Tarlós István: A Városháza-ügynek a rendőrségen a helye

A jelenlegi Városháza-ügyet aligha lehetséges egy önkormányzati vizsgálóbizottság keretei között tisztázni – nyilatkozta az Indexnek Tarlós István, és hozzátette: az ilyen gyanús eseteknek a rendőrségen a helyük. A volt főpolgármester szerint a tömegközlekedés működése felfüggesztésének ötlete pedig egy buta blöff volt Budapest vezetése részéről.

A Városháza-ügy kapcsán felvetődött a kérdés, hogy miért is ne lehetne eladni egy olyan rossz állapotban lévő, túl nagy és nemigen praktikus épületet, mint a Városháza. Ön mit válaszolna erre?

Tényleg nagy a Városháza, de a főépület 1894-ben is ekkora volt már, pedig a város akkor jóval kevesebb problémával kellett szembenézzen, mint ma. A Városháza mindenütt fontos szimbólum, és mi el is készítettük ezért a felújítás terveit. Ez a barokk épület műemlék, emellett pedig az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának a része. Ezért is gondolom haszontalannak, hogy megpróbálják Barts Balázs szerepét kizárólagossá formálni az ügyben, mivel ő semmilyen módon nem tudta volna kivenni az épületet a törzsvagyonból. Ez a teória teljesen illogikusan hangzik.

Az, hogy valami illogikus, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy ne lenne igaz. Ön elképzelhetetlennek tartja, hogy a főpolgármester az igazat mondta a fővárosi vagyonkezelő vezetőjének szerepéről?

Azért nehéz egzakt választ adni erre a kérdésre, mert a főpolgármester összevissza beszél. Lehetetlen átlátni ezt a kuszaságot. Legutóbb már az orosz elnök személyét vizionálta Karácsony Gergely az eladási história mögé. Amit nehéz intellektuálisan követni, különösen azért, mert közben azt is ismételgeti, hogy nincsen Városháza-ügy. Az a véleményem, hogy nem életszerű feltételezni, hogy a főpolgármester egyik beosztottja – ahogy Karácsony Gergely újabban állítja – az ő akarata ellenére, a saját szakállára elkezdi árulni a főnöke irodáját.

Karácsony Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy Barts Balázst még ön nevezte ki. Mit szól ehhez?

Igen, én neveztem ki Barts Balázst. A rendszeren belülről, a vízművektől emeltük át a vagyonkezelő élére. Nekünk nem voltak egyébként rossz tapasztalataink vele. Azt pedig nem tudom értelmezni, hogy milyen összefüggés lehet egy 2014-es kinevezés és egy esetleges 2021-es esemény között. Mindenesetre két nappal a városvezetés bátor védekezése után Karácsony már azt közölte, hogy éppen a korábbi években tanúsított érdemeire való tekintettel részesítette enyhe fegyelmiben Barts Balázst. Én nem tudok logikus összefüggést felfedezni e két nyilatkozat között.

Karácsony Gergely először azt mondta, nincs mit vizsgálni az esetleges jutalékos rendszer kapcsán, most mégis alakítottak egy vizsgálóbizottságot a Városháza-ügyben. Mi történhetett ön szerint?

Nem tudhatom, hogy pontosan mi az igazság. Azt látjuk, hogy a minap összetákoltak egy vizsgálóbizottságot, amiben a vizsgálandó grémium emberei vannak többségben. Ez már önmagában is egy svihák gondolat, mert a bizottsági szavazásnál ők dönthetik majd el, hogy mi kerüljön be a bizottság jelentésébe.

Ráadásul a közgyűlés határozatában – mintegy 20 napos határidővel – felsorolták a feladatokat, amikkel megbízták a bizottságot, és ezzel korlátozták annak mozgásterét, mert a bizottság azzal nem foglalkozhat, amivel nem bízták meg.

Az pedig egy a sajtóban kialakult meddő vita, hogy meghívhatják-e Bajnai Gordont, vagy sem, mert a bizottság nem egy hatóság, és a hívására senki nem köteles elmenni. Ha Bajnai nem megy oda, akkor az ő kulcsfontosságú mondatai tárgyát sem képezhetik a vizsgálatnak, aminek így persze nem lesz sok értelme.

Tarlós István Fotó: Csudai Sándor - Origo

Mit kellett volna ön szerint Karácsonynak tennie, ha a vizsgálóbizottság felállítása sem elégséges lépés?

A jelenlegi Városháza-ügyet mindenestől aligha lehetséges egy önkormányzati vizsgálóbizottság keretei között tisztázni. Az ilyen gyanús ügyeknek a rendőrségen a helyük, de ennek eldöntéséhez nem nélkülözhetetlen egy laikus és politikailag motivált önkormányzati vizsgálóbizottság.

Az ön időszakát is vizsgálja egy fővárosi bizottság. Erről mi a véleménye?

A mi éveink vizsgálatára már másfél éve létrehoztak egy bizottságot, ami azóta sem ásott ki semmit. Ugyanakkor a városvezetés által rájuk szignált ügyek jó részében már jóval az előtt feljelentést tett maga a városvezetés, hogy a bizottság egyáltalán nekifogott volna a vizsgálatnak. A négy leginkább fajsúlyos esetben pedig már a rendőrség is lezárta vizsgálatát bűncselekmény hiányában. Ez a bizottság a munkája befejeztével legfeljebb arra tehetne javaslatot, hogy tegyenek feljelentést, de ez már régen megtörtént. Ilyenkor sejthetően az a cél, hogy minél hosszabb ideig kommunikációs eszközökkel erősítsék egy adott politikai közösséggel szemben az ellenérzést az arra amúgy is fogékony választói szegmens körében.

