budapest vezetése a Városháza eladását tervezi, azóta egyre nagyobb a botrány. A főpolgármester közösségi oldalán tagadta a lap értesüléseit, valótlanságnak nevezve azokat. Csakhogy az Index másnap közreadott egy szerződést, ami bizonyította, a főpolgármester nem mond igazat.

Ezt követően újra felbukkant a Cseh Katalin körüli cégháló korrupciógyanús ügyleteit is feltáró Anonymus, és több hangfelvételt is nyilvánosságra hozott. Egyre újabb és újabb felvételek kerültek elő, rajtuk a fontosabbnál fontosabb, másképp fogalmazva, az ismertebbnél ismertebb szereplők. Kiderült, a patinás épület értékesítése körül ott volt Bajnai Gordon exkormányfő, aki a főváros és az üzleti körök közötti közvetítéssel próbált segíteni Karácsonyéknak.

Az ismeretlen álarcos figura hangfelvételeiből bebizonyosodott, hogy az úgynevezett "visszaosztásos rendszerben", titokban értékesítik a fővárosi ingatlanokat, amelynek során a Városháza eladása is felvetődött. Világossá vált, hogy Bajnai a döntéshozókkal is egyeztetett a tervekről, Gansperger Gyula egykori Wallis-vezér pedig nemcsak jól ismeri a jutalékos rendszer működését, hanem előnyös kapcsolatok révén maga is szert tett legalább egy fővárosi ingatlanra.

Bajnai közvetítői szerepe körüli kérdések

Az Anonymus által legutóbb nyilvánosságra hozott felvételen Bajnai Gordon részletesen beszélt az ügyben játszott közvetítői szerepéről.

Ez azért volt kifejezetten érdekes, mert egy nappal korábban még tagadta közösségi oldalán, hogy közvetítőszerepet játszott volna. Csakhogy a felvétel tanúsága szerint éppen ez történt. A volt miniszterelnök többek között megjegyezte, hogy tájékozódott a Városháza-ügyben, és úgy tudja, hogy Barts Balázs (a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatója) van kijelölve, mint szakember. Nem tisztázott, hogy

ki ajánlotta Bajnainak Barts Balázst?

Bajnai a felvételen hozzátette, most nem vele beszélt erről, hanem azzal, aki "jóval fölötte áll." Az ügy egyik kulcskérdése - Anonymus ezt tette fel legutóbbi videójának végén -, hogy

ki lehet ez a Barts fölött álló vezető, akit Bajnai emlegetett?

Feltűnő, hogy míg Karácsony Gergelyék azt hangoztatják, a kezdetektől fogva elvetették a Városháza értékesítésének az ötletét, és legfeljebb a bérbeadás jöhetett szóba, a Bajnai által mondottak ennek ellentmondanak. Így például az is, hogy az egykori miniszterelnök egy rendkívül nagy összegű projektről beszélt, amihez csak külföldi befektetőnek lenne „képessége", vagyis pénze. Továbbra sem derült ki, hogy

kik ezek a külföldi érdeklődők, és hányan vannak?

Bajnai Gordon, a Városháza-ügy központi szereplője részt vett Cseh Katalinék esküvőjén Forrás: Facebook

A tervek szerint, amelyek Bajnai elmondása alapján a városvezetésnek is tetszettek, a Városháza Madách tér felőli oldalán létrehoznának egy kisebb irodaszárnyat az önkormányzatnak, és a fennmaradó részre szállodát, lakásokat és irodaépületet képzeltek el. Azt mondta, "a fővárosban ott tartanak, hogy ezen már gondolkodtak".

Kikre utalt, és mikor jelezték a szándékukat?

Továbbá az sem tisztázott, hogy

a főváros vezetéséből kik azok, akik "szeretnék meglépni" (Bajnai fogalmazott így) a Városháza hasznosítását?

Budapest irányítóira célozva azt állította, hogy "érdemi bevétel lenne", ha a túl nagy épületből egy kisebbe húzódnának. Mint mondta, ez az általános szándék.

