Az alaptörvény az országhatárokon kívül élő magyarok sorsáért való felelősségvállalást, közösségei fennmaradásának és fejlődésének elősegítését diktálja, mivel a magyar nemzet a külhoni magyarság nélkül pótolhatatlanul hiányos lenne - mondta Sölch Gellért, az Emmi stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette, ezért a kormány elindította a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amely révén a magyar családok gyerekei magyar nevelési intézményekben tanulhatnak.

Sölch Gellért kiemelte, hogy 2010 óta a magyar nemzetpolitika felelősséggel cselekszik. "Sokfelé ágazik, de közös pontból indul és egy irányba tart" - fogalmazott. Hozzátette: a kormány ezért indította el a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amely minden korábbinál több lehetőséget ad a magyar családoknak, hogy a gyerekek magyar nevelési intézményben kezdhessék meg a közöségi nevelésüket és oktatásukat.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy az Oktatási Hivatal (OH) vezetésével megvalósult, az Európai Unió által mintegy 2,5 milliárd forinttal támogatott program célja a külhoni és a magyarországi magyarok oktatási kapcsolatainak erősítése.

Értékteremtő munka a jövő nemzedékének

A kapcsolatok erősítése révén az oktatási rendszer "úti céljainak tekinthető intézményrendszert megerősítettük", jelen programmal pedig olyan "szellemi utakat" épített és újított fel az OH, a Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amelyek révén egyszerűbben találhatnak kapcsolatokat egymáshoz az intézmények és az oktatók a Kárpát-medencében - mondta.

Sölch Gellért hangsúlyozta, hogy a megvalósult programelemek olyan hozzáadott értéket adnak a határon átívelő oktatásnak, amelyből pedagógusok, felsőoktatási tudományos és oktatói szereplők egyaránt töltekezhettek, így értékteremtő munkát tudnak folytatni a jövő magyar nemzedéke képzésében.

Ez összhangban van azzal a - Magyarország európai uniós csatlakozásakor is várt - lehetőséggel, hogy a határok lebontásával megnyílik az út az 1920-ban elnehezült, összetartozó kapcsolatok újjászervezésére - mondta.

A helyettes államtitkár kiemelte: az együttműködések erősítik azt is, hogy a képzés és a nevelés irányának meghatározása a szülők és a pedagógusok kezében maradjon. Nem térítheti le senki divatos brüsszeli szólamokkal, vagy bármilyen más iránnyal - mondta.

Megosztják a jó gyakorlatokat

Brassói Sándor, az OH elnöke elmondta: a program célja az volt, hogy a Kárpát-medence magyar nyelvű oktatási intézményeiben működő jó gyakorlatokat megosszák egymással, növelve az oktatási rendszer hatékonyságát. A programban valamennyi határon túli magyar pedagógus szervezet is részt vett.
A 2017-ben indított projektben egyebek mellett diplomás pályakövető rendszert honosítottak meg, továbbtanulást segítő és pályaorientációs képzéseket és rendezvényeket tartottak, tanulmányutakat és workshopokat szerveztek a felsőoktatásba való bejutás elősegítése érdekében, ajánlásokat dolgoztak ki a hiányterületekre vonatkozóan, tehetséggondozási programokat indítottak, valamint olyan szakmai programokat osztottak meg egymással, amelyek révén a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértéke csökkenthető - sorolta.

Az OH által kiadott közlemény szerint a programokon mintegy ötezer pedagógus, csaknem nyolcezer tanuló és hétszáz hallgató vett részt szerte a Kárpát-medencéből.