Közismert, hogy klímaválság megakadályozása érdekében világszinten szükséges lenne a felmelegedés mértékét a visszafordíthatóság határa alatt tartani. Miután minden hétköznapi tevékenységünk szén-dioxid-kibocsátással jár – pedig szinte kivétel nélkül lenne alacsonyabb kibocsátással járó, kevésbé káros alternatívájuk is – személyes döntéseinken is múlik, mi lesz környezetünk sorsa. A társadalom hosszú évtizedek óta keresi a felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének további lehetőségeit, de a valódi megoldáshoz mindannyiunkra szükség van.

A klímaváltozás ellen folyó harc egyik legfontosabb komponense, hogy jelentősen csökkenjen a hulladékmennyiség, hiszen ha eleve nem képződik nagymértékű felhasználatlan melléktermék, akkor kevesebb nyersanyagot és energiát vesz igénybe a hulladékkezelés, ily módon a károsanyag-kibocsátás is mérséklődik. A műanyagszennyezés mára bolygónk egészére hatással van, ráadásul az eldobható csomagolások folyamatosan növekvő gyártási ütemével bajos lépést tartani és a keletkező hulladékot megfelelően kezelni lehetetlen, pedig a műanyaggyártás és felhasználásuk szorosan együtt jár a súlyos környezetszennyezéssel. Ugyan a műanyag széles körű alkalmazása kényelmesebbé tette az életünket, de átformálta a fogyasztói gondolkodásmódot is: immár nem a tartósság a fő szempont, hanem a kényelem. Számos termék élettartama mindössze néhány perc vagy óra, de hulladékként a környezetbe kerülve akár több száz évig is fennmaradhat, hiszen eleve nem arra termett, hogy a gyártóhoz visszajuttatva újrahasznosítsák. 

Kommunális hulladékot távolítanak el munkagépekkel a Tiszából VásárosnaménybanForrás: MTI/Balázs Attila

Kiemelt társadalmi feladat tehát, hogy lehetővé váljon a megfelelő hulladékkezelés, tudatosodjon a közvéleményben a szemetelés problémájának súlyossága és kialakuljon egy tudatos fogyasztói szemlélet, amely a megelőzést, valamint a hulladék hatékony csökkentését helyezi előtérbe. A tájékozódással és a célzott, alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával jelentős lépéseket tehetünk a feltétlen haszonnal járó ártalomcsökkentés felé.További fontos, ugyanakkor megelőzhető probléma a fosszilis tüzelőanyagok elégetése is, hiszen a füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan azonban a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek.

Miután minden hétköznapi tevékenységünk szén-dioxid-kibocsátással jár – pedig szinte kivétel nélkül lenne alacsonyabb kibocsátással járó, kevésbé káros alternatívájuk is – személyes döntéseinken is múlik, mi lesz környezetünk sorsa.Forrás: MTI/Kallos Bea

Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is, hiszen a cigarettaégése során a füstben rengeteg káros anyag keletkezik, mely a dohányzóra, annak szűkebb és tágabb környezetére egyaránt ártalmas. Ráadásul a létrejövő közel hétezer vegyi anyag közül 93-ról már megállapította az FDA (Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala), hogy káros, vagy potenciálisan káros az egészségre.
Ma már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros az egészségre és számos betegség kialakulásáért felel. Épp ezért, ha nem dohányzik, ne is kezdje el! Ha már dohányzik, akkor minél előbb tegye le a cigarettát, hiszen hosszú távon csak így csökkenthetőek teljes mértékben a dohányzás ártalmai. Ha valamiért mégsem teszi le a cigarettát, akkor tájékozódjon az égés és füst nélkül működő technológiákról, ugyanis a tudomány mai állása szerint az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Az égés és füst nélkül működő technológiák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében, így azon felnőtt dohányzók számára is csökkenthetők az ártalmak, akik valamiért nem szoknak le.