Ez kiknek a szándéka? Karácsony Gergelyé, vagy másvalakié?

A hanganyagban beszélt arról is: jelzi Tordai Csabának, hogy az egyik befektető részéről „van szándék továbbra is". Felmerül a kérdés, amire egyelőre még nincs válasz:

jelezte-e végül, és ha igen, milyen választ kapott?

És végül azt sem ártana tisztázni,

Bajnai valóban játszott-e közvetítő szerepet a Városháza "hasznosítása" ügyében?

Kérdések Gansperger Gyulával kapcsolatban

Bár ez a botrány egyik legfontosabb pontja, Bajnai továbbra sem tisztázta Gansperger Gyula egykori Wallis-vezérhez fűződő viszonyát.

Mint ismert, Gansperger Gyulával 2003 és 2005 között együtt dolgoztak a Wallis-csoportnál. Ugyanakkor Facebook-oldalán egyebek mellett azt állította, hogy 2005 óta csak "szórványos" volt a kapcsolatuk.

Csakhogy Anonymus felvételén "régi harcostársának" nevezte Ganspergert, akivel a barátságnál is szorosabb, fontosabb kapocs köti össze. Éppen ezért fontos kérdés, hogy

a szoros ismeretség hogyan kapcsolódik Bajnainak a Városháza-botrányban játszott szerepéhez?

Bajnai Gordon és Gansperger Gyula találkozott az Anonymus által nyilvánosságra hozott fotón Forrás: Anonymus

A Bajnai-hálóval kapcsolatos bizonytalanságok

Közel sem mellékes, hogy Gansperger a korábbi hangfelvételeken arról beszélt, hogy a fővárosi ingatlanok titkos értékesítésére úgynevezett járulékos korrupciós rendszert működtetnek, és Bajnai bizalmasánál, Kiss Ambrus, főpolgármester-helyettesnél futnak össze a szálak.

Ugyanakkor Bajnai a legutóbbi felvételen azt mondta, hogy a főváros több vezetőjét - például Tordai Csabát, Karácsony Gergely jogi főtanácsadóját - is ő ajánlotta. Gansperger pedig azt állította, hogy Kiss Ambrus is a volt miniszterelnök közbenjárásával került oda.

Vajon vannak-e mások is, akik Bajnainak köszönhetik a pozíciójukat?

Jelenleg két ember üzemelteti - vagyis irányítja - a városházát, Tordai Csaba az egyik - mondta Bajnai. Felmerül a kérdés, hogy Kiss Ambrus lenne a másik? De ami ennél is fontosabb felvetés:

mekkora hatalma van a Városházán Bajnai Gordonnak, kapcsolatrendszere meddig terjed ki, illetve mekkora beleszólása van a fővárosi döntéshozatalba?

Egyelőre ezt sem lehet tudni, éppen ezért érdemes röviden megnézni, ki is Bajnai Gordon.

Bajnai igazi arca

Az egykori miniszterelnök talán legismertebb botrányos ügye a libatenyésztők kisemmizése. Az egész onnan indult, hogy az általa vezetett cégen, a Wallis Zrt.-n keresztül felvásárolta a Hajdú-Bét-et.

A debreceni Barneválból kinövő vállalat a Bábolna Rt. mellett Magyarország másik nagy baromfi-feldolgozója volt. Az eladósodott cég az 1998-as orosz pénzügyi válság következtében került padlóra, ekkor vette meg a Wallis. Az átszervezésekkel, tőkepótlásokkal, tulajdonosi hitelekkel pár év alatt szolid nyereséget ért el az időközben a csirke helyett főként a lúdtenyésztésben fantáziát látó társaság.

A Wallis viszont nem talált vevőt a vállalatra, amely 2003 végére ismét fizetésképtelenné vált. A felszámolás után a milliárdos követelések kielégítésére nem volt elég vagyon, kamatok nélkül számolva is 246 millió forint köztartozás maradt a cég után, kifizetetlen kistermelők százainak az egzisztenciája roppant meg.