Mindkét bizottság munkáját értelmetlennek tartja tehát?

A mi időszakunkat vizsgáló bizottságot a momentumos főpolgármester-helyettes, Kerpel-Fronius Gábor a Tarlós-éra korrupciógyanús ügyeinek felderítésére hozta létre, miközben elegánsan ide soroltak abszolút a Demszky-érához tartozó ügyeket is, például a 4-es metrót, ahol az összes szerződést 2002 és 2010 között kötötték. Nekünk már csak az a megtisztelő feladat jutott, hogy mindezt rendbe tegyük. Az sem értelmezhető egyébként, hogy egy ilyen laikus bizottság hogyan akarja áttekinteni, pláne értékelni azt a sok ezer oldalas anyagot, ami 15 év alatt az ügyben felhalmozódott a legkülönbözőbb helyeken, és amit már két ország rendőrsége is vizsgált hosszú éveken keresztül.

Nem feltételezhető, hogy ez a bizottság elboldogulna a feladattal, ezért megkérdőjelezhető komolyságú a munkájuk.

Az pedig, hogy a pandémia miatt nem tudtak semmit végezni másfél éven keresztül, szintén nehezen hihető, hiszen mindenütt vannak ma már online értekezletek és megbeszélések, és ennek ebben az esetben sem volt semmi akadálya. Most 248 nappal még meg is hosszabbították ennek a bizottságnak a mandátumát, nyilván kommunikációs céllal. A Városháza eladásának ügyét vizsgáló bizottság pedig alig kapott néhány hetet a munkára. Szerintem ez is önmagáért beszél. Mindez nem szól másról, mint a politikáról.

A Városháza eladásának terve mellett az elmúlt hetekben több gyanús ingatlanügyletről is szó volt a sajtóban. A főpolgármester ezek esetében is azzal érvelt, hogy az ön idejében kezdődtek az eladások. Mit válaszolna erre?

Amit Karácsony Gergely mondott, az ennél sokkal több volt. A főpolgármester szavaiból ugyanis nem lehetett másra következtetni, mint arra, hogy ő nem tehetett volna egyebet, mint hogy eladja ezeket az ingatlanokat. Én még emlékszem arra, amikor Karácsony Gergely 2018-ban mindenféle gazságnak elmondta a zuglói parkolási szerződést az ATV-ben, majd éppen ő szentesítette ezt a szerződést mindenféle ellenvetés nélkül, és végül elmagyarázta, hogy egyedül ő nem hibás. Ha Karácsony Gergely megijed egy váratlan helyzettől, akkor általában menekülni kezd, és gyorsan rámutat valaki másra. Nem értem ugyanakkor, hogy miért mond olyan valótlan állításokat a főpolgármester, amiket bárki könnyen ellenőrizhet.

Akkor tehát nem az ön idején kezdődtek az értékesítések?

A Nagytétényi úti telket hamar be lehetett azonosítani, de olyan, hogy Bécsi út 343., már jó ideje nincsen. Itt ugyanis telekmegosztással 4-5, egymástól független telket alakítottak ki, amelyek közül egyet korábban 2018-ban valóban eladtak, de annak nincs semmi összefüggése a most vitatott telkekkel, az elmúlt hetekben említésre került személyek – Kiss Ambrus és Tordai Csaba – ugyanis akkor még nem voltak a fővárosnál. Három tökéletesen beazonosítható telekről volt szó a vitában. A vagyonkezelő szervezet összeállítása alapján a közgyűlés évtizedek óta mindig kijelöli az értékesíthető ingatlanok listáját. Ezek gyakran a költségvetés tervezetébe is bekerülnek, de ez semmilyen kötelezettséget nem jelent sem praktikus, sem jogi értelemben. Karácsony Gergely most azzal manipulál, hogy megpróbálja ezt a lehetőséget a konkrét eladás elindításaként bemutatni, de ez kóklerség. Az eladás legelső konkrét lépésre ugyanis az, ha a telek értékesítésére kiírják a pályázatot. A kiírás és minden további lépés – a szerződéskötést is ideértve – mindhárom szóban forgó ingatlan esetében 2020 áprilisa óta történt, azaz Karácsony Gergely mindhárom esetben valótlanságot állított.

Ön azt állítja tehát, hogy hazudott a főpolgármester?

Karácsony Gergely azt mondja, hogy igazolni tudja az állításait. Én mindössze várom azt az iratot, ami igazolná, hogy 2019 októbere előtt olyan döntés született volna, ami kikényszerítette a telkek 2020–2021-es eladását. Azt a bizonyítékot is szeretném látni, ami arra kényszerítette volna Karácsonyékat, hogy 2021-ben svindlizzenek. Én úgy látom egyébként, hogy ezekben az ügyekben a feljelentőknek nem azzal van bajuk, hogy ezeket a telkeket eladták, hanem azzal, ahogyan értékesítették őket. Mindannak, amit az előbb elmondtam, egyébként bárki könnyen utánanézhet, és ellenőrizheti a valóságtartalmát.

A teljes interjút ITT olvashatja el.