A társadalom hosszú évtizedek óta keresi a felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének további lehetőségeit, de a valódi megoldáshoz mindannyiunkra szükség van.Forrás: Shutterstock

Ugyanakkor ezen technológiák nem leszoktató eszközök és nem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami erős függőséget okozó anyag és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a vérnyomást valamint a szívfrekvenciát is. Továbbá a füstmentes technológiák hosszútávú hatásait még vizsgálják.

A közelmúltban indult „Dobj le 100 kilót!" kezdeményezés célja, hogy segítséget nyújtson a mindennapi károsanyag-kibocsátás csökkentésében, hiszen a jövőnk érdekében erre mindannyiunknak törekedni kell. „Az lenne a jó, ha megelőzhetnénk a betegségeket, és a megelőzésnek egy fontos területe azok a környezeti vagy civilizációs ártalmak, amelyek miatt betegek lesznek az emberek. Gyakorló kardiológusként mi a következőket látjuk: mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás, cukorbetegség, és mindennek a következménye. Éppen ezért az ártalomcsökkentés nekünk egy nagyon fontos dolog, és így kezdtünk el sokan gondolkozni, majd ebből a célból hoztuk létre a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesületet, amely próbálja ezeket az információkat lefordítható formában a potenciálisan nagy kockázatú közönségnek átadni." - fogalmazott az egyesület elnöke, dr. Toldy-Schedel Emil.

 A kezdeményezés arra is felhívja a figyelmet, hogy évente 10-12 tonna, vagyis havonta megközelítőleg 1000 kilogramm egy átlagos magyar háztartás szén-dioxid-kibocsátása, melyet 10 tonna alá kellene csökkentenünk a látható változás érdekében. „Ha beszélünk róla, és korrekt információkat adunk, akkor az emberek edukálhatók, és ezért is csatlakoztunk ehhez a programhoz, mert azt gondoljuk, hogy valahol el kell indulnunk. Ha azt mondjuk, hogy mozogjon az ember, akkor félhet például egy infarktus utáni beteg mozogni, (..), de ha egy tanösvényen elindítjuk az embereket, akkor végig mernek menni, mert látják a kis jelzéseket" – hangsúlyozta a téma iránt elkötelezett szakember.

A kiemelten fontos cél érdekében megjelent egy füstmentes online kalkulátor is. Segítségével a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás beazonosítható és számszerűsíthető, és felkínálja azon alternatívákat, melyek kisebb kibocsátással, kevesebb ártalommal járnak, beleértve a dohányzás- és füstmentes életmódot is.

Természetesen a leghatékonyabban akkor lehetne csökkenteni az említett káros szokás ártalmait, ha senki nem kezdene el dohányozni, vagy aki dohányzik, mielőbb felhagyna vele. Aki valamilyen okból mégsem teszi le a cigarettát, érdemes tájékozódni az ártalomcsökkentés lehetőségeiről, viszont azt fontos tudni, hogy a dohányzás minden formája káros. Azonban már léteznek olyan füstmentes technológiák, amelyek választásával jelentősen csökkenhet az ártalmas szokás hatása. Mivel a füstmentes technológiák esetében nem történik égés, így a közvetlenül a használatuk során keletkező szén-dioxid kibocsátás is jelentősen kevesebb a hagyományos dohánytermékekhez képest, tehát a füstmentes alternatívák választása kevesebb károsanyag-kitettséggel jár a használója és a környezete számára, azonban a károsanyag-kitettség csökkenése és az egészségkárosító hatás csökkenés mértéke közötti összefüggést még kutatják.

A tájékozódással és a célzott, alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával jelentős lépéseket tehetünk a feltétlen haszonnal járó ártalomcsökkentés felé.Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az ártalomcsökkentés útján minden apró lépés számít. A dohányzás ártalmait azonban továbbra is egyetlen módon lehet teljes mértékben kiküszöbölni: ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- vagy nikotintartalmú termékeket.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.