Az ügyben feljelentések is születtek, demonstrációkat tartottak, és volt olyan libatenyésztő, aki a kilátástalan helyzet és az anyagi összeomlás miatt lett öngyilkos.

Mint utóbb kiderült, Bajnai a Wallis vezérigazgatójaként több olyan szerződést is aláírt, amely lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságban érdekelt Hajdú-Bét a profiljától teljesen idegen, egyébként pedig súlyos veszteségeket termelő ügyletekbe menjen bele.

A 2010 előtti világ szimbolikus szereplői: Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök gratulál Bajnai Gordonnak Forrás: MTI/Kovács Attila

Miniszterelnökként az egyik legbotrányosabb intézkedése az volt, hogy kormányzása alatt megszüntette a 13. havi nyugdíjat, emellett a 13. havi béreket is elvette, és két évre befagyasztotta a fizetéseket a közszférában. A 13. havi nyugdíj eltörléséről szóló javaslatot még Gyurcsány Ferenc nyújtotta be, de bukása után már Bajnaival hajtatta végre.

Nem tisztázott Karácsony szerepe sem

Karácsony Gergely főpolgármester a botrány során folyamatosan hazudott, és egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett.

Az első és legfontosabb kérdés:

miért nem indított belső vizsgálatot az ügyben, továbbá hogyan lehetséges, hogy Barts Balázsnak mindössze egy fegyelmit osztott ki, miközben azt állítja, hogy Barts a főváros vezetésének a háta mögött tárgyalt a Városháza eladásáról?

Szintén fontos lenne tudni,

miért állította, hogy nem volt szándék a Városháza eladására, amikor ennek ellenkezője derült ki Bajnai Gordon szavaiból, illetve egyeztetett-e vele az ügyben?

A főpolgármesternek előbb-utóbb választ kell adnia Bajnai befolyására is:

mekkora hatalma van Gyurcsány Ferenc utódjának a Városházán, igaz-e, hogy két ember, Tordai Csaba és Kiss Ambrus irányítja a Városházát?

Karácsony Gergely főpolgármester mintha egyedül maradt volna Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Ahogyan ki kell derülnie annak is,

Karácsony ismerte és támogatta-e a Bajnai Gordon által, az Anonymus-felvételen vázolt terveket (amelyek alapján joggal és logikusan lehet feltételezni, hogy el kívánják adni a Városházát)?

Azt sem ártana megosztania a nyilvánossággal, hogy

tesz-e feljelentést az ügyben érintett Northern Rock Kft. nevű cég tisztviselői ellen?

Újabb kérdések

Kedden Anonymus újabb hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amin többek között az hallható, hogy a Városháza eladásáról szóló egyeztetésen Bajnai Gordon is a fővárosban működő jutalékos rendszerről, vagyis egyfajta korrupciós modellről beszél. Felmerül a kérdés:

mi a szerepe a volt kormányfőnek a rendszerben? Miért tagadta le korábban, hogy közvetítő szerepet visz a főváros és az üzletemberek között?

A rövid anyagban szóba került Tordai Csaba is: feltehetően a befektetők képviselője közölte, jó, hogy a "Tordai úr akkor ebben segít", ám megjegyezte azt is, jó volna, ha Tordai Csaba "moderálná a többit". Ezek után szükséges lenne tisztázni,

Bajnai valójában miért ajánlotta be Tordait Karácsonynak? Mi a szerepe a Bajnai-kormány egykori államtitkárának?

Gansperger Gyula úgy fogalmazott Anonymus felvételén, hogy „ha valamelyik bele akar túrni, a Tüttő vagy bármelyik, az a Kiss Ambrusnak a dolga meg a Tordai dolga". Az ügy egyik legfontosabb tisztázandó kérdése, hogy

mi pontosan a dolga Kiss Ambrusnak és Tordai Csabának? Ők ketten hogyan kapcsolódnak Bajnaihoz, illetve elképzelhető-e, hogy Karácsony nem tud az alatta lévő szinten zajló "cápázásról"?